MAGYAR BORVIDÉKEK VIII. – A Pécsi, az Etyek-Budai és a Tolnai borvidék

 MAGYAR BORVIDÉKEK VIII. A Pécsi, az Etyek-Budai és a Tolnai borvidék

A Magyar Posta több éven át tartó bélyegsorozat kibocsátásával mutatja be hazánk történelmi borvidékeit. A bélyegek különlegessége, hogy az egyes címleteken a szõlõfürtök tudományos igényességgel és szakmailag hitelesen kerültek bemutatásra. A bélyegsorozatok Dr. Csizmazia D. József szakértésével készültek.

 MAGYAR BORVIDÉKEK VIII. A Pécsi, az Etyek-Budai és a Tolnai borvidék

A Magyar Posta több éven át tartó bélyegsorozat kibocsátásával mutatja be hazánk történelmi borvidékeit. A bélyegek különlegessége, hogy az egyes címleteken a szõlõfürtök tudományos igényességgel és szakmailag hitelesen kerültek bemutatásra. A bélyegsorozatok Dr. Csizmazia D. József szakértésével készültek.

Pécsi borvidék – A szubmediterrán jellegû, északi széltõl védett környezetben, ahol a forró és napsütésben gazdag nyarat napos õsz és enyhe tél követi összesen 633 ha felületen termesztik a szõlõt. Írásos bizonyítékok szerint 2000 évre tekint vissza a vidék szõlõkultúrája. A Chardonnay, a Furmint, az Olasz rizling testes, magas cukor- és alkoholtar-talmú borai mellett a vidék egyedülállóan legjellemzõbb bora a Cirfandli, jellegzetes virágillattal és magas alkoholtartalommal. E borvidék kereskedelmi központja már az ókorban is Pécs (Sophiane) volt. A város borairól és pezsgõgyártá-sáról is híres, melyhez az alapborokat is a mai napig ez a vidék termi.

Etyek-Budai borvidék – A csaknem 1480 ha területtel rendelkezõ borvidék több évszázados hagyománnyal rendelkezik a szõlõtermesztés és a borkészítés terén. A vidék éghajlatát sok napsütés és kevés csapadék jellemzi. Borvidéki rangot 1990-ben kapott. Elegáns, száraz, finom illatú és savú borok készülnek itt. A XIX. sz. végétõl itt készülnek a hí-res Törley-pezsgõk az etyeki alapborokból. A Chardonnay, az Olasz rizling, a Pinot blanc, a Rajnai rizling és a Sauvignon blanc mellett az Ezerfürtû fajták sajátos borai érlelõdnek a vidékre jellemzõ körpincékben vagy éppen a sváb házak hangulatos pincéiben.

Tolnai borvidék – Magyarország egyik legfiatalabb borvidéke, amely 1998 óta került a borvidékek sorába. A római korból sarjadzó, virágkorából lehanyatló szõlõnemesítést a XVI. sz.-ban e vidékre települõ német ajkú szõlészek lendí-tették fel újra. A borvidék 2175 ha szõlõültetvényt ölel át, ahol kiegyenlítetten enyhe tél, száraz és napfényes nyár jellemzi az éghajlatot. A borvidékek nevezetessége a Györkönyben több mint 200 éve kiépített pincefalu és azokat árnyaló vén diófák. Fehérboraikat illatos világ- és regionális (Chardonnay, Olasz rizling, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni) illetve a Zenit nemesített fajtákból készítik. A borvidéken vörösbort adó fajtákat is termesztenek, úgymint Kadarka, Kékfrankos, Merlot és Zweigelt.

A bélyegképek felsõ részén a borvidék, a bélyegen megjelenõ szõlõfajta és a nemesítõ neve olvasható, névérték szerinti sorrendben: ?Pécsi borvidék; Cirfandli P.123 – Diófási L."; ?Etyek-Budai borvidék; Ezerfürtû – Kurucz A." és ?Tolnai borvidék; Zenit – Király F.". A bélyegképek hátterében a vidékre jellemzõ tájrészlet látható. A bélyegsorhoz tartozó alkalmi borítékot – Magyarország körvonalain belül – a szõlõtermõ vidéket ábrázoló fotóalapú grafika díszíti. Az alkalmi bélyegzõ, a boríték rajzzal összhangban, hasonló motívumokból áll.

Forrás: Hajdú Edit tud. fõmunkatárs (SZBKI, Kecskemét)