Állásfoglalás az oroszországi emberi jogi helyzetről :Az EP az emberi jogi témájú vitáknak fenntartott időkeretben, 2008. december 18-án, csütörtök délután foglalkozik az Anna Politkovszkaja, orosz újságírónő meggyilkolásával kapcsolatos perrel és az emberijog-védők elleni agresszióval.

 

Állásfoglalás az oroszországi emberi jogi helyzetről :Az EP az emberi jogi témájú vitáknak fenntartott időkeretben, 2008. december 18-án, csütörtök délután foglalkozik az Anna Politkovszkaja, orosz újságírónő meggyilkolásával kapcsolatos perrel és az emberijog-védők elleni agresszióval.

 

Az állásfoglalás-tervezet teljes szövege ezen a linken érhető el.

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+MOTION+P6-RC-2008-0630+0+DOC+XML+V0//HU

Magasabb bankgarancia az egész EU-ban

Ha egy európai bank fizetésképtelenné válik, a polgárok megtakarításait 50 ezer euróig garantálni kell. Ez az összeg 2010 végéig 100 ezer euróra emelkedhet – áll az EP által megszavazott jogszabályban. A garancia független attól, hogy euróban áll-e a betét.

Az EP 556-21-3 arányban csütörtökön elfogadta Christian Ehler (néppárti, német) jelentését, amely megváltoztatná a betétgaranciára vonatkozó előírásokat.

A képviselők támogatták azt az európai bizottsági tervet, amely szerint a módosított jogszabály életbe lépésekor legalább 50 ezer, 2010 végéig pedig 100 ezer euróra kellene emelni a bankbetét-garancia általános szintjét. A parlament szerint a mostani, 20 ezer eurós szint nem elegendő. A képviselők mindenesetre belevennék a jogszabályba, hogy az emelés csak akkor történjék meg, ha az a 2009 végéig elkészülő hatástanulmány szerint minden tagállamban végrehajtható.

A garancia minden tagország minden betétesére vonatkozik, nincs tehát kötve az euró bevezetéséhez.

Az EP által megszavazott szöveg szerint amennyiben a betétesek nem férnének hozzá betétjükhöz, a kifizetésnek az eddigi három hónap helyett 20 napon belül meg kell történnie. Ettől csak kivételes esetben lehetne eltérni, és akkor is csak tíz nappal lehet hosszabb a határidő.

A jogszabályt még a Tanácsnak is el kell fogadnia. Ezt követően a tagállamoknak 2009. június 30-ig kellene hatályba kellene léptetniük a szöveget.

Jelentés: Christian Ehler (EPP-ED, DE)

Jelentés (A6- /2008) – A betétbiztosítási rendszerek a fedezeti szint és a kifizetési határidő vonatkozásában

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról

Gazdasági és Monetáris Bizottság 

Jogalkotási figyelő

Eljárás: együttdöntés első olvasat

Vita: 2008., december 15., hétfő 

Jogalkotási figyelő

Christian Ehler

Elfogadták a 2009-es EU-költségvetést

Az EP megszavazta az Európai Unió jövő évi költségvetését. A kifizetések szintjén 116,1 milliárd eurós (az össztermék 0,894 százaléka) büdzsében a korábban javasoltnál több jut a növekedés, a kohézió és a foglalkoztatás támogatására. Az EP elnöke, Hans-Gert Pöttering a plenáris ülésen alá is írta a megszavazott költségvetést.

A Tanács és az EP képviselői által november 21-én elfogadott tervezet szerint 2009-ben 116 milliárd 96 millió 62ezer 329 euró lesz az Európai Unió költségvetése (a kifizetéseket tekintve). A megállapodást december 18-án – 539 igen, 33 nem, 27 tartózkodó vokssal – hagyta jóvá az Európai Parlament egésze.

Ez lehetővé teszi, hogy több pénz jusson a parlament által az első olvasatban prioritásként megjelölt területekre (ilyen például az első fejezet: foglalkoztatás, növekedés, kohézió, versenyképesség).

A korábbi tervezethez képest többet kap a műholdas Galileo-program, az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex. Emelkedik az Európai Menekültalap, valamint az energiával, a klímaváltozással kapcsolatos politikák költségvetése is.

A kötelezettségvállalások szintjén 133 milliárd 778 millió 879 ezer 246 eurós a 2009-es büdzsé, ahogy azt az EP első olvasatban javasolta. A képviselők ugyanakkor kritikával illették, hogy a maximális kiadási plafon (kötelezettségvállalási szint) és a valóban felhasznált összegek (kifizetések) közötti különbség évről évre növekszik. A parlament ezért többek között a kohéziós alap hatékonyabb felhasználását és a költségvetés jobb felhasználhatóságának biztosítását várja el a Bizottságtól és a tagállamoktól.

A főbb számok

Kötelezettségvállalás: 133.777.879.273 euró, az összes GDP 1,03 százaléka

Kifizetések: 116.096.062.329 euró, az összes GDP 0,894 százaléka

A 2007-2013-as költségvetési keretben meghatározott összeg és a 2009-es tervezetben lévő közötti különbség: 3.255.120.727 euró.

Fejezet

Kötelezettségváll.

Kifizetés

Eltérés a 2007-2013-as kerethez képest

1a

Növekedés és foglalkoztatás: versenyképesség

11.762.497.000

11.060.385.024

9.503.000

1b

Növekedés és foglalkoztatás: kohézió

48.426.884.669

34.975.134.166

1.115.331

2

Természeti erőforrások (pl. környezet, vidékfejlesztés)

56.121.437.011

52.583.314.070

3.517.562.989

3a

Szabadság, biztonság, igazságosság

863.925.000

617.440.000

8.075.000

3b

Polgárság

650.963.000

680.660.000

37.000

4

Az EU mint globális szereplő

8.103.930.360

8.330.886.836

419.930.360

5

Adminisztratív kiadás

7.639.129.321

7.639.129.321

137.870.679

6

Kompenzáció Bulgáriának és Romániának

209.112.912

209.112.912

887.088

Magyar felszólalók a parlamenti vitában

A parlamenti vitában a néppárti képviselőcsoport nevében felszólaló Surján László azt mondta, a 2009-es költségvetés egyharmadát a biztonságérzetet növelő célokra fordítják, például a kisvállalkozások támogatására, a munkahelyek megőrzésére, az illegális bevándorlás megakadályozására, az energiabiztonságra, az élelmiszerbiztonságra. Surján szerint azonban a költségvetés távol van a tökéletestől, és a hibák egy részét a tagállamokban kell keresni, sok országban ugyanis nem használják fel az uniós milliárdokat, vagy akadályokat állítanak a pályázatokhoz való hozzáférés elé. „A következő év folyamán lényeges egyszerűsítéseket kell végrehajtanunk, mind a meglévő keretekben, mint pedig a nagyobb rugalmasság érdekében" – fogalmazott.

Szent-Iványi István (liberális) azt mondta, a kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések közötti különbség, amely évek óta visszatérő problémája a költségvetésnek, „idén elfogadhatatlan mértékűre növekedett, és veszélyezteti az egész költségvetési eljárás komolyságát és értelmét is". „A Bizottság és a tagállamok közös kötelessége a kifizetések felgyorsítása és egyszerűsítése, s ezzel az Európai Unió költségvetése komolyságának helyreállítása" – tette hozzá. Szent-Iványi úgy vélte, a külpolitikai célkitűzések finanszírozása még mindig elégtelen. „Ennek az áldatlan helyzetnek egyetlen megnyugtató megoldása van: egy valódi és átfogó félidejű felülvizsgálat" – mondta a képviselő.

Olajos Péter (néppárti) szerint a klímaváltozási jogszabálytervezetek „több tekintetben is elmaradnak az eredeti elképzelésektől, a tavaly januárban megjelent bizottsági javaslathoz képest azonban ambiciózusak". Kiemelte a jövőre induló 7,5 millió euró értékű kísérleti projekteket, és a LIFE+ programra szánt 14 milliárd eurós támogatást, amely tíz százalékkal magasabb összeget jelent az előző évi forráshoz képest. „Az októberi plenáris ülés óta egyedül az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség, az EFSA esetében nem történt érdemi előrelépés" – tette hozzá. Azt mondta, ebben a kérdésben továbbra is a 10 százalékos tartalékkeret fenntartását kénytelenek javasolni.

Az eljárásról

Kötelező kiadások: az EU alapszerződéseiből fakadóan szükséges kiadások (ilyenek például az agrártámogatások). A végső szó a Tanácsé. Az EP első olvasatban egyszerű szótöbbséggel módosításokat fogadhat el.

Nem kötelező kiadások: egyéb kiadások (például személyzeti kiadások). Itt az EP a Tanáccsal együtt dönt. A parlament első olvasatban abszolút többséggel (az összes képviselő fele és egy) módosíthat.

A második olvasat: a Tanács elfogadja a kötelező kiadásokat és módosíthatja a nem kötelezőket. A tervezet visszakerül a parlamenthez, amely elfogadja a nem kötelező kiadásokat. Az EP abszolút többséggel és a leadott szavazatok kétharmadával elutasíthatja a költségvetést.

Biztonságosabb gyerekjátékokat akar az EP

Az eddigieknél szigorúbb szabályokat akar az EP a játékok gyártásánál felhasznált allergén illat- és színezőanyagokra, nehézfémekre, rákkeltő összetevőkre, illetve a fulladásveszélyes és hangokat kibocsátó játékokra. A képviselők egyértelműbbé tennék a játék veszélyeire való figyelmeztetést is.

Az utóbbi években egyre több új típusú, új anyagokból és új technológiával készült játék jelent meg az unió piacán, amely sok esetben egészségügyi és biztonsági veszélyeket hordoz a gyermekek számára. 2007 folyamán például több millió Kínában gyártott játékot vontak be, mivel azok nem feleltek meg az európai előírásoknak.

A képviselők a csütörtöki plenáris ülésen 481 igen, 73 nem szavazattal és 40 tartózkodás mellett megszavazták a játékok biztonságosságával foglalkozó 1988-as irányelv módosítását, de szigorúbb és egyértelműbb szabályokat javasolnak.

Ez nem játék!

Az irányelvtervezet szerint játéknak számít majd minden 14 év alatti gyermek számára, „játék céljára készült" termék. Nem minősülnének játéknak például a kifejezetten 14 év felettiek számára készített gyűjthető figurák és játékfegyverek, az ötszáznál több darabból álló kirakók, a tűzijátékok, és például a videójátékok és játékkonzolok.

3 éves kor alatt nem ajánlott

A három évesnél kisebb gyerekek számára készült játékoknak magasabb biztonsági előírásoknak kell majd megfelelniük. „A nyilvánvalóan csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt játékok sokszor azzal a figyelmeztetéssel vannak ellátva, hogy nem megfelelőek a 36 hónaposnál fiatalabbak számára" – olvasható a Marianne Thyssen (néppárti, belga) által készített jelentésben. Az irányelv-tervezet szerint, ha egy játék egyértelműen a három év alatti korcsoport számára készült, a jövőben nem lehet majd ehhez hasonló, félrevezető szöveget használni.

Az EP a csomagoláson, illetve magán a játékon feltüntetett figyelmeztetéseket is egyértelműbbé tenné: „a figyelmeztetések előtt megfelelően fel kell tüntetni a »Figyelmeztetés« vagy »Figyelmeztetések« szót". A figyelmeztetés szövegének a vásárló számára érthető nyelven és jól látható helyen kell lennie – szól a szöveg.

Allergén összetevők

Az EP jelentősen kiterjesztené a játékokban – például a gyurmában vagy a játékbabákban – nem, vagy csak bizonyos mennyiségben felhasználható allergén anyagok körét. Az oktatási célú „szagláson alapuló társasjátékokban, kozmetikai készletekben és ízlelésen alapuló játékokban" azonban korlátozott mértékben engedélyezné az illatanyagokat.

A képviselők a rákkeltő, mutagén vagy reprotoxikus összetevőket teljes mértékben betiltanák, az esetleges kivételeket szigorúbbá és egyértelműbbé tennék. A nehézfémek – például az arzén, a kadmium, a króm, az ólom, a higany és a szerves ón – felhasználását is korlátozná a testület.

Fulladásveszély és halláskárosodás

Az irányelvtervezet új, szigorúbb és átfogóbb szabályokat fog bevezetni a hangokat kibocsátó játékokra a gyermekek halláskárosodásának megelőzése érdekében: szabályozni fogja a játék által kiadott impulzusos zajok és folyamatos zajok maximális hangerejét.

Az EP a fulladásveszéllyel járó játékoknál – mint például az apró, szétszedhető részekből állók, vagy a meglepetéstojások – is szigorítást javasol.

 Két éves átmeneti időszak a felkészülésre

Az EP azt kéri a tagállamoktól, hogy „ha tudományos eredmények nem igazolják a játék biztonságosságát, alkalmazzák az elővigyázatosság elvét".

A testület a gyártók és importőrök számára előírná, hogy a játék piacra kerülése után a műszaki dokumentáció és a közösségi szabályoknak történő megfelelőségi nyilatkozat még tíz évig elérhető legyen a nemzeti felügyeleti hatóságok számára.

Az irányelvtervezet elfogadása után a gyártóknak és forgalmazóknak két éves átmeneti időszak áll majd rendelkezésükre, hogy alkalmazkodjanak az új előírásokhoz. A vegyi anyagokra vonatkozó követelmények esetében négy év felkészülési időt javasolnak a képviselők.

Jelentéstevő: Marianne Thyssen (EPP-ED, DE)

Jelentés (A6-0441/2008) – a játékok biztonságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Jogalkotási figyelő

Marianne Thyssen

Az EP a termékhamisítás és a szerzői jogok megsértése ellen

Akár a kereskedelmi kedvezményeket is megvonná az EP a termékhamisítóktól és a szellemi tulajdonjogok megsértőitől. A parlament különösen Kínát szólítja fel a hamisítás elleni fellépésre.

A hamisított termékek piaca ma közel 500 milliárd euróra tehető, és a világkereskedelemnek mintegy hét-tíz százalékát teszi ki. Az Európai Uniót a világ második legnagyobb áru- és szolgáltatásimportőreként különösen veszélyezteti a hamisított termékek beáramlása.

Az EP a csütörtöki plenáris ülésen 309 igen, 232 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadta a termékhamisítás elleni fellépésről szóló jelentést.

Kereskedelmi kedvezmények megvonása

Az EP szerint a szellemi tulajdonjogokat súlyosan megsértő kereskedelmi partnerek esetében – mint például a biztonság és a közegészség komoly veszélyeztetése -, az Európai Bizottságnak meg kell fontolnia a kereskedelmi kedvezmények ideiglenes felfüggesztését. A képviselők szerint egy „nyomon követési rendszert" is létre kell hozni a védett szellemi tulajdonjogok megsértésének felderítésére, és ezt ki kell egészíteni kereskedelmi ösztönzőkkel. „Az Európai Bizottságnak minden új szabadkereskedelmi megállapodásba bele kell foglalnia a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó záradékot" – olvasható a Gianluca Susta (liberális, olasz) által készített jelentésben.

Egységes uniós rendszer a hamisítók ellen

Az EP szerint harmonizálni kell a tagállami jogszabályokat, javítani és egységesíteni kell a vámeljárásokat, valamint közös büntetőjogi normarendszert és minimumszankciókat kell elfogadni. Fel kell állítani „a hamisítás elleni küzdelemért felelős, és a tagállami és uniós erőfeszítéseket összehangoló egységes európai hatóságot is" – vélik a képviselők.

Kínai és török áruk

Az uniós vámhatóságok által lefoglalt hamisított termékek 60 százaléka Kínában készül – olvasható a jelentésben. Az EP ezért a kínai hatóságokat arra szólítja fel, tegyenek keményebb lépéseket a szellemi tulajdonjogokat megsértő vállalatok ellen.

Törökországgal kapcsolatban a képviselők szerint a szellemi tulajdonjogok védelme nem felel meg az uniós előírásoknak, ezért az uniós tagság elnyerése érdekében felül kell vizsgálni a török jogszabályokat.

Hamisítás elleni egyezmények

Az EP szerint a feltörekvő gazdaságokat – mint például Kína, India, Brazília – és a regionális kereskedelmi tömböket – például a Mercosur, az ASEAN – be kell vonni a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás, az ACTA tárgyalásaiba, és fel kell szólítani őket a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartására.

A képviselők a szellemi tulajdonjogok kereskedelmét szabályozó megállapodást (TRIPS) is felülvizsgálnák, valamint „kiterjesztenék a hatályát a kiviteli, tranzit- és átszállítási műveletekre, illetve a szellemi tulajdonjogok egyéb megsértésére". „A TRIPS súlyos megszegése esetén az EU-nak habozás nélkül a WTO vitarendezési szervéhez kellene fordulnia" – írja a jelentés.

A fogyasztók és a kis- és középes vállalkozások védelme

Az EP arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy „fokozzák a fogyasztók tájékoztatását a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás veszélyeiről".

A képviselők szerint a kis- és középvállalkozásokat is erőteljesebben kell segíteni a hamisított termékek elleni védekezésben, mivel sokszor „akadályokba ütköznek a harmadik országok piacaihoz való hozzáférésben azáltal, hogy helyi vállalkozók jogellenesen használják szellemi tulajdonhoz fűződő jogaikat".

Az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól az EP a termékhamisítással kapcsolatban segítséget nyújtó ügyfélszolgálatok létrehozását is várja, valamint olyan nemzetközi összehasonlító eredménytáblát is szeretne, amely mutatná azon tagállamokat, amelyek átlag alatt teljesítenek a hamisított áruk visszaszorítása terén.

2007-ben az uniós vámszervek több mint 43 ezer esetben találtak hamisított terméket a külső határokon, ami az előző évihez képest közel 17 százalékos növekedést jelent. A luxustermékek nyers utánzásának kora lejárt, a hamisítás és kalózkodás iparága mára a játékok és számítógépes programok, textiláruk, gyógyszerek, kozmetikai cikkek és élelmiszerek gyártására szakosodott – olvasható a jelentésben. A hamisított termékek nemcsak az uniós vállalatok és a közösségi belső piac számára okoznak jelentős gazdasági kárt, hanem a fogyasztókat és a környezetet is súlyosan károsíthatják.

Jelentéstevő: Gianluca Susta (ALDE, IT)

Jelentés (A6-0447/2008) – A hamisítás hatása a nemzetközi kereskedelemre

A hamisítás hatása a nemzetközi kereskedelemre

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. december 17., szerda

Jogalkotási figyelő

Gianluca Susta

Európai kreditrendszer és minőségbiztosítás a szakképzésben

Megszavazta az EP a tagállami szakképzési rendszerek harmonizálását, a képzés színvonalának emelését, valamint az intézmények és a tagállamok közötti könnyebb átjárhatóságot támogató jogszabályt

Az EP-képviselők a csütörtöki plenáris ülésen 564 igen, 12 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett megszavazták az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer létrehozásáról szóló európai bizottsági ajánlást, amely „megkönnyíti majd a foglalkoztatottak határon átnyúló mobilitását, és a külföldön megszerzett szakképesítések elismertetését".

Európai kreditrendszer a szakképzésben és szakoktatásban is

Annak érdekében, hogy az EU oktatáspolitikája megállja a helyét, javítani kell a középiskolák és szakképzések közti átjárhatóságot – áll a Thomas Mann (néppárti, német) által készített jelentésben. A foglalkoztatottság biztosítása érdekében már a szakképzés alatt külföldi tapasztalatszerzésre van szükség, a külföldön elért tanulmányi eredményeket azonban nehéz megfelelően dokumentálni, értékelni és elfogadtatni – írja Mann.

Az EP ezért támogatja az uniós szakképzési kreditrendszert, de hozzáteszi: „azt a tagállamok számára nem lehet kötelezővé tenni, a kreditrendszernek szabadon választhatónak kell maradnia".

A képviselők szerint a rendszernek az Európai Bizottság által tervezett módon, 2012-ig történő megvalósítása „egyelőre nem reális, ezért tesztidőszakot kell bevezetni annak érdekében, hogy a gyakorlati tapasztalatokat fel lehessen használni a program fejlesztésére".  Öt év elteltével pedig felül kell vizsgálni a rendszert a továbbfejlesztés érdekében – véli az EP.

Közös európai referenciakeret a szakképzésben

Az EP a csütörtöki plenáris ülésen 561 igen, 16 nem szavazattal és 10 tartózkodás mellett elfogadta az Európai Bizottság ajánlását a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének kidolgozásáról is.

A tervezett referenciakeret „segítheti a tagállamokat oktatási rendszerük javításában, az egész életen át tartó tanulás támogatásában, az európai munkaerőpiac integrációjában, valamint a képzés hatékonyságának növelésében, megakadályozva például, hogy az emberek képesítés nélkül hagyják el az iskolarendszert" – áll a Jan Andersson (szocialista, svéd) által készített jelentésben.

Az Európai Bizottság ajánlásai a tagállamokra nézve nem kötelező erejűek, így ez az ajánlás is csak kiegészíti majd a tagállamok nemzeti minőségbiztosítási rendszereit. „A referenciakeret nem írna elő konkrét minőségi rendszert vagy megközelítést, hanem olyan közös elveket, minőségi kritériumokat, indikatív jellemzőket és mutatókat fektetne le, amelyek segíthetik a meglévő rendszerek és szolgáltatások értékelését és javítását" – szól a jelentés.

Az EP azt szeretné, ha az ajánlás elfogadását követően legkésőbb két éven belül (nem pedig a Bizottság által javasolt 2010-ig) a tagállamok kidolgoznának egy olyan rendszert, amelynek célja a nemzeti szintű minőségbiztosítási rendszerek javítása. A szakbizottsági képviselők emellett arra kérik a Bizottságot, hogy – a javasolt három év helyett – négyévente nyújtson be jelentést a szerzett tapasztalatokról és szükség esetén végezzen felülvizsgálatot.

***I Jelentés: Thomas Mann (A6-0424/2008) – Az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET)

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

A vélemény előadója:

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2008/0070

***I Jelentés: Jan Andersson (A6-0438/2008) – A szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács ajánlása a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról

[COM(2008)0179 – C6-0163/2008 – 2008/0069(COD)]

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2008/0069

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük