Mi mennyi? Az ombudsman a sztrájkok idején elégséges szolgáltatásról
4 perc olvasásA még elégséges szolgáltatás meghatározására kötelezett feleknek nem érdeke a megállapodás. Ezért nem garantált, hogy a lakosság általános sztrájk esetén élhessen a tömegközlekedés, mint közszolgáltatás akár minimumával is. Az ombudsman ebben a jogbiztonság és a szabad közlekedés alapjogának sérelmét látja, és megoldást sürget.
A még elégséges szolgáltatás meghatározására kötelezett feleknek nem érdeke a megállapodás. Ezért nem garantált, hogy a lakosság általános sztrájk esetén élhessen a tömegközlekedés, mint közszolgáltatás akár minimumával is. Az ombudsman ebben a jogbiztonság és a szabad közlekedés alapjogának sérelmét látja, és megoldást sürget.
Szabó Máté jelentésében rámutat arra is, hogy a jogbiztonság követelménye és a tisztességes eljáráshoz való jog sérül, ha a közszolgáltató sztrájk esetén indokolatlanul szűk körre korlátozza helytállási, kártalanítási kötelezettségét.
2007. december 17-re a Liga Szakszervezetek bizonytalan időre, több ágazatra kiterjedő általános sztrájkot hirdettek, amelyhez a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete is csatlakozott. A munkabeszüntetés következtében kimaradtak járatok, késtek, vagy más, rövidebb vonalakon közlekedtek egyes vonatok. Emiatt többen fordultak panasszal a biztoshoz. A panaszosok azt sérelmezték, hogy előre váltott havibérletük volt, de a sztrájk miatt nem, vagy csak jelentős többletköltséggel tudtak eljutni a munkahelyükre.
Mindannyian olyan településen élnek, ahova csak vonat közlekedik. A szolgáltató viszont az előre megváltott jegyek árából kizárólag azoknak adott visszatérítést, akik másfajta tömegközlekedést, például a Volánbusz járatait vették igénybe. A panaszosok így elestek a visszatérítés lehetőségétől, többletköltségeiket senki nem térítette meg.
Az országgyűlési biztos jelentésében hangsúlyozza, hogy a közszolgáltatások alapvető, elemi és tömeges szükségleteket elégítenek ki, amelyek kimaradása jelentős hátránnyal jár. Ezért a közszolgáltatást ellátó szerv kötelezettsége az, hogy a szolgáltatását igénybe vevőket megfelelő, de legalább elégséges módon ellássa. A biztos vizsgálata során megállapította, hogy a még elégséges szolgáltatás nyújtásának kötelezettsége az adott ügyben – de a tapasztalatok szerint általában is – azért nem teljesül, mert a sztrájkot megelőző egyeztető tárgyalásokon a felek nem tudnak megállapodni a még elégséges mértékről. A biztos álláspontja szerint a kompromisszumkészség hiánya a jogszabályi rendelkezésekre vezethető vissza, ezért a problémát rendező jogalkotást sürgetett.
Az országgyűlési biztos jelentésében rámutat arra is, hogy a közszolgáltatások garantálásáról végső soron az államnak, illetve a helyi közszolgáltatások esetén az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk. Abban az esetben tehát, ha a közszolgáltatás a még elégséges szinten nem biztosítható, az állam illetve az önkormányzat feladata az is, hogy megfelelő jogalkotással gondoskodjon az állampolgárok kárának megtérítéséről.
A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint kártérítés csak abban az esetben jár, ha a sztrájk jogellenességét a bíróság megállapította. A sztrájktörvény a sztrájkjog gyakorlását közszolgáltatóknál csak úgy engedi, ha biztosítják a még elégséges szolgáltatást. A bírósági gyakorlat azonban az még elégséges szolgáltatás hiányában megtartott sztrájkot is jogszerűnek tekinti. Azok tehát, akik a sztrájk miatt kénytelenek többletköltségeket fizetni, csak akkor kapnak költségtérítést a szolgáltatótól, ha az méltányosságot gyakorol. A biztos felhívta a figyelmet, hogy ezt a problémát mielőbb, jogi szabályozással kell rendezni.