Dr. Kerpel-Fronius Sándor :Tudományosan megalapozott, gazdaságos és igazságos gyógyszerellátás
6 perc olvasásA társadalmilag kielégítõ, szakmailag helyes gyógyszerellátás három alappilléren nyugszik: 1.) tudományosan alátámasztott egészségügyi igényen, 2.) a társadalom gazdasági teherbírásán és 3.) a szociális, valamint etikai elveken és értékeken. Az elsõ pillér szakmai kérdés, a 2. és 3. pillérek azonban szorosan összefüggenek egymással.
A társadalmilag kielégítõ, szakmailag helyes gyógyszerellátás három alappilléren nyugszik: 1.) tudományosan alátámasztott egészségügyi igényen, 2.) a társadalom gazdasági teherbírásán és 3.) a szociális, valamint etikai elveken és értékeken. Az elsõ pillér szakmai kérdés, a 2. és 3. pillérek azonban szorosan összefüggenek egymással.
A szociális elv lényegében a társadalmi szolidaritást fejezik ki, melynek értelmében minden beteg szociális helyzetétõl és lakóhelyétõl függetlenül részesüljön betegségére a tudomány mindenkori állása szerint bizonyítottan hatásos kezelésben lakóhelyén vagy speciálisan felszerelt orvosi centrumokban. A kiemelten drága, elsõsorban biológiai gyógyszereket központi keretbõl, a szakmai kollégiumok által jóváhagyott protokollok alapján, központosított szakmai elosztás mellett, kizárólag a hatásosan kezelhetõ betegek számára javasolt hozzáférhetõvé tenni.
Tudományosan kielégítõen nem bizonyított és/vagy a betegség kezeléséhez nem feltétlenül szükséges, kiegészítõ kezelésben senki sem részesüljön a társadalom egészére kiterjedõ, szolidáris alapú biztosító rendszer terhére. Az utóbbi gyógyszerek beszerzésérõl a betegeknek egyedileg, esetlegesen egy kiegészítõ biztosítás terhére, javasolt gondoskodni. Az etikai elv a betegségek, kiegyenlített elbírálására vonatkozik. Nem történhet meg, hogy egyes betegségek vagy egyes betegek kezelésére a társadalom aránytalanul sokat fordít, elvonva a szükséges költségeket más hatásosan kezelhetõ betegségektõl.
A szakmai, szociális és etikai elvek érvényesítésére, a rendelkezésre álló pénzek célirányos elosztására és a gyógyszer ártámogatás helyes mértékének megállapítására szigorúan tudományos alapon mûködõ, a biztosít(ók)tól és a politikai intézményektõl független, orvos, gyógyszerész és gazdasági szakemberekbõl álló, központi gyógyszeralkalmazási bizottság felállítása szükséges, hasonlóan a nemzetközi gyakorlathoz.
A gazdaságosság biztosítása végett az azonos hatóanyagot tartalmazó, generikus gyógyszer helyettesítési programot folyamatosan szükséges bõvíteni. A szabadalmi és adatkizárólagossági védelem lejárta után a hatásos hatóanyag új, ún. generikus gyógyszerkészítményekben felhasználható. Mivel a nagyon drága klinikai vizsgálatokat nem kell újfent elvégezni, a generikus gyógyszerek ára jóval alacsonyabb.
A generikus készítmények használata az egyetlen tudományosan szilárdan megalapozott módszer a gyógyszerköltségek csökkentésére. A generikus gyógyszerek esetén az azonos hatóanyagot tartalmazó, legolcsóbb készítmények alapján kiszámított fix ártámogatási rendszer, más országokhoz hasonlóan, hazánkban is elfogadható. Amennyiben a beteg ragaszkodik egy drágább készítményhez, akkor a plusz költségeket saját zsebbõl, esetlegesen kiegészítõ biztosítás terhére javasolt fizetni. Ezzel szemben a legolcsóbb gyógyszerkészítmény felírásának gazdasági szankciókkal történõ elõmozdítása helytelen eljárás, mely hiánykereskedelemhez és az orvos-beteg kapcsolat romlásához vezet. Ezért ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni!
A hasonló, de nem azonos terápiás hatású, és kémiailag eltérõ hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerkészítmények ártámogatásának rögzítése egy ún. terápiás átlagárban nem támasztható alá tudományosan, mert egyes betegek individualizált kezeléséhez esetenként kizárólag csak egyes hatóanyagok jöhetnek szóba. Ilyen esetekben a plusz költségek különösen a szegényebb betegeket sújtják, azaz valójában egyenlõtlen teherviseléshez, vagy a szegényebb betegek nem kielégítõ kezeléséhez vezetnek.
A hazai gyógyszerfelhasználást gazdaságosabbá kell tenni, de a gyógyszer költségvetést folyamatosan emelni kell a betegellátás minõségének javítása érdekében. A hazai egészségügyi kiadásokban a gyógyszerköltség százalékos aránya azért magasabb a fejlettebb országok átlagánál, mert az egészségügyi ellátás többi költsége, elsõsorban az alacsony fizetések miatt, a nyugati fizetési szint alatt marad. A nemzetközi mértékben is alacsony gyógyszer-költségvetés a magyar egészségügyi ellátás egyik jelentõs kerékkötõje.
Összefoglalás. A szolidaritás alapján mûködõ, egységes betegbiztosítás optimális lehetõséget nyújt a hazai gyógyszerellátás szakmailag megalapozott, regionálisan kiegyenlített tervezéséhez. Lehetõséget biztosít továbbá a kiemelkedõen drága gyógyszeres kezelések, szigorúan tudományos alapon történõ, igazságos elosztására és eljuttatására a valóban rászoruló betegek részére. A kiegészítõ, önkéntes biztosítási rendszer kiépítése javasolt a mindenkire kötelezõ, egységes társadalombiztosítás mellett, a betegellátás olyan költségeinek fedezéséhez, melyek nem elengedhetetlenül szükségesek a bizonyíték alapú orvoslás alapján meghatározott optimális kezeléshez, csupán az ellátás komfort fokozatát növelik, illetve a beteg gyógyításához nem elengedhetetlenül szükséges, plusz szolgáltatásokat, illetve gyógyszereket fedezi.
Tájékozódó demográfiai mutatók az egészségügyi biztosítási kérdés megítéléséhez
Összeállította: Dr. Kerpel-Fronius Sándor
Társadalom öregedése (UN Population Division, World Population Prospects, 2004 Revisions) |
K-EU (-Oroszország, Balti Államok, Albánia) Összlakosság 15-64 év 15-24 év > 65 év |
%-os arány változása -12,7% -15,1% – 45,3% +30,4% |
20 éves Ffi-k elhalálozási valószínûsége (odds) 65 év alatt (World Health Organization Life Tables, 2000; * |
Magyarország Svédország |
%-os arány változása ~ 40% ~ 15% |
Szív-érrendszeri halálozás 25-64 év között (Atlas of Health in Europe, The World Heath Organization; www. Euro.who.int/document/E79876.pdf |
Magyarország 2001 Svédország 1999 |
Személy 100000 lakosra számolva 209,7 70,1 |
Külsõ halálokok 0-64 év között (baleset, mérgezés, stb) (Atlas of Health in Europe, The World Heath Organization at www. Euro.who.int/document/E79876.pdf) |
Magyarország 2001 (Ffi/Nõ) Svédország 1999 (Ffi/Nõ) |
Személy 100 000 Ffi/Nõ-re számolva 94,2/22,1 40,1/15,3 |
*http://www3.who.int/whosis/life_tables/life_tables.cfm?path=evidence,life_tables&language=english
Kommentár: A jelenlegi nagyon rossz hazai demográfiai adatok és a várható demográfiai változások okozta egészségügyi kihívások kezelésére csak egy széles társadalmi összefogáson alapuló, szolidáris, egységes és nem profit orientált egészségügyi biztosítási rendszer képes most és a jövõben is.
A szerzõ Dr. Kerpel-Fronius Sándor, egyetemi tanár Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest. A MÁV kórházban tartott egészségbiztosításról szóló konferencia anyaga