70. Standard Eurobarométer felmérés: 2008. ősz
4 perc olvasás
Az őszi Eurobarométer felmérés szerint az Unió általános megítélése összességében véve nem változott, a gazdasági helyzetről és a gazdasági kilátásokról alkotott képet viszont gyökeresen átalakította a pénzügyi válság.
Az őszi Eurobarométer felmérés szerint az Unió általános megítélése összességében véve nem változott, a gazdasági helyzetről és a gazdasági kilátásokról alkotott képet viszont gyökeresen átalakította a pénzügyi válság.
Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke és az intézményi kapcsolatokért és a kommunikációs stratégiáért felelős biztos a felmérés kapcsán így nyilatkozott: „Az új Eurobarométer felmérés jól tükrözi, milyen nehéz időket élünk. Nem fér kétség hozzá, hogy a polgárokat aggasztja a gazdasági válság. Az Unió feladata most az, hogy végigvigye a nemrégiben elfogadott gazdaságélénkítő csomagot. Megjegyzem, hogy az uniós tagság támogatottsága továbbra sem csökkent, és nem romlott a tagsággal járó előnyök megítélése sem. Ez azt bizonyítja, a polgárok szerint az Unió része a megoldásnak."
A felmérés legmarkánsabb eleme, hogy az uniós polgárok a jelenlegi gazdasági helyzetet és az abból eredő kilátásokat pesszimistán értékelik.
Az uniós polgárok több mint kétharmada (69%, +20 százalékpont a 2007. őszi adatokhoz képest) gondolja úgy, hogy országa rossz gazdasági helyzetben van. Ezzel párhuzamosan a válaszadók 58%-a (+31) nyilatkozta azt, hogy Európa gazdasági helyzete rossz. A jelenlegi világgazdasági helyzet megítélése összhangban van a nemzetgazdasági helyzet megítélésével: a válaszadók 71%-a értékeli rossznak (ez a kérdés most szerepelt először a felmérésben).
Az uniós polgárok rövid távon sem várnak sok jót. A válaszadók több mint fele véli úgy, hogy országa gazdasági helyzete romlani fog a következő 12 hónap során, 41%-uk gondolja ugyanezt az EU gazdasági helyzetéről, 49%-uk pedig a világgazdasági helyzetről.
Az uniós polgárok 37%-a (+17) szerint a gazdasági helyzet jelenti pillanatnyilag az egyik legnagyobb kihívást országa számára, és az infláció mellett a legégetőbb nemzeti problémává vált.
Az Unió általános megítélését mérő három fő mutató – az uniós tagság támogatottsága (53%, +1), a tagsággal járó előnyök megítélése (56%, +2) és az Unióról alkotott kép (45%, -3) – értéke 2008 tavasza óta nem változott, illetve némileg csökkent. Szintén viszonylag állandó értéket mutatott az uniós intézményekben bízó polgárok száma – Európai Bizottság 47%, Európai Parlament 51%, Európai Központi Bank 48% -, ugyanakkor azonban enyhén növekedett az intézményekkel szemben bizalmatlanok száma.
A grúziai konfliktusról nyilatkozva az uniós polgárok 26%-a úgy vélte, hogy az Európai Uniónak oroszlánrésze volt a konfliktus lezárásában. A válaszadók 60%-a gondolta úgy, hogy a konfliktus hatással lehet az Unió energiaellátásának biztonságára.
Az uniós polgárok mintegy fele (48%) érzi úgy, hogy a bővítés megszilárdította az Uniót, és mintegy kétharmaduk (65%) véli azt, hogy a berlini fal leomlása kedvező hatással volt az EU-ra.
Az uniós folyamat jelenlegi legfontosabb célkitűzésének a polgárok a gazdaság fejlesztését és a növekedés dinamikusabbá tételét tekintik (23%), ugyanakkor 23%-uk nyilatkozta azt, hogy valamennyi uniós polgár életszínvonalának emelését kellene a legfontosabb célkitűzéssé tenni.
A Standard Eurobarométer felmérést a TNS Opinion & Social végezte személyes interjúk formájában. 2008. október 6-a és november 6-a között összesen 30 130 főt kérdeztek meg. A Standard Eurobarométer felmérésekre évente kétszer, tavasszal és ősszel kerül sor. Az első eredmények az Európa-honlap közvélemény-kutatással foglalkozó oldalán tekinthetők meg:
