Ma 2007 április 6-a Nagypéntek van
2 perc olvasás
Nagypéntek Jézus kereszthalálának és sírban nyugvásának emléknapja. Az elsõ keresztények nagypénteket és nagyszombatot liturgia nélküli ünnepként tartották egész napos szigorú böjtölésben.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának és sírban nyugvásának emléknapja. Az elsõ keresztények nagypénteket és nagyszombatot liturgia nélküli ünnepként tartották egész napos szigorú böjtölésben.
Csak a 4. században alakultak ki nagypéntek különféle istentiszteleti formái eucharisztikus ünneplés nélkül. Jeruzsálemben e napon imádkozva vonultak az utolsó vacsora termétõl a kálváriáig, ahol a püspök tiszteletadásra felmutatta a szent kereszt ereklyéjét. Utána szentírási részleteket olvastak fel és a papság kisebb csoportoknak mondott beszédet.
Rómában a 7. századtól kezdve olvasták János evangéliumából Jézus szenvedéstörténetét. A 8. században a pápa kezében a tömjénezõvel haladt a szent kereszt ereklyéje elõtt, majd a kereszthódolat után igeliturgia következett. Szentáldozás nem volt, a 12. századtól csak a szertartást végzõ pap áldozott. XII. Piusz pápa 1955-ben engedélyezte ismét az áldozást, a nagyhét megújításával.
A nagypénteki szertartás idõpontja az õskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához igazodott. Ez késõbb átkerült a délelõtti órákba, így a nagypénteki liturgia is délelõttre került. XII. Pius pápa reformja állította vissza a délutáni ünneplést, amelynek ma három fõ része van: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel; hódolat a szent kereszt elõtt; áldozási szertartás.
Sok helyen szokás a szentsír állítása. Nagypénteken a templomban vagy a kálvárián keresztúti ájtatosságon vesznek részt a hívek. Ezen a napon hústilalom és szigorú böjt van.
