VEKE: Sűrítsék a tömegközlekedést szmogriadó idején! – A VEKE konkrét intézkedéseket javasol
3 perc olvasásA szmogrendelet elfogadásakor is hangoztattuk, hogy a tömegközlekedésre vonatkozó intézkedési terv nélkül nem szabadna egy ilyen szigorú szabályozást elfogadni.
A szmogrendelet elfogadásakor is hangoztattuk, hogy a tömegközlekedésre vonatkozó intézkedési terv nélkül nem szabadna egy ilyen szigorú szabályozást elfogadni.
Tudnivaló volt, hogy a rendelet szigorításának következtében előbb-utóbb, még januárban szmogriadó várható Budapesten, mely az autós közlekedés jelentős korlátozását hozza. Bár nyilván az autósok egy része el sem indul majd hétfőn, ha érvényben marad a riasztási fokozat, ugyanakkor a tömegközlekedés mindenképp növekvő igénybevétellel fog szembesülni, amire illett volna felkészülni.
Persze, ha a szmogriadó büntetlen megszegésének lehetősége miatt a döntéshozók az egész riadót nem veszik komolyan, akkor érthető, hogy miért nem terveznek járatsűrítést – ez azonban súlyos felelőtlenség.
A VEKE rendkívüli menetrendek kidolgozását javasolja a szmogriadóval érintett munkanapokra. A csúcsidőben még forgalomba állítható tartalékjárművek kihasználásával a fontosabb metró-, HÉV- és villamosjáratok sűrítése megvalósítható. A busznál ennél szomorúbb a helyzet: a BKV még január egyetlen munkanapján sem tudta a Paraméterkönyvben foglalt buszmennyiséget forgalomba adni a buszpark műszaki állapota miatt, így itt csúcsidei sűrítést kérni illuzórikus volna.
A VEKE javaslata továbbá az, hogy a reggeli csúcsidei közlekedési rend egész nap (kb. 6-tól 20 óráig) legyen érvényben azokon a napokon, amikor a szmogriadó riasztási fokozata érvényben van. Ha reggel 7-kor a BKV-nak nincs is több üzemképes autóbusza annál, amennyi az utcán van, ettől még semmi nem indokolja, hogy délelőtt 9 vagy 10 órakor a szokásos, jelentősen ritkább közlekedési rend maradjon érvényben. Ráadásul, ha a tömegközlekedés napközbeni sűrítése ismertté válik az emberek körében, sokan tudják majd ehhez igazítani az életüket, akár iskolák vagy munkahelyek is (pl. 8 helyett 9 vagy 10 órai munkakezdéssel). Mivel a szmogriadó riasztási fokozata az új rendelet értelmében Budapesten rendszeres jelenség lesz, a BKV-nak kiszámítható és tervezett módon kell erre felkészülnie, és a többletigényeket kiszolgálnia.
Mivel a szmogriadó az agglomerációból Budapestre közlekedőket is jócskán érinti, a Volánbusz elővárosi járatainak sűrítése, illetve az elővárosi vonatokra többletkocsik felcsatolása és legalább 30 perces járatkövetés biztosítása minden vasútvonalon szintén szükséges. A főváros vezetőinek nem csak a szmogrendelet elfogadtatása, hanem a BKV intézkedési tervének kidolgoztatása és a MÁV-Starttal, illetve a Volánbusszal való megállapodás is feladata. A szmogriadó kapcsán is látszik: Budapest és agglomerációjának közlekedését egyben kell kezelni, és erre nem a közlekedési cégek darabolása és valamiféle zavaros elővárosi társaság összegyúrása, hanem egy valós közlekedési szövetség létrehozása a megoldás.
A szmogriadó komolyságát összességében nem csak a büntetlen megszegés lehetősége, hanem a valós tömegközlekedési alternatíva hiánya is gyengíti – így tehát járatsűrítések és megfelelő ellenőrzés nélkül semmi értelme az egésznek.