Már nyolcvan éves a lakihegyi rádióadó
3 perc olvasásA magyar rádió logóját adta az ismert furcsa antennatorony Lakihegyen. Ma már ipari műemlék, de a lakihelyi rádióadó ma is működik. Folyamatosan szinte kihagyás nélkül nyolcvan esztendeje. 1928. április 29-én helyezték üzembe a lakihegyi adótornyot. Az első magyarországi rádióadó, egy szikratávíró állomás 1914-től üzemelt Csepelen. (Annak idején azt is emlegették az "átkosban" hogy Kun Béla és Moszkva közötti táviratváltások is innen – vagy máshonnan Csepelről – zajlottak a Tanácsköztársaság idején.
A magyar rádió logóját adta az ismert furcsa antennatorony Lakihegyen. Ma már ipari műemlék, de a lakihelyi rádióadó ma is működik. Folyamatosan szinte kihagyás nélkül nyolcvan esztendeje. 1928. április 29-én helyezték üzembe a lakihegyi adótornyot. Az első magyarországi rádióadó, egy szikratávíró állomás 1914-től üzemelt Csepelen. (Annak idején azt is emlegették az "átkosban" hogy Kun Béla és Moszkva közötti táviratváltások is innen – vagy máshonnan Csepelről – zajlottak a Tanácsköztársaság idején.
A Magyar Rádió első műsorát 1924. március 15-én sugározták középhullámon, egy 250 watt teljesítményű adóval, a rendszeres műsorszórás 1925. december 1-jén indult meg. Az egész ország területén hallható adás sugárzásához szükségessé vált egy nagy teljesítményű adó felépítése. Helyszínnek Sziget-szentmiklós Lakihegy nevű településrészét választották ki ehhez, az építés munkáltai 1927. május 18-án kezdődtek.
A 47 méter hosszú és 19 méter széles adóépület mennyezetét a padlástérben galvanikusan összekötött vörösréz árnyékolással képezték ki. Az épület tahát árnyékolt volt az adó sugárzásától. Az első próbaadást 1928. április 11-én tartották, majd április 29-én a déli harangszóval az új adó átvette a csepeli kisadótól a rendszeres műsorszórást.
A rádió-előfizetők száma gyorsan nőtt, 1933-ra meghaladta a háromszázezret. Az új, 120 kW-os szivar alakú „csodatorony" volt akkoriban Európa legmagasabb építménye. Az acéltorony rácsos szerkezetének magassága 284 méter volt, ebből még egy 30 méteres vascsövet lehetett kitolni. A 230 tonnás acélszerkezetet nyolc hatalmas, 220 m-es acélkötél tartotta függőleges helyzetben. Szerencsére társadalmi összefigással sikerült megakadályozni, hogy ócskavasnak eladják. Ma már megbecsült ipari műemlék.
Maga az elsőnek felépült 20 kilowattos adó két 150 méter magas Mávag- gyártmányú vasszerkezetű toronyból és a közöttük kifeszített 100 méteres antennából állt. A szivar később épült mellé és a Solti adó megépüléséig szolgált.