“A tudomány jelenlegi állása szerint a torinói lepel hiteles”
2 perc olvasásFebruár 25-én Debrecenben a Szent József Gimnáziumban Pályi Gyula kémiaprofesszor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói lepellel kapcsolatos vizsgálatokat elemezte természettudományos szempontból.
Február 25-én Debrecenben a Szent József Gimnáziumban Pályi Gyula kémiaprofesszor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói lepellel kapcsolatos vizsgálatokat elemezte természettudományos szempontból.
Az előadásra a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Esti beszélgetések című közéleti vitafórumának keretében került sor. A torinói lepel 1898 óta foglalkoztatja a tudományos közvéleményt, amikor a torinói Secondo Pia ügyvéd, amatőr fotós elkészítette az első fényképfelvételt. A fotón a lepel pozitív képe, vagyis egy képmás jelent meg. E felfedezés óta a modern tudomány minden erre alkalmas szakterületének bevonásával vizsgálták a lepel anyagát, a hozzátapadt szemcséket, foltokat és a képmást.
Az előadás során Pályi Gyula részletesen ismertette a lepel útját megtalálási helyétől Edesszától (ma Urfa, Törökország) a torinói Szent János-székesegyházig, ahol a Szentszék tulajdonaként ma is őrzik. Sorsa szórványos adatok alapján Jézus Krisztus kereszthalálától 1349-ig, majd ezt követően jól dokumentált történelmi adatokkal napjainkig követhető. Ezt kiegészítve a ma már önmagát önálló tudományként definiáló szindonológia, (szindone – lepel) számos bizonyítékot tárt fel. Mintegy 150 ezer munkaórát fordítottak a kegytárgy vizsgálatára, és könyvtárnyi irodalom született.
Pályi Gyula professzor felvázolta a lepel eredetiségét vizsgáló tudományos kutatásokat. majd megállapította: az Egyház egyelőre nem jelentette ki, hogy a torinói lepel hiteles, de a lepellel kapcsolatos vizsgálatokat a legnagyobb mértékben támogatja. Az előadás és beszélgetés végén a professzor kijelentette: a tudomány jelenlegi állása szerint a leplet hitelesnek lehet tekinteni, és ha ez így van, akkor nyugodtan kimondható, hogy ez a kereszténység legértékesebb ereklyéje.
Kovács Ágnes/Magyar Kurír