Europarlament előzetes, 2009. január 12-15., Strasbourg – Topolánek az EP-ben mutatja be a cseh elnökség programját
41 perc olvasásAz Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Csehország január 1-jén vette át Franciaországtól. Mirek Topolánek, cseh kormányfő szerda reggel mutatja be országa programját. A vitában felszólal José Barroso, az Európai Bizottság elnöke is.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Csehország január 1-jén vette át Franciaországtól. Mirek Topolánek, cseh kormányfő szerda reggel mutatja be országa programját. A vitában felszólal José Barroso, az Európai Bizottság elnöke is.
A cseh elnökség prioritásai: gazdaság, energia, az Európai Unió a világban.
A cseh elnökség honlapja
http://www.eu2009.cz/en/default.htm
A gázai helyzetről vitázik az EP
A plenáris ülés kezdetén, hétfőn 17 órakor Hans-Gert Pöttering EP-elnök tesz nyilatkozatot szerdán pedig a képviselők vitáznak a Gázai övezetben kialakult helyzetről.
Az Európai Parlament elnöke korábbi nyilatkozatában elítélte az erőszak eszkalációját, és mindkét oldalt felszólította arra, vessenek véget az öldöklésnek.
Pöttering szerint „erősen el kell ítélni, hogy a Hamász újraindította rakétatámadásait Izrael ellen, de az a masszív izraeli válaszcsapás, amely több mint 270 embert megölt és százakat megsebesített, egy teljesen aránytalan eszkaláció".
Hans-Gert Pöttering nyilatkozata
http://www.europarl.europa.eu/president/defaulten.htm?press_releases
Az EU-elnökség nyilatkozata
Gázvita az EP-ben
Szerda délután vitázik az Európai Parlament az orosz gázszállítások leállítása miatt kialakult helyzetről.
A vitában részt vesznek a soros elnökség és az Európai Bizottság képviselői is.
A lett elnök Strasbourgban
Valdis Zatlers, lett államfő január 13-án, délben szólal fel az Európai Parlament ünnepélyes ülésén.
A lett elnök honlapja
http://www.president.lv/pk/content/?cat_id=2192
A szomáliai partvidéki kalózkodásról és Fehéroroszországról az EP-ben
Az Afrika szarvánál kialakult helyzetről és a Fehéroroszország kapcsán folytatandó uniós stratégiáról vitázik az Európai Parlament december 14-én Strasbourgban.
Július 11-e a srebrenicai áldozatok emléknapja
A srebrenicai tömegmészárlás áldozatainak emléknapjává nyilvánítanák a város 1995-ös elfoglalásának napját. Erről vitázik az EP január 14-én.
A boszniai Srebrenicát 1995. július 11-én foglalták el a szerb csapatok. Az ENSZ holland békefenntartói a sorsukra hagyták a polgári lakosságot. Az ezt követő napokban a megszállók mintegy 8000 bosnyák férfit mészároltak le a jugoszláviai háborús bűnöket kivizsgáló nemzetközi törvényszék adatai szerint.
A tíz éves eurót ünneplik az EP-ben
December 13-án, 10 órai kezdettel, ünnepélyes ülésen emlékeznek meg az Európai Parlamentben az euró tíz évvel ezelőtti bevezetéséről. Ezt plenáris vita, majd – a frakcióvezetők és gazdasági újságírók részvételével tartott – sajtóbeszélgetés követi.
Tíz éve, 1999. január 1-jén – eleinte csak számlapénzként – vezette be 11 uniós tagállam az új, közös fizetőeszközt, az eurót, amely 2002-től jelent meg készpénzként is. Szlovákia ez év eleji csatlakozásával immár 16 uniós tagország pénze az euró.
A tizedik évforduló alkalmából tartott ünnepélyes ülést Hans-Gert Pöttering, EP-elnök nyitja meg. A parlamentben felszólal Jean-Claude Trichet európai jegybankelnök, Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke és a gazdasági és monetáris ügyekért felelős európai biztos, Joaquín Almunia is.
A plenáris ünnepség és vita után, 11.30-kor kezdődő sajtóbeszélgetést a WIC 100-as teremben tartják.
Kevesebb növényvédő szert lehet majd használni és tilos lesz levegőből permetezni
Könnyebb lesz a növényvédő szerek engedélyeztetése az unión belül. Tilos lesz viszont ilyeneket használni lakóterületek közelében, és több, jelenleg használt ártalmas hatóanyagot is betiltanak. Tilos lesz a levegőből történő permetezés is.
A növényvédő szerek (peszticidek) fenntartható használatának és forgalomba hozatalának szabályozásáról hétfőn vitázik az EP.
Új növényvédő szerek: egyszerűbb engedélyeztetés, de szigorúbb szabályok
Az új szabályozás szerint a peszticidekben megengedett hatóanyagok listáját uniós szinten, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság bevonásával állítják majd össze. Ennek a listának az alapján a tagállamok döntik el, mely növényvédő szerek forgalomba hozatalát engedélyezik. Ezt vagy saját nemzeti döntés alapján tehetik meg, vagy pedig az ún. kölcsönös elismerés elve alapján.
Három zónára osztják fel az EU-t
Az EU területét az új szabályozás három, hasonló mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezeti-éghajlati feltételekkel rendelkező zónára (északi, középső és déli zónára) osztja fel. Az egyes zónákba tartozó tagállamoknak kölcsönösen el kell majd ismerniük az egymás területén engedélyezett növényvédő szereket. Mindez csökkenteni fogja az adminisztrációs terheket, a párhuzamos engedélyeztetéseket, és megkönnyíti a növényvédő szerek piacra kerülését és beszerzését – áll a Hiltrud Breyer (zöldek, német) által készített jelentésben.
A három zóna:
- északi zóna: Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Svédország;
- középső zóna: Ausztria, Belgium, Csehország, Egyesült Királyság, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia;
- déli zóna: Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország.
A mezőgazdasági szakbizottság szerint azonban lehetőséget kell adni arra, hogy egy tagállam a saját területén történő engedélyezést szigorítsa, vagy éppen megtagadja abban az esetben, ha azt a területére jellemző sajátos mezőgazdasági körülmények, illetve az ott lakók vagy a környezet védelme indokolja.
Azokban az esetekben, amikor a növénytermesztést vagy az ökoszisztémát veszély fenyegeti, és ez a veszély csak olyan növényvédő szerrel védhető ki, amely egyébként nem felel meg az előírásoknak, lehetővé kell tenni a szer engedélyeztetését, de csak ideiglenesen és legfeljebb öt évre – áll a jogszabály tervezetében.
A betiltott hatóanyagok
A legtöbb hatóanyag használatát 10 évre lehet majd engedélyezni, bár az alacsony kockázatúak 15 évre szóló engedélyt is kaphatnak. Ezt mindkét esetben további 15 évre lehet majd meghosszabbítani.
A rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító, valamint az endokrin-zavarokat okozó, nem lebomló, biológiailag felhalmozódó és mérgező, illetve tartósan le nem bomló kémiai anyagokat az új szabályozás betiltja, kivéve, ha a növényvédő szer az emberi szervezettel csak elhanyagolható mértékben érintkezik.
Szigorúbb engedélyeztetési szabályok vonatkoznak majd emellett az olyan anyagokra, amelyek az emberi szervezetben fejlődési, neurotoxikus vagy immunotoxikus tulajdonságokat okozhatnak. A háziméhekre káros anyagok nem engedélyeztethetőek.
A veszélyes anyagokat tartalmazó növényvédő szereket helyettesíteni kell biztonságosabb készítményekkel, ha elérhetőek ilyenek – szól a jogszabály. A szakbizottsági képviselők ennek határidejét öt évről három évre csökkentenék.
Mikortól érvényesek az új szabályok?
Az új szabályozás csak fokozatosan írja majd a felül a most érvényben lévő – egy 1991-es uniós irányelvben meghatározott – előírásokat. A jelenleg engedélyezett növényvédő szerek és összetevők mindaddig a piacon maradhatnak, amíg engedélyezésük időtartama le nem jár, és csak ezt követően kell őket újra bevizsgáltatni. Így egyelőre nem kerül majd sor a növényvédő termékek tömeges kivonására, és mind a gazdálkodóknak, mind a gyártóknak elegendő idejük lesz arra, hogy helyettesítő termékek vagy nem vegyi módszerek használatára álljanak át.
Az új jogszabály egyébként becslések szerint mintegy 22 rendkívül ártalmas összetevőt fog betiltani. Ez a szám csak töredéke az 1991-es irányelv által kivontakénak. Akkor mintegy 400 hatóanyagot tiltottak be.
Biztonságosabb növényvédőszer-használat
A növényvédőszerek alkalmazását – így például a mezőgazdaságban vagy erdőkben és parkokban való mindennapi használatukat – jelenleg nem szabályozzák uniós szinten. Az Európai Bizottság ezért új irányelvtervezet dolgozott ki a peszticidektől való függőség, az egészségre és környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése, valamint az alternatív, nem vegyi módszerek támogatása érdekében.
Az irányelvtervezet szerint a tagállamoknak nemzeti cselekvési terveket kell majd kidolgozniuk – mennyiségi célkitűzésekkel és menetrendekkel együtt – a peszticidek használatának csökkentésére. A jogszabály fő gondolata az integrált növényvédelem és az alternatív módszerek bevezetése, például a vetésforgó használata mindenhol, ahol csak lehetőség van rá – olvasható a Christa Klaß (néppárti, német) által jegyzett, másik jelentésben.
A mezőgazdasági szakbizottság a „különös aggodalomra okot adó" hatóanyagok esetében 50 százalékos csökkentést javasolt, de a Tanáccsal való megegyezés biztosítása érdekében végül eltekintett a mutató konkrét meghatározásától.
Tilos lesz levegőből permetezni
A termőföldek levegőből történő permetezése az új szabályozás szerint tilos lesz. Ettől eltérni csak akkor lehet majd, ha „a légi permetezésnek nincs más alternatívája, vagy egyértelműen előnyösebb más permetezési módoknál" – olvasható a jelentésben, de az illetékes hatóságoktól ekkor is engedélyt kell majd kérni. A közterekhez és lakóövezetekhez közel eső területeken azonban egyáltalán nem lesz szabad permetezni.
Tilos lesz növényvédő szereket használni köztereken és lakóterületeken
Az új szabályozás szerint „be kell tiltani a növényvédő szerek használatát a közparkokban, sportpályákon, szabadidőparkokban, iskolaudvarokon, játszótereken és a közegészségügyi intézetek (klinikák, kórházak, rehabilitációs központok, szanatóriumok, szociális otthonok) közelében, valamint a Natura 2000 uniós természetvédelmi hálózat által védett területeken".
A vízfolyások és az ivóvíz védelme érdekében is minden lehetséges intézkedést meg kell majd tenniük a tagállamoknak – írja elő a jogszabály. Ez például ütközőzónák és védőövezetek kijelölését jelenti a vízfolyások közelében, az ivóvíz kinyerésére használt területeken, a szomszédos földeken, illetve a felszíni vagy talajvizekhez közeli utakon, vasútvonalakon. Ezeken a helyeken tilos lesz peszticidek használata és tárolása.
Az irányelvtervezet új szabályokat vezetne be a növényvédő szereket használó gazdák, a forgalmazók és tanácsadók képzésével, valamint a növényvédők kezelésével és tárolásával, az ilyen szerek veszélyeiről való tájékoztatással és a növényvédelmi felszerelések rendszeres ellenőrzésével kapcsolatban is.
A tagállamoknak az irányelvet 2011 elejéig kell majd átültetniük saját nemzeti jogrendszerükbe.
A következő lépés
A két irányelvtervezetről az EP környezetvédelmi szakbizottsága és a Tanács képviselői informális egyeztetésen decemberben már megállapodtak. A hétfői plenáris ülésen az EP-képviselők abszolút többségének kell majd támogatnia a jogszabály-tervezeteket – ez 393 igen szavazatot jelent. Ezt követően a jogszabályok elfogadásához a második olvasatbeli álláspontot az együttdöntési eljárásnak megfelelően a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia.
Jelentéstevő: Christa Klaß (EPP-ED, DE)
Jelentés (A6-0443/2008) – A peszticidek fenntartható használata
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás. együttdöntés, második olvasat
Vita: 2009., január 12., hétfő
Jelentéstevő: Hiltrud Breyer (Greens/EFA, DE)
Jelentés (A6-0444/2008) – Növényvédő szerek forgalomba hozatala
A Tanács által elfogadott közös álláspont a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás. együttdöntés, második olvasat
Vita: 2009., január 12., hétfő
Biometrikus útlevelek: 12 éves kor alatt nem kell ujjlenyomat
Tizenkét éves kor alatt nem kell majd ujjlenyomatot venni és arcképet készíteni a biometrikus útlevél kiállításához az EU-ban. Viszont mindenkinek saját útlevéllel kell rendelkeznie, a gyerekek tehát nem utazhatnak majd a szülő útlevelével. A biometrikus útlevelekről szóló rendelet módosítását a keddi strasbourgi plenáris ülésen tárgyalja az EP.
A 2001. szeptember 11-ei terrorcselekmények hatására az EU 2004-ben rendeletet hozott arról, hogy az európai útlevelek biometrikus azonosító adatokat – azaz arcképet és ujjlenyomatot – is tartalmazzanak a dokumentumok hamisításának megakadályozása és a bűnözés, az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem megkönnyítése érdekében. Az Európai Bizottság most a júniusban hatályba lépő rendelet kiegészítését javasolja, amelyről az EP a keddi plenáris ülésen együttdöntési eljárásban, első olvasatban tárgyal.
12 éves kor alatt nem kell ujjlenyomat
A 2004-es rendelet szerint mindenkitől egységesen kötelező lenne két ujjlenyomatot venni az útlevél készítésekor. A tagállamokban végzett kísérleti tesztek azonban azt mutatták, hogy a gyermekek esetében az ujjlenyomat nem megfelelő minőségű a személyazonosság egyértelmű igazolásához, ráadásul gyermekkorban az ujjlenyomat még változik, ami megnehezíti annak ellenőrzését az útlevél érvényességének teljes időtartama alatt – olvasható a Carlos Coelho (néppárti, portugál) által jegyzett jelentésben.
A 12 év alatti gyermekektől ezért – a módosított rendelet szerint – nem kell majd ujjlenyomatot venni. Azok a tagállamok, amelyek a gyerekek ujjlenyomatait is rögzítik, a rendelet elfogadása után még négy évig tehetik meg ezt. A 6 és 12 éves kor közötti gyermekek esetében ujjlenyomatot csak ellenőrzési céllal lehet majd készíteni. A hat évnél fiatalabbaktól pedig egyáltalán nem lehet majd ujjlenyomatot venni.
Alkalmatlan ujj
Az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottsága szerint az olyan esetekben, amikor az ujjlenyomat levétele az előírásokban meghatározott ujjakról fizikailag lehetetlen, lehetővé kell tenni, hogy más ujjakról is lehessen lenyomatot készíteni. Ha pedig „átmenetileg egy ujj sem alkalmas ujjlenyomat készítésére, akkor a tagállamok egy legfeljebb egy évig érvényes ideiglenes útlevelet bocsáthatnak majd ki" – írja a jelentés.
Júniustól már nem utazhat a gyerek a szülő útlevelével
A jelentés szerint a gyermekek további védelme érdekében be kell vezetni az „egy személy – egy útlevél" elvet, azaz minden gyermeknek saját útlevéllel kell rendelkeznie, amely a saját biometrikus adatait tartalmazza. A szakbizottság szerint ugyanis meg kell szüntetni azt a több tagállamban is követett gyakorlatot, miszerint a szülő útlevelében a gyermekek is szerepelnek, a dokumentum viszont csak a szülő biometrikus adatait tartalmazza. Így ugyanis „meglehetősen nehéz megbízhatóan ellenőrizni a gyermek személyazonosságát, ami megkönnyíti a gyermekcsempészetet" – érvelnek a képviselők.
A szakbizottság kiegészítésként azt javasolja, hogy a kísérettel utazó kiskorúak esetében az útlevél a saját személyes adatokon kívül az értük felelősséggel tartozó személy(ek) adatait is tüntesse fel, így a határellenőrzéskor meg lehetne állapítani, hogy a gyermekek valóban rendelkeznek-e szülői felügyelettel.
A rendelet előírja, hogy „a biometrikus adatokat az útlevelek és úti okmányok tárolóelemeiben kell összegyűjteni és tárolni", nem ad viszont jogi lehetőséget arra, hogy „az adatok tárolására alkalmas adatbázisokat hozzanak létre".
A biometrikus útlevelet az Európai Unióban és Izlandon, Norvégiában valamint Svájcban június 29-én, egységesen vezetik be.
Jelentéstevő: Carlos Coelho (EPP-ED, PT)
Jelentés (A6-0500/2008) – Az útlevelekben és úti okmányokban alkalmazott biztonsági jellemzők és biometrikus elemek
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló 2252/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Szavazás: 2009. január 13., kedd
Globális élelmiszertartalékkal az éhínség ellen
A világ élelmezésbiztonsága érdekében az EP mezőgazdasági szakbizottsága globális élelmiszertartalék-hálózatot hozna létre és készletezési kötelezettséget írna elő. A képviselők szerint növelni kell a mezőgazdaságra szánt fejlesztési segélyek összegét is.
Két év leforgása alatt az élelmiszerárak átlagosan nyolcvan százalékkal emelkedtek szerte a világban, az élelmiszerkészletek pedig ezzel egyidejűleg történelmi mélypontra csökkentek: ma már csupán 40 napra elegendő élelmiszertartalékkal lehet számolni. A Világbank adatai szerint már két évvel ezelőtt is több mint 860 millió ember éhezett, és ez a szám az áremelkedés következtében további 100 millióval emelkedhet. Az élelmiszerek iránti globális kereslet pedig az előrejelzések szerint 2050-re a jelenlegi duplájára fog nőni – olvasható a Mairead McGuinness (néppárti, ír) által jegyzett jelentésben.
Élelmiszertartalékok globális hálózata
Az EP mezőgazdasági szakbizottsága egy „globális élelmiszer-nyilvántartási rendszer" és „az élelmiszerkészletek globális hálózatának" létrehozását javasolja, amelynek megtervezésében az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia. A képviselők készletezési kötelezettséget írnának elő minden ország számára, és jobb tárolási rendszert hoznának létre a termelésben használt fő segédanyagok, a műtrágyák, vetőmagok, növényvédő szerek számára.
A megújuló energia előállításának szorgalmazásának és a bioüzemanyag-termelés támogatásának nem szabad veszélyeztetniük a bolygó élelmezésbiztonságát, az EU-nak ugyanakkor határozottan el kell köteleznie magát a második generációs bioüzemanyagok mellett – szól a szöveg.
A szakbizottsági képviselők „olyan politikai eszközök létrehozására is felszólítanak, amelyekkel meg lehet előzni a drámai mértékű és káros áringadozásokat".
Fejlesztései segélyek, mikrohitelek a mezőgazdaság támogatására
A mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre szánt segélyek az összes uniós fejlesztési támogatáson belül 1980 óta folyamatosan csökkennek, 2006-ban már csak 3 százalékot tettek ki – olvasható a jelentésben. A szakbizottság ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy „az uniós pénzügyi támogatást a mezőgazdaság vezette növekedésre irányítsa", valamint „tegyen meg mindent azért, hogy a segélyben részesülő kormányok nemzeti költségvetésük legalább 10 százalékát a mezőgazdasági szektorra fordítsák, ahogyan arra kötelezettséget is vállaltak".
A képviselők szerint a mezőgazdasági termelés növelése és a helyi élelmiszerbiztonság érdekében biztosítani kell a fejlődő országok mezőgazdasági kistermelői számára a kölcsönökhöz és a mikrohitelekhez való hozzáférést, valamint a hitelgarancia-programokat. A világ legszegényebb részeinek támogatására pedig egy állandó élelmezésbiztonsági alapot hoznának létre a szakbizottsági képviselők.
A közös agrárpolitika
A szakbizottság szerint „az élelmezésbiztonságra vonatkozó uniós politika alapját a közös agrárpolitikának kell képeznie most és 2013 után is", „az agrárpolitikának pedig nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a világ élelmezési egyensúlyához". A közös mezőgazdasági politika 2008-ban elkezdett felülvizsgálatát ezért az élelmezésbiztonság elősegítése érdekében tovább kell folytatni – vélik a képviselők. Az uniós és tagállami ráfordításoknak stabiaklnak és változatlan mértékűeknek kell lenniük, hogy tisztességes jövedelmet garantáljanak a termelők számára – teszi hozzá McGuinness.
Az éghajlatváltozás és a pénzügyi válság hatása
A képviselők szerint meg kell vizsgálni, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló kezdeményezések milyen hatással vannak az agrárszektorra, annak érdekében, hogy ne csökkenjen az EU mezőgazdasági termelése, és ne váltsa fel import az uniós terményeket. Emellett a pénzügyi válság agrárszektorra gyakorolt hatását is elemezni kell, és létre kell hozni egy gyorsított kutatási-fejlesztési programot a fenntartható, helyi feltételekhez igazodó és energiahatékony mezőgazdaság megvalósítására – olvasható a jelentésben.
Jelentéstevő: Mairead McGuinness (EPP-ED, IE)
Jelentés (A6-0505/2008) – A közös agrárpolitika és a globális élelmiszerbiztonság
A közös agrárpolitika és a globális élelmiszerbiztonság
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2009., január 12., hétfő
Hegyi Gyula jelentése: fenntartható turizmust az érintetlen természetben
Az EP környezetvédelmi szakbizottsága szerint fel kell térképezni az utolsó érintetlen területeket és a vadon megőrzése érdekében fenntartható turizmust kell megvalósítani. A Hegyi Gyula (szocialista) által jegyzett saját kezdeményezésű jelentésről a csütörtöki strasbourgi plenáris ülésen szavaz az EP.
A Föld területének ma mintegy 46 százalékát borítja érintetlen természeti terület. Az ilyen érintetlen területek őshonos növény- és állatpopulációikkal és az őket felölelő ökoszisztémákkal együtt még ma is természetes állapotban vannak. Európa 185 millió hektáros földterületének 33 százalékát borítják erdők, ennek azonban csak 5 százaléka, 9 millió hektár tekinthető „vadnak" – írja Hegyi Gyula a jelentésben.
Mi számít érintetlen természeti területnek?
Az EP környezetvédelmi szakbizottsága azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy az „érintetlen természeti terület" fogalmát olyan szempontok alapján határozza meg, mint az ökoszisztéma-szolgáltatások, a természetvédelmi érték, az éghajlatváltozás és a fenntartható használat. A képviselők azt is szeretnék, ha tanulmány készülne az érintetlen területek védelméről, és a Bizottság egy olyan uniós védelmi stratégiát dolgozna ki, amely azonosítja a veszélyeztetett fajokat és biotópokat.
A szakbizottság szerint fel kell térképezni Európa utolsó érintetlen természeti területeit, és különleges finanszírozást kell biztosítani a visszavadításra, az érintetlen területek széttöredezettségének csökkentésére, a kompenzációs programokra, a társadalmi tudatosság növelésére, a turisztikai csomagokra, illetve a gazdálkodás hatékonyságának emelésére.
A képviselők a madárvédelmi és élőhely-irányelv, illetve a vízügyi és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv hatékonyabb végrehajtását kérik a tagállamoktól. Az Európai Bizottságtól pedig az érintetlen és a majdnem érintetlen természeti területek megőrzésére létrehozott nemzetközi Wild Europe kezdeményezés támogatását várják.
Natura 2000 a vadonban
A szakbizottság szerint a Natura 2000 uniós természetvédelmi hálózat alá tartozó érintetlen természeti területek számára „különleges státuszt és szigorúbb védelmet kell biztosítani". A képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy „az éghajlatváltozás, az illegális fakitermelés és a fokozódó áruigény figyelembevételével dolgozzon ki iránymutatásokat a tagállamok számára az érintetlen területek Natura 2000 hálózat szerinti védelmére, fenntartható használatára és finanszírozására".
„A Natura 2000 céljainak eléréséhez a közös agrár-, a közlekedési, az energia- és a költségvetési politika összehangolására van szükség" – írja Hegyi. A képviselők szerint a vidékfejlesztési politikát meg kell erősíteni, a Vidékfejlesztési Alap pedig nem elégséges a biológiai sokféleség és az érintetlen természeti területek megőrzésének finanszírozásához.
Turisták: csak óvatosan!
A szakbizottság szerint a „biológiai sokféleség védelme összeegyeztethető lehet a gazdasági növekedéssel és a munkahelyekkel". „A természetet emberi használat által kell megvédeni, Európa területe túl kicsi ahhoz, hogy a polgárok számára tiltott területeket foglaljon magában" – fogalmaz Hegyi.
A turizmust azonban elővigyázatossággal kell kezelni – vélik a képviselők -, még akkor is, ha az egy érintetlen természeti terület élőhelyeit és vadvilágát mutatja be. A képviselők olyan modelleket javasolnak, amelyek az érintetlen természeti területek legnagyobb részét elzárják a látogatók elől, korlátozott részét azonban nyitva tartják a fenntartható, vadonélményen alapuló minőségi turizmus számára, amelynek gazdasági előnyeit elsősorban a helyi közösségek élvezik.
Éghajlatváltozás és invazív idegen fajok
A környezetvédelmi szakbizottság azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja meg, milyen hatással van az éghajlatváltozás az érintetlen természeti területekre.
A szakbizottsági képviselők támogatják az invazív idegen fajokra vonatkozó jogi keret kidolgozását, és a madárvédelmi és élőhely-irányelv felülvizsgálatát a veszélyeztetett fajok és biotópok megfelelőbb védelméért.
Jelentéstevő: Hegyi Gyula (PES, HU)
Jelentés (A6-0478/2008) – Érintetlen természeti övezetek Európában
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Szavazás: 2009. január 15., csütörtök
Unió a mediterrán térségért: szorosabb együttműködés, több pénzből
Biztosabb finanszírozásra, az emberi jogok erősebb védelmére, és szorosabb gazdasági és tudományos együttműködésre van szükség az euro-mediterrán partnerség fellendítéséhez. A földközi-tengeri régió konfliktusainak rendezésében pedig az EU-nak kiemelt szerepét kell játszania – többek között ezeket javasolja az EP külügyi szakbizottságának jelentése.
Az Európai Unió és a földközi-tengeri térség partnersége, az úgynevezett barcelonai folyamat 1995-ben indult el. Az unió a „Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért" kezdeményezéssel most új politikai és gyakorlati lendületet kíván adni az eddigi multilaterális kapcsolatoknak.
Az EP külügyi szakbizottsága szerint az „Unió a mediterrán térségért" nevű kezdeményezés, „ha beváltja ígéreteit, hozzájárulhat a békéhez és a jóléthez a térségben, és előrelépést jelenthet majd a térség országainak egyenlő partneri alapon történő gazdasági és területi integrációja, illetve ökológiai és éghajlati kérdésekben történő együttműködésében".
Ehhez az euro-mediterrán projekteket az uniónak, a partnerországoknak és a magánszektornak együtt kell finanszíroznia, valamint meg kell erősíteni az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszközt, és ki kell használni a kivándorlók által hazautalt megtakarításokat – írja jelentésében Pasqualina Napoletano (szocialista, olasz). A szakbizottság támogatja egy euro-mediterrán befektetési bank létrehozását is, és kéri a mediterrán projektekre fordított uniós finanszírozás megerősítését.
Békefolyamat: „az EU mint faltörő kos"
A külügyi szakbizottság szerint az Európai Uniónak „magára kell vállalnia a faltörő kos szerepét a térség konfliktusainak megoldásában". Fokozni kell a békét célzó tárgyalásokat – vélik a képviselők -, és továbbra is együtt kell működni a nemzetközi terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén. Támogatják a régió fokozatos demilitarizálásának és leszerelésének tervét is annak érdekében, hogy egy nukleáris és tömegpusztító fegyverektől mentes övezet jöjjön létre.
Gazdasági fejlesztés és szorosabb technikai együttműködés
Az euro-mediterrán partnerségnek elő kell mozdítania a régió gazdasági növekedését, a világgazdaságba való jobb beilleszkedését, és az északi és déli területek közötti fejlettségbeli különbségek csökkentését – vélik a szakbizottsági képviselők. „A fiatalokat ösztönözni kell kisvállalkozások létrehozására, és meg kell könnyíteni hozzáférésüket a hitelekhez és mikrohitelekhez" – áll a jelentésben.
A szakbizottság szerint az oktatás, kutatás és szakképzés terén az uniós programokat ki kell terjeszteni a mediterrán partnerországokra. „Ki kell terjeszteni az együttműködést a vízkészletek kezelése, a mezőgazdaság, az élelmiszerellátás biztonsága, az energia, az egészségügy, illetve az idegenforgalom területén is" – áll a szövegben. A képviselők a környezetvédelemi együttműködésben kiemelnék például a Földközi-tenger szennyezésmentesítését és a napenergia-projektet.
Emberi jogi sértések és migrációs politika
Mivel továbbra is komoly emberi jogi jogsértésekre kerül sor a térség több országában, a képviselők szerint számon kell kérni a társulási megállapodásokhoz fűzött emberi jogi záradékokat.
A szakbizottság szerint fel kell lendíteni a közös migrációs politikát is, amelynek a legális mobilitás lehetőségére, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre, a bevándorlók jobb integrációjára és a menedékjog gyakorlására kell irányulnia.
Egységes részvétel
Mivel az új, „Unió a mediterrán térségért" kezdeményezéshez csatlakozó országok közül nem mind vett részt korábban az euro-mediterrán partnerségben, a képviselők kérik a Tanácsot, az Európai Bizottságot és a résztvevő országokat, hogy „hozzák létre a kapcsolatok koherens keretét, és valamennyi ország hozzáférhessen az euro-mediterrán partnerség által tervezett regionális programokhoz".
Jelentéstevő: Pasqualina Napoletano (PES, IT)
Jelentés (A6-0502/2008) – A barcelonai folyamat: Unió a Mediterráneumért
A barcelonai folyamat: Unió a Mediterráneumért
Külügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2009. január 14., szerda
A jelentés szövege
http://www.europarl.ep.ec/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2008-0502&language=HU
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=en&procnum=INI/2008/2231
Pasqualina Napoletano
Koordináltabb és láthatóbb uniós segélyezést Afganisztánban
Az egészségügy és az oktatás terén látványos eredményeket sikerült elérni Afganisztánban, de növelni kell a tagállamok közötti koordinációt és az uniós segélyek láthatóságát – véli az EP afganisztáni uniós támogatást felmérő küldöttsége. A képviselők szerint a jövőben a szegénység és a korrupció elleni küzdelem mellett különösen az ópiumtermelés és a kábítószer-kereskedelem felszámolására kell koncentrálni.
2002 és 2007 között az Európai Unió összesen 1,4 milliárd euró támogatást nyújtott Afganisztánnak. Ennek 88 százalékát fordították újjáépítésre, 12 százalékát pedig humanitárius segélyezésre. Eddig több mint 1,1 milliárd eurót fizettek ki, ami a nemzetközi segélyezés terén rendkívül magas kifizetési aránynak számít.
2008 tavaszán EP-küldöttség utazott Afganisztánba, hogy felmérje a közösségi támogatási programok végrehajtását. A jelentésről csütörtökön szavaz a parlament.
Jobb koordinációra és láthatóságra van szükség
Annak érdekében, hogy javuljon az EU-s segélyek hatékonysága, az Európai Bizottságnak erősebben kell koordinálnia a tagállamok segítségnyújtását, valamint szorosabban kell együttműködnie a tagállamokkal és más nemzetközi donorokkal – írja a Véronique Mathieu (néppárti, francia) költségvetési ellenőrző szakbizottsági képviselő által készített jelentés.
„Feltétlenül javítani kell az uniós fellépés láthatóságát is, mind helyi szinten, mind az európai közvéleményben" – áll a jelentésben.
A képviselők kérik a Bizottságot, hogy fokozottabban ellenőrizze az EU által nyújtott pénzügyi támogatás kezelését, és az Európai Parlament részére készítsen éves jelentést a támogatás hatékonyságáról és hatásairól. A szakbizottság szerint egyébként nem megfelelő megoldás, hogy az Afganisztánba érkező fejlesztési segélyek egy része ún. költségvetési támogatás, amely közvetlenül az afgán központi költségvetést növeli, az ország pénzügyi kormányzatának állapota ugyanis ehhez még nem megfelelő.
Fel kell számolni az ópiumtermelést
A szakbizottság szerint a jövőben a közösségi támogatás csatornáit át kell rendezni, és azt a mindennapi élet javítására, az egészségvédelemre, a biztonságra illetve a közszolgáltatásokhoz és az alapszintű oktatáshoz való hozzáférésre kell összpontosítani. Támogatni kell a korrupció elleni küzdelmet, a közigazgatás és a büntetőjogi rendszer reformját, a szegénység elleni küzdelmet, a vidékfejlesztést, valamint az infrastruktúra fejlesztését – olvasható a jelentésben.
A képviselők foglalkoznak az ópiumtermelés problémájával, és olyan alternatív termelési forrásokat javasolnak, amelyek elegendő jövedelemhez juttatják az afgán népességet, és egyben hozzájárulnak a kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem felszámolásához.
„Emellett – afrikai példára – az Európai Csalás Elleni Hivatal és a EuropeAid által tartott képzéseket kell szervezni az állami források védelme és optimalizálása területén" – írja Mathieu. A képviselő a közbiztonság jobb finanszírozását is javasolja, többek között a segélymunkások biztonsági és munkakörülményeinek javítása érdekében.
Látványos eredmények az egészségügyben és az oktatásban
A jelentés szerint a donorközösségnek az egészségügyi ellátás, az oktatás és az infrastruktúra, főleg az úthálózat területén ígéretes eredményeket sikerült elérnie a tálibok 2001-es bukása óta. 2006-ra felére csökkent a gyermekhalandósági arány, hétszeresére nőtt az alapvető egészségügyi ellátáshoz közvetlenül hozzáférők aránya, 2007-re pedig tizenkétszer több afgán gyermeket iskoláztak be. A jelentés azonban hozzáteszi: az állandó háborús helyzet, az adminisztráció gyengesége, az afgán kormányzat nehezen értékelhető stratégiái, valamint a kábítószer-kereskedelem és a korrupció rendkívüli módon megnehezíti az unió fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását.
Jelentéstevő: Véronique Mathieu (EPP-ED, FR)
Jelentés (A6-0488/2008) – Az afganisztáni uniós alapok költségvetési ellenőrzése
Az afganisztáni uniós alapok költségvetési ellenőrzése
Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Szavazás: 2009. január 15., csütörtök
Szülés után ugyanolyan állásba vegyék vissza a nőket
Több tagállamban rosszul értelmezik a hátrányos megkülönböztetés, a szexuális zaklatás, vagy a közvetett megkülönböztetés fogalmát, és még mindig nem ismerik el a munkavállaló jogát ahhoz, hogy a szülési szabadság letelte után ugyanabba az állásba vagy azonos beosztásba térhessen vissza. Ezt állapítja meg az EP nőjogi és esélyegyenlőségi szakbizottságának véleményadó jelentése.
A 2002/73/EK irányelv az első, amely uniós szinten meghatározza a szexuális zaklatás, a közvetlen és a közvetett megkülönböztetés, és a zaklatás, a terhesség vagy szülési szabadság miatti tiltott hátrányos megkülönböztetés fogalmát. Az irányelv emellett előírja azt is, hogy a munkavállalónak joga van a szülési, apasági vagy örökbefogadási szabadság letelte után ugyanabba az állásba vagy azonos beosztásba visszatérni.
Az EP nőjogi és esélyegyenlőségi szakbizottságának véleményadó jelentése szerint a tagállamok az irányelvet még mindig nem ültették át megfelelő módon a nemzeti jogokba, és a jogszabálynak „eddig semmilyen említésre méltó hatása nem volt a nők munkához jutásának és szakmai előmenetelének segítésére."
Pontatlanul értelmezik az irányelvet a tagállamok
A szakbizottság szerint tizenöt tagállam pontatlanul ültette át a fogalommeghatározásokat, többen a hátrányos megkülönböztetés általánosabb definícióját választották a nemi alapú megkülönböztetés említése nélkül. A másik leggyakoribb probléma a szexuális zaklatásra való hivatkozás hiánya, illetve a zaklatás általános fogalmával való összemosása – írja a jelentésben Teresa Riera Madurell (szocialista, spanyol).
Magyarországon viszont pozitív példaként a terhes nők számára biztosított védelmet a mesterséges megtermékenyítési programban részt vevőkre is kiterjesztették – áll a szövegben.
Vissza a munkába szülés után
A képviselők sajnálják, hogy egyes tagállamok még mindig nem ismerték el a munkavállalók jogát ahhoz, hogy a szülési szabadság letelte után kifejezetten ugyanabba az állásba vagy legalább azonos beosztásba térhessenek vissza. A képviselők szerint ellenőrizni kellene a munkahelyre való visszatérés lehetőségét az apasági vagy eltartott családtag ápolása miatt kivett szabadság után is. A szülői szabadság terén nagyobb rugalmasságot kellene biztosítani, különösen a fogyatékkal élő gyermekek esetében – írja Madurell.
Hová fordulhat az áldozat?
A szakbizottság szerint tizenhat tagállamban az esélyegyenlőségi testületek nem rendelkeznek az irányelv által előírt összes jogkörrel, és a jogkörök tagállamonként eltérnek: egyes országokban például csak egyszerű bíróságon kívüli segítségnyújtási vagy közvetítési joguk van. A jelentés hozzáteszi: „a források hiánya miatt a testületek nem tudnak elég gyorsan foglalkozni a hátrányos megkülönböztetés eseteivel", és „az általuk megfogalmazott határozatok és ajánlások a legtöbb tagállamban jogilag nem kötelező erejűek".
A képviselők kérik a tagállamokat, hogy „biztosítsák az áldozatok rendelkezésére álló jogi képviselet függetlenségét és ingyenességét, és a bírósági védelmet, valamint tegyék lehetővé, hogy a civil szervezetek támogatást nyújthassanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatai számára és akár peres félként is felléphessenek.
Tájékoztatni kell a jogokról
A képviselők szerint fel kell mérni az uniós polgárok tájékozottságát az esélyegyenlőségi testületekről, tájékoztató kampányokat kell szervezni, és különösen a nőket kell megismertetni a hátrányos megkülönböztetés esetén őket megillető jogokról.
Jelentéstevő: Teresa Riera Madurell (PES, ES)
(A6-0491/2008) – A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 2002/73/EK irányelv átültetése és alkalmazása
Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Szavazás: 2009. január 15., csütörtök
Szavazás az EP emberi jogi jelentéséről
Fel kell számolni a romák szegregálását, biztosítani kell az anyanyelv használatához való jogot, és hosszú távú bevándorlási politikát kell kialakítani az EU-ban – véli az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottsága. Az Európai Parlament a decemberi plenáris vita után most szavaz az emberi jogokról szóló jelentésről.
A Giusto Catania (GUE/NGL, olasz) által jegyzett jelentés szerint annak ellenére, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke biztosítja, hogy az EU-ban ne kerülhessen sor az emberi jogok és az alapvető szabadságok súlyos megsértésére, az uniós tagállamokban nagy számban történnek ilyen esetek. „A tagállamok még mindig belső keretek közé szorítják az emberi jogok védelmét, és kivonják magukat az európai uniós ellenőrzés alól" – áll a jelentésben.
A romák helyzete
Az állampolgári jogi szakbizottság a jelentésben a romák elleni szegregáció megszüntetésére szólít fel a lakhatáshoz való hozzáférés hiánya, a munkaerőpiacról, a közoktatásból és az egészségügyi ellátásból való kirekesztettség terén. A jelentés szerint hatóságok gyakran diszkriminálják a romákat, akik ezen túl alulreprezentáltak a politikában, a kevés számú integrációs program pedig széleskörű romaellenességgel párosul.
A képviselők úgy vélik, a rendőrség is sok esetben hátrányosan különbözteti meg őket. A szöveg külön megemlíti a faji alapú nyilvántartásba vételt, az ujjlenyomatvételt és az aránytalan mértékű „véletlenszerű" helyszíni ellenőrzéseket. A képviselők arra kérik a tagállamokat, lépjenek fel a roma kiskorúak esetében előforduló nem hivatalos házasságkötések gyakorlata ellen.
Kisebbségi nyelvhasználat
A közösségi politikában nincsenek sem közös kritériumok, sem minimális normák, sem közös definíció a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan – áll a jelentésben. A képviselők ezeknek a kidolgozását várják.
A szakbizottság kiemeli a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének fontosságát, mivel „az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jog a legalapvetőbb jogok közé tartozik" – így a szöveg.
Terrorizmus és CIA
A szakbizottság szerint a „terrorizmus elleni küzdelem és a nemzetközi együttműködés gyakran az emberi jogok és alapvető szabadságok – nevezetesen a magánélethez való alapvető jog, az adatvédelem és a megkülönböztetés-mentesség – alacsonyabb szintű védelméhez vezet". A képviselők arra kérik az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy „kövessék az EP 2007-ben megfogalmazott ajánlásait az európai országoknak a CIA-foglyok szállításában és illegális fogva tartásában való állítólagos közreműködéséről". A képviselők a jelentésben üdvözlik az újonnan megválasztott, következő amerikai elnök kijelentését, amely szerint bezárják a guantanámói fogolytábort és a fogva tartottakat bíróság elé állítják.
Meleg párok házasságkötése
A szakbizottsági képviselők azt szeretnék, ha a tagállamok kölcsönösen elismernék a házas, illetve a bejegyzett élettársi viszonyban élő homoszexuális párokat. Szüntessék meg a szexuális beállítottságon alapuló megkülönböztetést, és szükség esetén adjanak menedékjogot a származási országukban nemi irányultságuk miatt üldözött személyeknek – kéri a testület.
Bevándorlók és integráció
„Ahelyett, hogy a tagállamok minden erőfeszítésüket az illegális bevándorlás megelőzésére összepontosítanák, például egyre növekvő határellenőrzési intézkedések révén" – így a jelentés, – „hatékony és hosszú távú legális bevándorlási politikát kellene kialakítani, valamint rugalmasabb és összehangoltabb szabályokat kellene alkotni a menedékjogért folyamadók esetében". „A hatékony integrációs politika hiánya a külföldiek és a hontalanok százezreit zárja ki a munkavégzésből, a társadalmi és politikai életből, ez a kirekesztés pedig veszélyeztetett helyzetbe hozza az embert, utat nyit a radikalizálódás, az embercsempészet és a kizsákmányolás egyéb formái felé" – fogalmaz a jelentés.
Magyar felszólalók
A december 17-én tartott plenáris vitában felszólalt Gál Kinga (néppárti). Szerinte komoly üzenet a parlament részéről, hogy létrehozta az Alapvető Jogok Ügynökségét".
A képviselőnő szerint a jelentéssel kapcsolatos véleménykülönbségek sokszor a régi és az új tagállamok eltérő problémáiból adódnak. „Hiszen Európa nyugati felén az alapvető jogok érvényesülésekor szinte mindig a diszkriminációmentesség érvényesülését értik, legyen ez a jelentős számú migráns lakosságú kisebbség, az etnikai hovatartozás vagy a szexuális irányultság alapján. Ugyanakkor az új tagállamokban még máshol tartunk, mikor alapvető jogainkat szeretnénk érvényesíteni. Még alapvető szabadságjogainkat féltjük sok esetben, és amikor kisebbségekről beszélünk, akkor őshonos kisebbségek millióiról beszélünk, akiknek ma is sértik alapvető jogait az új tagállamokban" – fogalmazott Gál Kinga.
Sógor Csaba (néppárti, Románia) azt mondta, „a nemzeti kisebbségek önhibájukon kívül kerültek új országokba. Sajnos nagyon sok új tagállamban kollektív bűnösséggel sújtják őket, meg akarják tiltani, hogy anyanyelvükön tanulják meg történelmüket, lakóhelyük, helységeik, folyóik neveit". Van, aki az önrendelkezés bármely formáját azért tiltaná be, mert „fragmentizálódik az EU" – tette hozzá.
A képviselő úgy vélte: „azok az országok, például Olaszország vagy Finnország, akik kulturális vagy területi autonómiát adtak a kisebbségeiknek, nem mentek tönkre". „Meg kell adni a lehetőséget minden EU-tagországnak, hogy tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait" – zárta felszólalását Sógor Csaba.
Jelentéstevő: Giusto Catania (GUE/NGL, IT)
Jelentés (A6-0479/2008) – Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2004-2008)
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. december 17.
Szavazás: 2009. január 13., kedd
A közszolgálati csatornák állami támogatása
2001-ben az Európai Bizottság egy közleményt fogadott el a műsorszolgáltatásról. Ebben iránymutatásokat kínál a tagállamok számára a közszolgálati műsorszolgáltatóknak nyújtott állami támogatás szabályozásához. Az EP-képviselők arról kérdezik az Európai Bizottságot, hogyan kívánja felülvizsgálni a műsorszolgáltatási közleményt és hogyan vonja be ebbe az Európai Parlamentet.
2001-ben az Európai Bizottság elfogadta a közszolgálati műsorszolgáltatóknak nyújtott állami támogatás szabályairól szóló ún. műsorszolgáltatási közleményt, amely Neelie Kroes versenyügyi biztos szerint eddig értékes iránymutatóként szolgált a médiatársaságok, a közszolgálati műsorszolgáltatók és a tagállamok számára. Kroes szerint azonban a közleményt az átláthatóság és a jogbiztonság növelése érdekében tovább kell javítani: pontosabban kell megvizsgálni az állami támogatás piaci hatását az új média esetében, hatékonyabb ellenőrzési mechanizmusokat kell bevezetni az új médiakörnyezetben, és pontosabban kell meghatározni az új médiapiacokra belépő műsorszolgáltatók közszolgálati misszióját.
Az EP-képviselők szerint az Európai Parlamentet be kell vonni a műsorszolgáltatási közlemény felülvizsgálatába. A Kulturális és Oktatási Bizottság nevében ezért Cornelis Visser (néppárti, holland), Ivo Belet (néppárti, belga) és Ruth Hieronymi (néppárti, német) a következő szóbeli kérdést intézik a szerdai strasbourgi plenáris ülésen az Európai Bizottsághoz:
„Milyen konkrét elképzelései vannak az Európai Bizottságnak arra, hogy bevonja az Európai Parlamentet a műsorszolgáltatási közlemény felülvizsgálatába?
Az EU-Szerződés értelmében egy előzetes értékelésre irányuló követelmény összeegyeztethető-e a Bizottság hatáskörével, különösen pedig az amszterdami jegyzőkönyvvel és a közösségi jogszabályokkal?
Egy előzetes értékelés jár-e szükségtelen adminisztratív és pénzügyi teherrel a tagállamok és a közszolgálati műsorszolgáltatók számára?
Közérdek-e a meglévő piaci kínálatok és a kereskedelmi média érdekeinek figyelembe vétele a közszolgálati műsorszolgáltatók hatásköri és tevékenységi célkitűzéseinek meghatározása során?
Melyek a következő lépések a műsorszolgáltatási közlemény felülvizsgálatában? Mikorra várhatja az Európai Parlament a közlemény első tervezetét?"
Szóbeli kérdés – Műsorszolgáltatási közlemény felülvizsgálata – a közszolgálati műsorsugárzás állami támogatása
Cornelis Visser (EPP-ED, NL), Ivo Belet (EPP-ED, BE), Ruth Hieronymi (EPP-ED, DE)
Dokumentum (O-0102/2008 – B6-0495/2008)
Bizottság
Szóbeli kérdés az állatok szállításáról
Az állatok szállításáról készítendő tagállami jelentések kapcsán kérdezik a csütörtöki plenáris ülésen az EP-képviselők az Európai Bizottságot.
Az állatok szállításáról szóló 1/2005(1) EK rendelet 27. cikke előírja a tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy minden évben végezzenek megkülönböztetés-mentes ellenőrzéseket az adott évben szállított állatok megfelelő hányadán, valamint a szállítóeszközökön és a kísérő dokumentumokon. A tagállamoknak emellett minden év június 30-áig éves jelentést kell benyújtaniuk az Európai Bizottság számára a jogszabály végrehajtásának állapotáról, a legfontosabb hiányosságokról és egy ezeket megszüntető cselekvési tervet kell mellékelniük.
A rendelet 2007 januárja óta van hatályban, így a tagállamoknak 2008. június 30-ig már be kellett nyújtaniuk az első éves jelentést. Neil Parish (néppárti, brit) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében ezért a csütörtöki strasbourgi plenáris ülésen szóbeli kérdést intéz az Európai Bizottsághoz:
„Beszámolna róla a Bizottság, hogy mely tagállamok nyújtották be jelentésüket?
Elvégezte-e már a Bizottság a jelentések előzetes elemzését, ami a jogszabály végrehajtásával kapcsolatos hiányosságok és nehézségek mellett a legfontosabb eredmények megismerését is lehetővé tenné?
Készít-e a Bizottság ezt követően jelentést a rendelet végrehajtásának folyamatáról a tagállamokban? Egy ilyen elemzés kulcsfontosságú az állatok szállításáról szóló rendelet tervezett felülvizsgálatának összefüggésében."
Szóbeli kérdések
Előadó: Neil Parish (EPP-ED, UK)
Az állatok szállításáról szóló 1/2005/EK rendelet: a tagállamok éves jelentése a végrehajtásról
Dokumentum: (O-0134/2008 – B6-0496/2008)
Bizottság
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
A világörökség része lesz a mediterrán étrend?
Spanyolország, Olaszország, Görögország és Marokkó az UNESCO világörökségi listájára jelölte a mediterrán étrendet. Az EP-képviselők a jelölés támogatására tervezett közös uniós stratégiáról kérdezik az Európai Bizottságot.
A spanyol kormány kezdeményezésére Spanyolország, Olaszország, Görögország és Marokkó kérte az UNESCO-t, hogy a mediterrán étrend kerüljön fel a világörökségek listájára. Az Európai Bizottság támogatja a mediterrán étrend jelölését, a felvételről 2009-ben dönt az UNESCO illetékes bizottsága.
Neil Parish (néppárti, brit) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében az alábbi szóbeli kérdést teszi fel az Európai Bizottságnak a csütörtöki strasbourgi plenáris ülésen:
„Tervezi-e az Európai Bizottság, hogy konkrét, összehangolt stratégia kialakításával támogatja a jelölést?"
Mediterrán étrend
Dokumentum (O-0135/2008 – B6-0497/2008)
Bizottság
Mediterrán étrend
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Kovács Krisztina /Europarlament Sajtószolgálat
