Összehangoltabb és hatékonyabb katasztrófaelhárítás az Európai Unió területén és azon kívül

Az Európai Bizottság ma elfogadta az Unió katasztrófaelhárítási képességének megerősítéséről szóló közleményt. Annak érdekében, hogy a természeti vagy ember okozta katasztrófák által támasztott növekvő kihívásoknak jobban megfeleljünk, a közlemény javasolja, hogy az Európai Unió javítsa a területén belüli, illetve azon kívüli polgári védelmi és humanitárius segítségnyújtáshoz kapcsolódó képességeit. A Bizottság összes létező erőforrását megvizsgálta, és első lépésként javaslatot tesz egy különleges intézkedéseket tartalmazó cselekvési terv készítésére, amelyet 2008 végéig kellene megvalósítani. Konkrét példaként a közlemény egyik része arra összpontosít, hogy milyen módon javítható az Unió erdőtűz-kezelési képessége.

Az Európai Bizottság ma elfogadta az Unió katasztrófaelhárítási képességének megerősítéséről szóló közleményt. Annak érdekében, hogy a természeti vagy ember okozta katasztrófák által támasztott növekvő kihívásoknak jobban megfeleljünk, a közlemény javasolja, hogy az Európai Unió javítsa a területén belüli, illetve azon kívüli polgári védelmi és humanitárius segítségnyújtáshoz kapcsolódó képességeit. A Bizottság összes létező erőforrását megvizsgálta, és első lépésként javaslatot tesz egy különleges intézkedéseket tartalmazó cselekvési terv készítésére, amelyet 2008 végéig kellene megvalósítani. Konkrét példaként a közlemény egyik része arra összpontosít, hogy milyen módon javítható az Unió erdőtűz-kezelési képessége.

José-Manuel Barroso, a Bizottság elnöke a következőképpen nyilatkozott: „Legyen szó akár a dél-ázsiai szökőár áldozatainak megsegítéséről, akár uniós polgároknak a háború sújtotta Libanonból történő kimentéséről vagy európai áradások és erdőtüzek leküzdéséről – csak akkor tudjuk megvédeni polgárainkat és segíteni másokon, ha mindannyian szolidaritást tanúsítunk egymás iránt. Az ilyen katasztrófák elhárításakor – mint sok más esetben is – Európa akkor a legerősebb, ha kombináljuk képességeinket, és felhasználjuk a sokféleségünk és eltérő tapasztalataink nyújtotta előnyöket."

Az olyan jelentős természeti katasztrófák, mint a 2004-es szökőár az Indiai-óceánon, az olyan válságok, mint a libanoni háború vagy legutóbb a 2007. nyári európai erdőtüzek és áradások, valamint a harmadik országokban bekövetkezett tengerszennyezések fokozott igényeket vetettek fel az EU katasztófaelhárítási képességének hatékonyságával kapcsolatban. A jelen fenyegetései gyakran átnyúlnak a határokon, ezért többoldalú és összehangolt választ igényelnek. Ugyanakkor egyre inkább elmosódnak a belső és külső fenyegetések közötti határok: az Indiai-óceánon pusztító szökőár nemcsak a helyi lakosságot érintette, hanem európai turistákat is, az áradások és erdőtüzek egyaránt pusztítanak az uniós tagállamok és szomszédaik területén, a járványok pedig egyik kontinensről a másikra terjedhetnek. Mindez arra ösztönzi az Uniót, hogy megfeleljen a polgárai támasztotta elvárásoknak, akik hatékony és eredményes választ várnak az Unión belüli és a világ egyéb részein (ahol a segítségnyújtás az európai szolidaritás fontos kifejezője) megjelenő fenyegetésekre.

A ma elfogadott közlemény többek között a következő javaslatokat tartalmazza:

• A közösségi polgári védelmi mechanizmus (megfigyelési és tájékoztatási központ – MIC) valódi operációs központtá történő átalakítása és tartalékokkal – azaz készenléti modulokkal és kiegészítő európai erőforrásokkal – való felöltése.
• A humanitárius segítségnyújtás megerősítése a létező segítségnyújtási hiányosságok megszüntetése által, a globális katasztrófaelhárítási képesség (különösen az ENSZ és a Vöröskereszt-mozgalom) megerősítése és a különböző humanitárius szereplők közötti együttműködés összehangolásának javítása.
• Európai szintű katasztrófaelhárítási képzési hálózat létrehozása, a tagállamok polgári védelmi képzéseiből származó tapasztalatokra építve.
• A katasztrófakészültségi intézkedések javítása mind az EU-n belül, mind harmadik államokban, korai előrejelző rendszerek (pl. földközi-tengeri szökőár esetén) felállítása és az egységes európai segélyhívó szám (112) használata.
• A segítségnyújtás területén történő fokozottabb intézményközi együttműködésre való felhívás, adott esetben közös tervező és operatív csoportok felállítása, amelyek különböző eszközök igénybevételével foglalkoznak az egyes katasztrófatípusokkal.

E közlemény az első lépések egyike. A jelenleg hatályos intézményi megállapodásokon alapszik, és még nem használja ki a lisszaboni szerződés nyújtotta új lehetőségeket. A Bizottság hiszi, hogy a meglévő képességek már most erősíthetők új szinergiák létrehozása és a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb összehangolása által.

Háttér

Az ázsiai szökőárt követően a Bizottság közleményt fogadott el az EU katasztrófa- és válságelhárítási képességének megerősítéséről. Az uniós elnökség és a Bizottság elnöke 2006 januárjában arra kérte Michel Barnier-t, hogy készíttessen tanulmányt az EU válságkezelési szerepéről: az európai polgári védelmi erő létrehozásáról szóló jelentés májusra készült el. A Bizottság szintén több javaslatot tett (elsősorban a konzuli védelem területén), és felülvizsgálta belső egyeztetési mechanizmusait. Az Európai Tanács 2006. decemberi ülésén felkérte az Unió elnökségét a jövőben betöltő tagállamokat, hogy az Unió hatáskörébe tartozó minden területen folytassák a munkát. A Bizottság munkacsoportot hozott létre, hogy ezáltal képes legyen a lehető leghatékonyabban reagálni az Unió területén belül és kívül kialakult veszélyhelyzetekre, válságokra és katasztrófákra.

A közlemény a katasztrófa fogalmát szélesebb értelemben használja, amely így egyaránt kiterjed az EU-n belül vagy kívül előforduló természeti vagy ember okozta katasztrófákra.

A közlemény szövege és az erdőtüzek kérdésével foglalkozó melléklet az alábbi linken érhető el:

http://ec.europa.eu/commission_barroso/president/index_en.htm.