Vége az átmenti időszaknak:Már működik a törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

3,6 millió forint felett szigorított ellenőrzést végeznek a bankok pénzátutalás esetén. Vége az átmeneti időszaknak és most már a bankokra kötelező a 2007. december 14-én lépett életbe 2007. évi CXXXVI. törvény , amely az Európai Unió azonos nevű irányelvének törvényi adaptációja. Ez egy újabb lépés az orwelli totál kontroll államrendszer bevezetésére. Sejthető, hogy ebből kevésbé a terrorizmus elleni harc, inkább az egyes adóhivatalok fognak profitálni apolgárok kárára…. A törvény teljes szövegét az alábbiakban adjuk közre, mert mindekinek joga és kötelessége megismerni a banki titkait(?) kezelő új szabályozást. A lényeg: az Állam előtt banktitok nincsen!

3,6 millió forint felett szigorított ellenőrzést végeznek a bankok pénzátutalás esetén. Vége az átmeneti időszaknak és most már a bankokra kötelező a 2007. december 14-én lépett életbe 2007. évi CXXXVI. törvény , amely az Európai Unió azonos nevű irányelvének törvényi adaptációja. Ez egy újabb lépés az orwelli totál kontroll államrendszer bevezetésére. Sejthető, hogy ebből kevésbé a terrorizmus elleni harc, inkább az egyes adóhivatalok fognak profitálni apolgárok kárára…. A törvény teljes szövegét az alábbiakban adjuk közre, mert mindekinek joga és kötelessége megismerni a banki titkait(?) kezelő új szabályozást. A lényeg: az Állam előtt banktitok nincsen!

2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.

Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya – a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed arra, aki a Magyar Köztársaság területén

a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;

b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt;

c) biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat;

d) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;

e) postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;

f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat;

g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat;

h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat;

i) játékkaszinót vagy elektronikus kaszinót működtet;

j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik;

k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;

l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;

m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.

(2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki

a) a szolgáltató ügyfele;

b) a szolgáltató vezetője, alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja.

(3) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató e tevékenységének körében nem fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, kivéve ha a 33. § (4) bekezdése szerint vállalja az e törvényben a szolgáltatóra meghatározott kötelezettségeket.

(4) Nem tartozik e törvény hatálya alá

a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának b) alpontjában, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdés 46. pontjában meghatározott ügynök;

b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 33. § (4) bekezdésében meghatározott függő biztosításközvetítő;

c) a Bit. 33. § (4) bekezdésében meghatározott független biztosításközvetítő a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során;

d) a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel, továbbá a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó és 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység egyidejű végzésére engedéllyel rendelkező biztosító a nem-életbiztosítási tevékenysége tekintetében.

(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység, ha azt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) végzi, kivéve a 2. § és 22. § rendelkezései alapján végzett pénzátutalási szolgáltatás nyújtását.

2. § A 22. § hatálya azon szolgáltatóra terjed ki, aki

a) az e törvény 1. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, és

b) a Magyar Köztársaság területén a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. cikkének 7. pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatást nyújt.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

a) adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint megszerzett szakmai képesítéssel és ilyen tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik;

b) azonosítás: a 7. § (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 8. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése;

c) Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség;

d) Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

e) fiktív bank: az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató, amely tevékenységét nem a székhely szerinti országban végzi és az összevont alapú felügyelet nem terjed ki rá;

f) hálózat: olyan szervezet, amelyhez az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók tartoznak, és amely szolgáltatóknak közös tulajdonosai és közös vezetése van, és közös ellenőrzéssel rendelkeznek;

g) harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam;

h) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ideértve az ügyleti megbízás előkészítését, az ingatlan forgalmi értékének becslését, valamint az üzletszerű ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés;

i) árukereskedelmi tevékenység: termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése a vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére;

j) könyvviteli tevékenység; a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (1)-(2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás;

k) levelezőbanki szolgáltatás: valamely hitelintézet más hitelintézet számára történő számla vezetése pénzforgalmi szolgáltatási megbízás teljesítése vagy pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenység teljesítése céljából;

l) pénzügyi információs egységként működő hatóság: a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;

m) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;

n) személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a 7. § (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése;

o) szolgáltató: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző személy vagy szervezet;

p) szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;

q) ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás:

qa) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást,

qb) a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül az ügyfél megbízást ad,

qc) az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások;

r) tényleges tulajdonos:

ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,

rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá

rd) alapítványok esetében az a természetes személy,

1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár;

s) ügyfél: aki a szolgáltatóval az 1. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerződést köt, illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad;

t) ügyfél-átvilágítás: a 6. §-ban meghatározott esetben a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése;

u) ügyleti megbízás: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;

v) üzleti kapcsolat:

va) az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony,

vb) a 36. § (2) bekezdésében meghatározott közjegyzői tevékenységet folytató szolgáltató tekintetében az eljárás lefolytatása, vagy

vc) az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy elektronikus kaszinó területére történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony.

4. § (1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:

a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár,

b) az országgyűlési képviselő,

c) a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs,

d) a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja,

e) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai,

f) a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közeli hozzátartozó a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:

a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;

b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre.

5. § E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdésének

a) a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában – a b) pontban meghatározott kivétellel – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet);

b) a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek közül a pénzfeldolgozást végző szolgáltatók tekintetében az MNB;

c) i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában az állami adóhatóság;

d) g) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara;

e) m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában az e törvény alapján az egyéni ügyvédekre és az ügyvédi irodákra (a továbbiakban: ügyvédekre), valamint a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések szerint:

ea) az ügyvédek esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja (a továbbiakban: területi kamara),

eb) a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi kamara);

f) j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság;

g) f) és h) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.

Ügyfél-átvilágítási kötelezettség

6. § (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni:

a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;

b) a 17. §-ban meghatározottak kivételével a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;

c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;

d) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot.

Ügyfél-átvilágítási intézkedések

7. § (1) A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

(2) A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

a) természetes személy

aa) családi és utónevét (születési nevét),

ab) lakcímét,

ac) állampolgárságát,

ad) azonosító okmányának típusát és számát,

ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,

bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.

(3) A szolgáltató az azonosítás során a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az alábbi adatokat rögzítheti:

a) természetes személy

aa) születési helyét, idejét,

ab) anyja nevét;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

ba) főtevékenységét,

bb) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,

bc) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait.

(4) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okirat bemutatását:

a) természetes személy esetén

aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,

ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya,

ac) 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – 30 napnál nem régebbi – okiratot, hogy

ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta,

bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).

(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

(6) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a (4) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét.

8. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el.

(2) Ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell.

(3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az ügyféltől a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont ad)-ae) alpontjában és (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatai megadását is kérheti.

(4) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.

(5) Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

9. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni:

a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,

b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzítheti.

10. § (1) A szolgáltató – a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően – köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is -, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival.

(2) A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek.

(3) Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.

(4) A (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére.

(5) Ha az 1. § (1) bekezdés a)-b), d) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor – ide nem értve a többéves futamidejű ügyleti megbízásokat – a szolgáltató 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére.

11. § (1) A szolgáltató – a (2)-(5) és (8) bekezdés kivételével – az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését.

(2) A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni.

(3) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén a kedvezményezett, illetve mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak és személyük a szerződés megkötésekor nem volt ismert, a személyazonosság igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően is lefolytathatja. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a jogosult a szerződésből (kötvényből) eredő jogait érvényesíti.

(4) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző és bankszámlanyitásra jogosult szolgáltató jogosult a bankszámla megnyitására, feltéve hogy biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő nem végezhet műveletet.

(5) Az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató jogosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, hogy biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban.

(6) Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján bankszámlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

(7) Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását is el kell végezni.

(8) Nem kell a 7-9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha

a) a szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában a 7-9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte,

b) jelen ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát a 7. § (4)-(7) bekezdése alapján megállapította, és

c) nem történt a 7. § (2) bekezdésében és a 8. § (2) bekezdésében felsorolt adatokban változás.

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

12. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben kizárólag a 10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az ügyfele

a) az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet az Európai Unió területén végző szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező – az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző – szolgáltató, amelyre e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll;

b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;

c) az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv;

d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §-ában meghatározott – a c) pontba nem tartozó – központi államigazgatási szerv, vagy helyi önkormányzat;

e) az Európai Közösség intézménye (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank.

(2) Ha harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)-b) pontjában megállapított feltételeket, a szolgáltató köteles erről tájékoztatni az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

(3) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, amikor egy harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)-b) pontjában megállapított feltételeket.

13. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben kizárólag a 10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni

a) a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén, ha az éves biztosítási díj nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot;

b) az olyan nyugdíjbiztosításokra, amelyeknél a biztosítási szerződés nem vásárolható vissza, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult személyt megillető összeg hitel vagy kölcsön fedezeteként nem fogadható el.

(2) Ha a biztosítóval szerződő egy életbiztosítási szerződés keretében több személy mint biztosított javára köt életbiztosítást (csoportos biztosítási szerződés), a biztosító ilyen esetben csak a szerződő vonatkozásában köteles az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.

(3) A biztosító nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha biztosításközvetítői tevékenysége keretében független biztosításközvetítő az ügyfelet korábban már azonosította.

Fokozott ügyfél-átvilágítás

14. § (1) A szolgáltató az azonosítás során a 7. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából.

(2) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani a 7. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

a) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy

b) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy

c) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

15. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő levelezőbanki kapcsolat létesítését megelőzően köteles

a) a harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóról a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszere felmérése és értékelése céljából feltáró elemzést készíteni;

b) meggyőződni arról, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltató elvégezte a levelezőszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint a levelező számlához történő közvetlen hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és

c) meggyőződni arról, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat.

(2) Harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval levelezőbanki kapcsolat létesítésére csak az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.

(3) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató nem létesíthet és nem tarthat fenn levelezőbanki kapcsolatot fiktív bankkal, továbbá olyan szolgáltatóval, amely fiktív bankkal levelezőbanki kapcsolatot tart fenn.

16. § (1) A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

(2) A szolgáltató – ha a nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

(3) Külföldi kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.

17. § (1) Ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató köteles az ügyfelet a 7. § (2)-(3) bekezdésében szereplő valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, köteles továbbá a 8-9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.

(2) Az ügyleti bizonylaton a 7. § (2) bekezdés a) pontjának aa)-ab) és ad) alpontjában és b) pontjának ba)-bc) alpontjában felsorolt adatokat, valamint külföldi természetes személy esetén a magyarországi tartózkodási helyet kell feltüntetni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az ötszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az ötszázezer forintot.

Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések

18. § (1) A szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet a Magyar Köztársaság területén folytató szolgáltató végezte el.

(2) A szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet

a) az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy

b) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6) bekezdésben és a 19. §-ban meghatározott követelményeknek.

(3) Az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet a Magyar Köztársaság területén folytató szolgáltató végezte el.

(4) Az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet

a) az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy

b) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6) bekezdésben és a 19. §-ban meghatározott követelményeknek.

(5) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg az e törvényben meghatározottakkal.

(6) Az ügyfél-átvilágítás eredménye, ha azt – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – az 1. § (1) bekezdés a)-h), l) és m) pontjában megjelölt tevékenységet harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, abban az esetben fogadható el a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint, ha a szolgáltató

a) kötelező szakmai nyilvántartásban szerepel, és

b) az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.

(7) A szolgáltató köteles tájékoztatni az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, ha egy harmadik ország teljesíti a (6) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket. A felügyeletet ellátó szerv haladéktalanul továbbítja az információkat a miniszternek.

(8) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat, ha harmadik ország teljesíti a (6) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket.

19. § (1) A 18. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

(2) A 18. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát – az érintett ügyfél hozzájárulása esetén – jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

20. § A 18. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetekben a 7-9. §-okban meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.

21. § A 18-20. § nem alkalmazandó a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre. Ebben az esetben a kiszervezett tevékenységet végző, illetve az ügynök a szolgáltató részének minősül.

A pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok

22. § (1) A Rendelet 14. cikke által meghatározott „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóság" a Felügyelet és a pénzügyi információs egységként működő hatóság.

(2) A szolgáltató a Rendelet 14. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (1) bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet

4. cikke szerinti megbízói adatokat.

(3) A Rendelet 15. cikkének (2) bekezdése által meghatározott „alkalmazásért felelős hatóság" és a (3) bekezdése által meghatározott „illetékes hatóság" a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.

(4) Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Psztv.) meghatározott eltérésekkel, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Ket. szerint jár el.

(5) A Rendelet előírásainak megsértése, illetőleg a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a jogsértés súlyával arányosan a 35. § (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott, továbbá a következő intézkedéseket alkalmazza:

a) a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Rendelet előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;

b) megtiltja a szolgáltatónak a jogsértő állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység végzését.

(6) A 35. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott bírság kiszabásának van helye azzal a szolgáltatóval szemben, amely a Rendeletben, továbbá a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.

(7) A Rendelet előírásainak megsértése, illetőleg a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a pénzügyi információs egységként működő hatóság a jogsértés súlyával arányosan a 35. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazza, valamint a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Rendelet előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére.

(8) A Rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében, továbbá 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg euróértékének kiszámításakor a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.

(9) A Rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „nemzeti azonosító szám" alatt a 7. § (2) bekezdése a) pontjának ad) alpontjában és a b) pontjának bc) alpontjában meghatározottak értendők.

(10) A szolgáltató nem köteles alkalmazni a Rendelet előírásait az olyan, Magyar Köztársaságon belüli pénzátutalásokra, amelyek megfelelnek a Rendelet 3. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

A bejelentési kötelezettség

23. § (1) Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személy köteles haladéktalanul a (2) bekezdésben megjelölt személynek bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a szolgáltató által a 7-9. § alapján rögzített adatokat, és

b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését.

(2) A szolgáltató köteles kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személytől az (1) bekezdés alapján érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóságot tájékoztatni.

(3) A szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet, telefax vagy tértivevény különszolgáltatással postai kézbesítés útján továbbítja. Ha a szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, annak beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót. Ha a kijelölt személy megítélése szerint a késedelem veszélyeztetné a bejelentés pénzügyi információs egységként működő hatóság általi feldolgozásának az eredményességét, a védelemmel ellátott elektronikus üzenet, telefax vagy tértivevény különszolgáltatással postai kézbesítés útján teljesített bejelentést megelőzően a bejelentést telefonon is teljesíteni kell.

(4) A bejelentésnek a (2) bekezdésben meghatározott továbbításáig a szolgáltató nem teljesíti az ügyleti megbízást.

(5) A szolgáltató az ügyleti megbízás végrehajtása után továbbítja a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a bejelentést, amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése a (4) bekezdés szerint nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné.

(6) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján bank-, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, valamint – az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató esetében – üzleti titkot képező adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a szolgáltatótól, amelynek átadását a szolgáltató nem tagadhatja meg.

(7) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján adótitkot, illetve vámtitkot képező adat vagy információ szolgáltatását kérheti az adóhatóságtól, illetve a vámhatóságtól, amelynek átadását az adóhatóság, illetve a vámhatóság nem tagadhatja meg.

(8) A (6)-(7) bekezdés alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság adatot vagy információt akkor adhat ki külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, ha az megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott adatok és információk kezeléséhez.

(9) Az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyt és a kijelölt személyt (a továbbiakban: a bejelentő) – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

(10) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentések eredményességéről és az eredményességet előmozdító javaslatáról internetes honlapján félévente tájékoztatást tesz közzé.

24. § (1) A szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott ügyleti megbízás bejelentését védelemmel ellátott elektronikus üzenet vagy telefax útján továbbítja. Ha a kijelölt személy megítélése szerint a késedelem veszélyeztetné a bejelentés pénzügyi információs egységként működő hatóság általi feldolgozásának a sikerét, a védelemmel ellátott elektronikus üzenet vagy telefax útján teljesített bejelentést megelőzően a bejelentést telefonon is teljesíteni kell.

(3) A pénzügyi információs egységként működő hatóság

a) belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követő egy munkanapon belül,

b) nem belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követő két munkanapon belül

megvizsgálja a bejelentést.

(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság írásban értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót a (3) bekezdés szerinti vizsgálat során

a) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján meghozott intézkedésről;

b) arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján nem hozott intézkedést.

(5) A szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a (4) bekezdés b) pont szerint értesíti, vagy ha a felfüggesztést követően a (3) bekezdésben meghatározott időtartam a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt.

(6) A szolgáltatót – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséért, ha az utóbb – az (5) bekezdésben meghatározottak alapján – teljesíthető.

25. § Ha az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek hatósági ellenőrzése során a 23. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény jut tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.

26. § (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az e törvény alapján tudomására jutott információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 261. §], a jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 298/D. §), a pénzmosás (Btk. 303-303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 303/B. §), az adócsalás (Btk. 310. §), a sikkasztás (Btk. 317. §), a csalás (Btk. 318. §) és a hűtlen kezelés (Btk. 319. §) bűncselekményének felderítése céljából használhatja fel, valamint továbbíthatja más nyomozó hatóság, az ügyész, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

(2) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az (1) bekezdés alapján továbbított információról adattovábbítási nyilvántartást köteles vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartást az információ továbbításától számított öt évig meg kell őrizni.

(3) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett természetes személy személyazonosító adatait, illetőleg a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosításához szükséges adatokat,

b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,

c) az adattovábbítás időpontját,

d) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított információt,

e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.

A felfedés tilalma

27. § (1) A 23. §-ban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő és a pénzügyi információs egységként működő hatóság tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, valamint a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóság tájékoztatására.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a Hpt., a Tpt. és a Bit. által meghatározott összevont alapú felügyelet vagy pénzügyi konglomerátum esetében a kiegészítő felügyelet tekintetében megvalósuló adattovábbításra, a tagállamok vagy olyan harmadik ország vállalkozásai közötti információ felfedésére, ahol e vállalkozásokra e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információk felfedésére a tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli, az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók között, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják.

(5) Az 1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több szolgáltató között, feltéve hogy

a) az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyleti megbízásra vonatkoznak,

b) a két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók,

c) az érintett szolgáltatók az 1. § (1) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon tevékenységet végzik, és

d) a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra.

(6) Az 1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók értesítik az 5. § a)-b), d)-e), g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, ha harmadik ország teljesítette a (3)-(5) bekezdésben meghatározott feltételeket. Az 5. § a)b), d)-e), g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szerv haladéktalanul továbbítja ezt az információt a miniszternek.

(7) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a (6) bekezdésben meghatározott esetekről.

Nyilvántartás, statisztika

28. § (1) A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – a 7-10. §-ban és a 17. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatot, okiratot, illetve annak másolatát, valamint a 23. §-ban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítését, valamint az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát az adatrögzítéstől, a bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni. A 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján birtokába jutott adat, okirat, illetve a másolat megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor kezdődik.

(2) Az 1. § (1) bekezdésének a)-e), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles megőrizni.

29. § (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság köteles olyan statisztikát vezetni, amely alkalmas arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló hazai rendszer hatékonysága ellenőrizhető legyen.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza:

a) a 23. §-ban meghatározott bejelentések és adatszolgáltatások számát;

b) a 24. § alapján felfüggesztett ügyleti megbízások számát;

c) terrorizmus finanszírozása tárgyában az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló külön törvény alapján elrendelhető zárlat kezdeményezésének számát és a bíróság által elrendelt zárlatok számát, a bíróság által elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékét;

d) azoknak a 23. §-ban meghatározott bejelentéseknek a számát, amelyek a pénzügyi információs egységként működő hatóság intézkedését eredményezték, valamint azoknak a számát, amelyek alapján büntetőeljárás indult;

e) a pénzmosás (Btk. 303-303/A. §) és a terrorcselekmény (Btk. 261. §) bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárások számát, valamint a gyanúsítottak számát;

f) az e) pontban meghatározott büntetőeljárásokban

fa) a vádemelések és vádlottak számát;

fb) az ítéletek és az elítéltek számát, a zár alá vételek számát és a zár alá vett vagyon nagyságát, az elkobzások, a vagyonelkobzások számát, az elkobzott tárgy értékét, továbbá az elkobzott vagyon nagyságát és a vagyonelkobzás alá vont vagyon nagyságát.

(3) A Legfőbb Ügyészség a (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott adatot, valamint a bíróság a jogerős határozatainak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott elrendelt zárlatok számára, az elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékére vonatkozó adatait és f) pont fb) alpontjában meghatározott adatait minden naptári év július 1-jéig az előző naptári évre vonatkozóan megküldi a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak.

(4) A (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat szakma szerinti bontásban kell nyilvántartani.

(5) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a statisztikát az internetes honlapján évente közzéteszi.

Intézkedések harmadik országban található fióktelep és leányvállalat esetén

30. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles a harmadik országban található fióktelepeiben és leányvállalataiban a 6-11. §-ban, a 28. §-ban, továbbá e §-ban meghatározottaknak megfelelő intézkedéseket alkalmazni.

(2) Az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles az általa működtetett belső ellenőrző és információs rendszerről (31. §), valamint a belső szabályzat tartalmáról (33. §) harmadik országban található fióktelepeinek vagy leányvállalatainak tájékoztatást adni.

(3) Ha a harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles erről tájékoztatni az 5. § a)-b) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a miniszternek.

(4) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, ha harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását.

(5) Ha harmadik ország jogi szabályozása nem engedi az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles a harmadik országban található fióktelepéről vagy a leányvállalatáról feltáró elemzést készíteni.

Belső ellenőrző és információs rendszer, speciális képzési program

31. § Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer működtetéséről gondoskodni.

32. § (1) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni.

(2) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló külön törvény rendelkezéseit megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően tudjanak eljárni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kötelezettség biztosítása céljából az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles az alkalmazottak részvételével speciális képzési programok szervezéséről gondoskodni.

Belső szabályzat

33. § (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) készíteni.

(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzatot jóváhagyja, ha az tartalmazza az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, és jogszabállyal nem ellentétes.

(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzat kidolgozásához nem kötelező jellegű ajánlásként – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével – mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre.

(4) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

Felügyelet, intézkedések

34. § (1) Az 5. § a)-c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenység gyakorlása során biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését.

(2) A felügyelet ellátása során az 5. § b)-c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Ket., az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Ket. és a Psztv. rendelkezései szerint jár el az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(3) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: könyvvizsgálói törvény) rendelkezései szerint jár el.

(4) A felügyelet ellátása során az 5. § e) pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.), az 5. § e) pont eb) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjt.) rendelkezései szerint jár el.

35. § (1) E törvény rendelkezéseinek a megsértése, illetőleg az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)-c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazza:

a) a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény rendelkezéseinek betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;

b) javaslatot tehet a szolgáltatónak

ba) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet ellátó alkalmazottak (vezetők) speciális képzési programban való részvételére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,

bb) a szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására;

c) figyelmeztetheti a szolgáltatót;

d) kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására;

e) az a)-d) pontokban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől ötmillió forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)-i), j) és k) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében százezertől egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(2) Az 5. § b) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv bírság kiszabását kezdeményezheti az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szervnél, ha az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek közül a pénzfeldolgozást végző szolgáltató megsérti e törvény rendelkezéseit.

(3) Az 5. § c), f) és g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiszabott bírságokból származó bevétel kizárólag a következő célokra fordítható:

a) szakemberek képzése;

b) az 5. § c), f) és g) pontjaiban meghatározott felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatása;

c) a szolgáltató ügyfeleinek tájékoztatása;

d) a pénzügyi információs egységként működő hatóság munkatársainak – az e törvénnyel kapcsolatos speciális ismeretekre vonatkozó – továbbképzése.

(4) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.

(5) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató alkalmazottja a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna.

Az ügyvédekre és a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések

36. § (1) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Ütv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:

a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele, eladása,

b) ingatlan vételé, eladása,

c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése.

(2) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a Kjt.-ben meghatározott közjegyzői tevékenységet végez a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:

a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele, eladása,

b) ingatlan vétele, eladása,

c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése.

(3) Az e törvényben előírt kötelezettség az ügyvédet nem terheli, ha

a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény büntetőeljárásban történő védelem, illetve bíróság előtti képviselet – ide nem értve a cégbírósági eljárásban történő képviseletet – előkészítése, ellátása során, vagy ellátását követően utóbb és azzal összefüggésben jutott tudomására,

b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az a) pontban írt képviselet, védelem ellátásának, vagy az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására.

(4) Az e törvényben előírt kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha

a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására,

b) a közjegyző nemperes eljárást folytat le.

37. § (1) A 23. §-ban meghatározott bejelentést az ügyvéd és a közjegyző a területi kamaránál köteles teljesíteni. Az ügyvéd és a közjegyző alkalmazottja – ideértve az alkalmazott ügyvédet is – a bejelentést a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvédnél vagy közjegyzőnél teszi meg. A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd vagy közjegyző a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának. Az ügyvédi iroda alkalmazottja a taggyűlés által kijelölt személynek tesz bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja annak a kamarának, amely az irodát nyilvántartásba vette.

(2) A területi ügyvédi, közjegyzői kamarák elnöke kijelöli azt a személyt, aki az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyektől érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személyről és a személyében bekövetkezett változásról a területi ügyvédi, közjegyzői kamara haladéktalanul köteles tájékoztatást küldeni a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

(3) Az ügyvédi iroda esetében a taggyűlés dönthet arról, hogy a 23. § (1) bekezdésében és a 31-32. §-ban meghatározott kötelezettségeket az iroda vagy a tagok teljesítsék.

38. § (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes iroda részére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd és az egyszemélyes iroda tekintetében a 33. §-ban foglalt belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá.

(2) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az (1) bekezdésben meg nem határozott ügyvédi iroda köteles szabályzatot készíteni, amelyet a területi kamara hagy jóvá. A Magyar Ügyvédi Kamara a 33. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésére mintaszabályzatot bocsát rendelkezésre, amelyet az igazságügyért felelős miniszter hagy jóvá.

(3) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a közjegyzők részére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatást készít, amely a közjegyzők tekintetében szabályzatnak minősül.

(4) Az ügyvéd és a közjegyző bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a külön törvényen alapuló titoktartási kötelezettsége megsértésének.

(5) E törvény alkalmazásában a közjegyzőt nem terheli a Kjt. 3. § (2) bekezdésében előírt kötelezettség.

Záró és felhatalmazó rendelkezések

39. § (1) E törvény – a (2)-(9) bekezdésekben foglalt kivétellel – 2007. december 14-én lép hatályba.

(2)

(3) Az 1-38. §, 40. §, 42-43. §, 46-51. §, 54-55. § és 56. § 2007. december 15-én lép hatályba.

(4) A (10) bekezdés 2007. december 16-án lép hatályba.

(5) A (12) bekezdés és az 52. § 2008. január 2-án lép hatályba.

(6) A (13) bekezdés 2008. január 3-án lép hatályba.

(7) A 44. § (1)-(2) bekezdése 2008. december 15-én lép hatályba.

(8) A 44. § (3) bekezdése 2009. január 1-jén lép hatályba.

(9) A (11) bekezdés 2009. január 2-án lép hatályba.

(10)

(11) Hatályát veszti a 44. §. Ez a bekezdés a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(12)

(13)

40. §

41. §

42. § A szolgáltató – a 11. § (6) bekezdésétől eltérően – 2009. január 1-jét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben:

a) az ügyféllel e törvény hatálybalépése előtt létesített üzleti kapcsolatot,

b) az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján nem jelent meg, és

c) az ügyfél vonatkozásában a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésére.

43. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben tegye közzé azon harmadik országok listáját, amelyek jogszabályai az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket tartalmaznak, továbbá, hogy a 2005/60/EK irányelv 40. cikke (4) bekezdése szerint elfogadott bizottsági határozatok alapján rendeletben tegye közzé azon harmadik országok listáját, amelyek jogalanyai tekintetében egyszerűsített ügyfél-átvilágítás nem alkalmazható.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a szabályzat kötelező tartalmi elemeit.

44. § (1)

(2)

(3)

45. § (1) E törvény hatálybalépését követően az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv e törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül bocsátja rendelkezésre a mintaszabályzatokat.

(2) E törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a szabályzatát e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni.

(3) E törvény hatálybalépése után megalakuló, az 1. § (1) bekezdésének a)-e), i) és l) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató tevékenységének engedélyezéséhez a külön törvényekben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az engedélykérelemmel együtt benyújtsa.

(4) E törvény hatálybalépését követően az 1. § (1) bekezdésének f)-h), j) és m) pontjában meghatározott tevékenységet megkezdő szolgáltató tevékenysége megkezdését követő kilencven napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.

(5) A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül készíti el a szabályzatot.

(6) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató, ha nem szerepel a 33. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2008. március 15-éig fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

46-51. §

52. §

53-55. §

Az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés

56. § (1) E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

b) a „politikai közszereplők" fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 2006/70/EK bizottsági irányelv.

(2) E törvény megállapítja a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.