A 2008-as év döntő fontosságú a balkáni országok szempontjából

 Brüsszeli források szerint az idei év döntő jelentőségű lehet a nyugat-balkáni országok integrációs folyamatában, amennyiben azok végrehajtják a szükséges reformokat.

 Brüsszeli források szerint az idei év döntő jelentőségű lehet a nyugat-balkáni országok integrációs folyamatában, amennyiben azok végrehajtják a szükséges reformokat.

Ha Bosznia-Hercegovina teljesíti a szükséges politikai feltételeket és végrehajtja az állami szektor reformját, akkor már áprilisban megteheti az első lépést az uniós tagság irányába a Stabilitási és Együttműködési Megállapodás aláírásával – erősítette meg Olli Rehn bővítésért felelős biztos azután, hogy a Bizottság szerdán nyilvánosságra hozta a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos új politikáját.

Macedónia a szükséges igazságszolgáltatási és közigazgatási reform végrehajtásával, valamint a rendőrségi és korrupcióellenes törvények betartatásával, hamarosan megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat.

Az idei év Horvátország számára is döntő fontosságú lehet, amennyiben folytatja a megkezdett igazságszolgáltatási és államigazgatási reformot, a korrupció elleni küzdelmet és a hajógyártó ágazat átalakítását.

Jelenleg mind Horvátország, mind pedig Macedónia tagjelölt, Zágráb azonban lényegesen előrébb jár a csatlakozási folyamatban, és 2011-re taggá szeretne válni, míg Szkopje még meg sem kezdte a csatlakozási tárgyalásokat.

Ami a potenciális tagjelölteket illeti, Albániának és Montenegrónak meghatározott reformok végrehajtása mellett bizonyítania kell, hogy képes végrehajtani a Stabilitási és Együttműködési Megállapodást, Koszovónak pedig biztosítania kell a többnemzetiségű, demokratikus társadalom felépítését.

Szerbia központi szerepe

A biztos hangsúlyozta Szerbia központi jelentőségét a térség stabilitásának fenntartásában és kérte Belgrádot, hogy erősítse meg közeledési szándékát az EU-hoz azután, hogy egyes szerb politikusok ezzel ellentétes tartalmú kijelentéseket tettek.

„Tisztában vagyok azzal, hogy a szerbek többsége támogatja az Európai Unióhoz történő csatlakozást. Éppen ezért azt várjuk, hogy a kormány meghallgassa ezt a csendes többséget" – mondta Olli Rehn. „Készek vagyunk lépni, amint erre Szerbia is hajlandó" – tette hozzá.

A szerb miniszterelnök, Vojislav Kostunica a napokban kijelentette, Szerbia Koszovó nélkül nem lép be az Unióba. A miniszterelnök visszautasította egy kereskedelmi célú, átmeneti politikai megállapodás aláírását is.

Közeledés a Balkán népeihez

Szerdán Olli Rehn több javaslatot is felvázolt, melyek célja a Balkán és az Európai Unió népei közti kapcsolatok erősítése. A javaslatcsomag tartalmazza többek közt a Balkánról érkező ösztöndíjas tanulók számának megkétszerezését, az EU tudományos, kutatási, oktatási és kulturális programjainak megnyitását a régió országai számára valamint a vízumkötelezettség eltörlését.

Eközben a közlekedésért felelős biztos Jacques Barrot javaslatot tett a Balkán-félsziget infrastruktúrájának fejlesztésére: ez tartalmazza az EU közlekedési hálózatának kierjesztését a régióra, valamint egy úgynevezett közlekedési közösség létrehozását a balkáni országokkal.

 EUvonal