Adóterheik mérséklését sürgetik a hazai k+f vállalatok – avagy magukkal az érdekképviseletttel dolgoztatja ki a hatóság a sarcot
4 perc olvasásA magyarországi kutatás-fejlesztést és innovációt végző vállalkozások nevében, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Biotechnológiai Szövetség és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal bérjellegű terhek csökkentését kérik a magyar kormánytól.
A magyarországi kutatás-fejlesztést és innovációt végző vállalkozások nevében, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Biotechnológiai Szövetség és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal bérjellegű terhek csökkentését kérik a magyar kormánytól.
A szakmai szervezetek szerint az adócsökkentés mértékének – a bérterhekre vetítve – el kell érnie a 40-50%-os mértéket ahhoz, hogy az érdemi változást eredményezzen az úgynevezett innovatív vállalatok versenyképességében. A szervezetek által érintett szektorok fejlődése a magas hozzáadott-értékű iparágakon keresztül már középtávon hozzájárulhatna a magyar export növekedéséhez, valamint a foglalkozásbővítés és a fiatal, magasan képzett munkaerő Magyarországon tartásának legjelentősebb eszköze lehetne.
A kutatás-fejlesztést és innovációt végző vállalkozásokra minden országban a növekedés, a tartós jövedelem-, és életszínvonal emelkedés legfőbb 'motorjaként' tekintenek. Sőt ezek a tevékenységek képesek megtartani és növelni az egyéb termelésorientált szektorok kibocsátását is (gépgyártás, szórakoztató elektronika).
Ezen a területen Magyarország jelentős versenyhátrányban van a környező országokhoz és a fejlett gazdaságokhoz képest, mivel adórendszere és a belső piac hiánya nehézzé teszi a nemzetközi szinten versenyképes vállalkozások létrejöttét. Mivel ezek a célok túlmutatnak az adott ágazatok saját érdekein, a szektorok érdekképviseletei közös közleményben sürgetik az adórendszer átalakítását.
A versenyhátrányt a jelentős hazai bérterhek – a nettó bérek 2,5-2,8 szorosa – valamint a tevékenységből fakadó költségek és a bérszerkezet okozza, hiszen ezen a területen szinte kizárólag magasan képzett, magas bérkategóriájú alkalmazottak dolgoznak. A hazai vállalkozások többsége még fiatal, így kevéssé teherbíró, de a belső piac csekély mérete sem segíti elő a innovatív cégek gazdaságos működését.
A szervezetek szintén a kormány figyelmébe ajánlják, hogy ezen ágazatok és vállalkozásaik szinte minden fejlett gazdaságban – legyen szó európai vagy távol-keleti országról – jelentős adókedvezményekben részesülnek.
Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az adócsökkentésnek várhatóan számos pozitív következménye lenne. Ezek közül kiemelendő, hogy a következő öt év alatt a K+F tevékenységet folytató, a gazdaság egyik motorját jelentő, innovatív vállalkozások száma akár 60%-kal, míg az innovatív cégeknél dolgozó, magasan képzett munkavállalók száma ugyanilyen időtávon belül akár a duplájára nőhetne Magyarországon.
A közlemény kiadói érzékelik a kormány részéről az adórendszer megváltoztatásának lehetőségét, és szakértelmükkel, erőforrásaikkal – felkérés esetén – szívesen hozzájárulnak a konstrukció kidolgozásához.
Szerkesztőségünk véleménye szerint a szervezet megint szereptévesztésben van, mint annyiszor a magyar érdekvédelmi szervezetek. Azt hiszik, hogy a hatalommal korrekt kooperació elképzelhető. Ez mint a rendszerváltozás utáni magyar demokrácia története megmutatta, nem elékpzelhető, hiszen a pénzügyi kormányzat ilyen esetekben mindig egyre ujabb rafináltabb, még jobban a kisiparosokat és a kivállalkozásoka ellehetetlenítő szabályokat dolgoztatott ki. A hivatalos szöveg midannyiszor a csaló vállalkozások elleni fellépés és a gazdaság kifehérítése volt.
Az eredményt pedig midegyik vállalkozó a saját bőrén tapasztalhatja. Vállakozása egyre többet kénytelen adminisztrációra költeni, miközben egyre kevesebb költségelemet ismernek el. Ugyanakkor a termelő eszközök használatát is lehetlen, az elvonást fokozó adószabályok lehetlenítik el: az elektronikus számítógépes programmal végzett szálázásánál, a programokra vonatkozó előírási és adminisztrációs szabályok, a telefon magaáncélú használatának adója éppen úgy, mint a vállalkozás tuljadonában lévő gépkocsikat terhelő magáncélú használat adó és adminisztratív terhek. Mintha a hatalom büntetés orientált gazdaság lenne, ahol a büntetéseket eleve bekalkulálják az adóbevételekbe, de ugyanakkor olyan szabályozást is igyekeznek kidolgozni, ahol a büntetés a természetes alapállapot.