Ausztria, Hollandia és Észtország tette tavaly a legnagyobb lépést a lisszaboni célok teljesítése érdekében – derül ki egy londoni kutatóintézet friss jelentéséből, amely egyebek között azt javasolja a 2006-os 19-ikről a 22-ik helyre visszacsúszó Magyarországnak: engedélyezzen nagyobb versenyt a „védett ágazatokban".

Ausztria, Hollandia és Észtország tette tavaly a legnagyobb lépést a lisszaboni célok teljesítése érdekében – derül ki egy londoni kutatóintézet friss jelentéséből, amely egyebek között azt javasolja a 2006-os 19-ikről a 22-ik helyre visszacsúszó Magyarországnak: engedélyezzen nagyobb versenyt a „védett ágazatokban".

Az úgynevezett lisszaboni eredménytábla, amely a Huszonhetek teljesítményét hasonlítja össze a lisszaboni stratégia szempontjából fontos területeken, idén is Dániát és Svédországot hozta ki győztesként. Az összesítés szerint ugyanis – amelyet máskülönben a londoni székhelyű Centre for European Reform elnevezésű kutatóintézet gondozott – mindkét ország jó eredményeket ért el a szociális méltányosság, a munkaerőpiaci teljesítmény, a környezetvédelem és az innováció terén. A harmadik, illetve negyedik helyen végző Ausztria és Hollandia ugyanakkor a legtöbbet tette a gazdasági fejlődés érdekében. Előbbi különösen a bürokrácia leépítésében és a foglalkoztatás javításában jeleskedett, így nyugati szomszédunk lett az ötödik azon tagállam, amely 2006-ban teljesíteni tudta a 70 százalékos foglalkoztatási célkitűzést.

Ami a negatívumokat illeti: Ausztriában az egy munkaórára vetített termelékenység szintje alacsony; a nyugdíjkorhatár még mindig 60 év alatt van, és a következő 30 évben várhatóan nem éri el a 65 évet; emellett még mindig problémát jelent az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. „Hollandia több szempontból az EU legsikeresebb gazdasága" – szögezték le a tanulmány szerzői, kiemelve a termelékenység magas szintjének és a magas foglalkoztatási rátának egyedülálló kombinációját. Hollandia gyenge pontjaként a kutatás-fejlesztésre fordítandó összegek csökkenését említi a jelentés.

A 2004-ben csatlakozott államok közül Észtország teljesítményét emelte ki még a jelentés, amely 2007-ben négy helyet javítva a 11. helyen végzett. Tallinn ezt főként az egy főre eső GDP 2000 óta tartó rohamos növekedésének köszönheti, valamint annak, hogy a balti állam jelentősen javított munkaerőpiaca működésén és az üzleti környezeten. Az ország foglalkoztatási rátája ugyanakkor elmarad a 70 százalékos célkitűzéstől.

Az EU öt legnagyobb gazdasága közül Nagy-Britannia teljesített a legjobban. (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország együttesen az uniós GDP 75 százalékáért felel.) A britek rendelkeznek a leginkább versenyképes termékpiaccal, és az egyik legrugalmasabb munkaerőpiaccal is. Míg azonban a britek visszaestek valamennyit a tabellán (a 4-ről a 7. helyre), addig a németek és a franciák – köszönhetően a munkaerőpiaci reformjaiknak – néhány helyet előreléphettek. Németország kapcsán a jelentés különösen a K+F-re költött összegek nagyságát dicséri, mely a harmadik legnagyobb az EU-ban. A tanulmány szerint bár ez az összeg jelentősen nagyobb, mint amennyit a franciák vagy a britek költenek kutatás-fejlesztésére, ám ezek a pénzek leginkább olyan ágazatokat erősítenek, mint például az autógyártás.

A jelentés a nagy tagállamok közül Olaszország teljesítményét értékelte csapnivalónak, amely szinte valamennyi területen gyengén muzsikált, és így csak a 23. helyen végzett. Az értékelés szerint míg 1997-ben Itália gazdagabb volt Franciaországnál és Nagy-Britanniánál, addig 2007-re – az egy főre eső GDP tekintetében – alaposan elmaradt e két országtól. „Az a hír, hogy a spanyolok már gazdagabbak az olaszoknál, nagy sokkot okozott Olaszországban, amikor ezt az adatot 2007 decemberében nyilvánosságra hozták" – mutat rá a dokumentum. A tanulmány szintén élesen kritizálta Görögországot, amely nem csak az új technológiák átvételében és az oktatási rendszer megreformálásában nem jeleskedett, de emellett még a termékpiacok liberalizálásával is lassan halad. A görög üzleti környezet emellett az egyik legkedvezőtlenebb Európában.

Hazánk kapcsán a tanulmány kiemeli: rég volt már, amikor Magyarország volt a közép- és kelet-európai átmeneti gazdaságok éllovasa. A dokumentum dicsérettel szól a rendkívül magas költségvetési hiány lefaragására tett erőfeszítésekről, ugyanakkor úgy véli: a lakosság számának csökkenése és a rohamosan növekvő költségek miatt sürgősen szükség lenne a termelékenység javítására. Ezért a kormánynak – hangsúlyozza a jelentés – lépéseket kellene tennie a munkaerőpiac teljesítményének javítása érdekében, és nagyobb versenyt kellene engedélyeznie a „védett ágazatokban". A részletes értékelés egyébként az állami támogatások és a versenypolitika, valamint a foglalkoztatás javítása kapcsán sorolja a gyengén muzsikálók közé hazánkat. Magyarország mindent összevetve a 22. helyen végzett a lisszaboni eredménytáblán. Hazánk az előző évben még a 19., két évvel korábban pedig a 15. helyet foglalta el a CER lisszaboni pontversenyében.

A teljes jelentés (angolul) az alábbi linken érhető el: http://www.cer.org.uk/pdf/p_806_lisbon08.pdf

BruxInfo