A vállalati felelősségvállalás szerepe a válságban

A szabály, az szabály…(vagy mégse?)A napjainkban egyre jobban erőre kapó, számos vállalati funkcionális területtel kapcsolatba kerülő és azt érintő CSR tevékenység új feladatokat vet fel a válságban. Sokan ilyenkor a már meglévő tevékenységeket -munkabiztonság, környezetvédelem, szponzorálás stb. – egységes és átlátható keretbe szervezik. Az általános válsághelyzet okán azonban olyan új területeket is érinthet a vállalati felelősségvállalás, amellyel eddig kevésbé foglalkoztak CSR szempontból.

A szabály, az szabály…(vagy mégse?)A napjainkban egyre jobban erőre kapó, számos vállalati funkcionális területtel kapcsolatba kerülő és azt érintő CSR tevékenység új feladatokat vet fel a válságban. Sokan ilyenkor a már meglévő tevékenységeket -munkabiztonság, környezetvédelem, szponzorálás stb. – egységes és átlátható keretbe szervezik. Az általános válsághelyzet okán azonban olyan új területeket is érinthet a vállalati felelősségvállalás, amellyel eddig kevésbé foglalkoztak CSR szempontból.

  
    Nem mindegy például, hogy hogyan hat közvetlen környezetükre, a cégnél maradó munkavállalókra az esetleg megvalósuló létszámleépítés – főként olyan helyen, ahol szinte kizárólag az adott szervezet tudott munkát nyújtani a lakosságnak. Amennyiben a létszámcsökkentésben érintett munkatársaknak a vállalat saját CSR elveit követve a törvényben meghatározottnál magasabb mértékű juttatásokat és az újraelhelyezkedésüket támogató szolgáltatásokat nyújt, azzal egészen biztos, hogy egy konjunktúra idején könnyebben tudja visszavenni elküldött szakembereit – erősítette meg több munkáltatóval folytatott egyeztetés tapasztalatait Dara Péter, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola vállalati kapcsolatok igazgatója.

    Ez annál is inkább fontos, mivel számos szervezet CSR-stratégiájában kiemelt szerepe van a helyi közösségnek, felelősséget éreznek az ott lakókért, s ebből a szempontból nem csupán a környezetvédelmen és a környezettudatos nevelésen lehet hangsúly, hanem egyáltalán a munkalehetőségek biztosításán is. Épp ezért lényeges, hogy ne csak a munkáltató várjon lojalitást a munkavállalóktól, hanem a munkáltató is legyen velük szemben ilyenkor lojális. Azon szervezetek, amelyek recesszió idején nem leépítenek, hanem épp a bővítést fókuszba állítva – az esélyegyenlőség és a versenyképesség szempontjait is szem előtt tartva – tehetséggondozó programokat indítanak, bizton számíthatnak a munkaerőpiacon kiemelt figyelemre. A CSR terület iránti fokozott érdeklődést jelzi a BKF által indított CSR menedzsment – vállalati felelősségvállalás" szakirányú továbbképzési szak iránti érdeklődés is, hiszen olyan szakemberek informálódnak a képzésről, akik most kerülnek kapcsolatba munkájuk során magával a fogalommal is – ilyenek pl. a HR-esek. Több vállalat tudatosan törekszik arra, hogy a fenntartható fejlődés mindhárom pillére – a felelős gazdálkodás, az emberi erőforrások és a környezetre való odafigyelés iránti felelős gondolkodás – stratégiai szinten is megjelenjék a vállalati filozófiában.

    A képzésben számos olyan neves szakember részt vesz – hívta fel a figyelmet Perlaky-Papp József szakvezető a BKF részéről – akik nemzetközileg is elismert CSR politikát folytató vállalatot képviselve mutatják be a gyakorlatot: ilyen a számos női munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztató dm Kft. személyzeti vezetője, Sélei Annamária, vagy a British American Tobacco Hungary kommunikációs és CSR vezetője, Balatoni Zsófia. A képzésben kiemelt hangsúlyt kap a válságban, illetve annak kezelésében alapvető felelős vállalatirányítás kérdése, amelynek részleteibe Nagy István Ottó, az Ernst&Young üzleti tanácsadás üzletágának vezetője avatja be a hallgatókat.