Csak a tagállamok kezében vannak jogi eszközök az uzsorakamat ellen
4 perc olvasásA tagállamok felelőssége annak biztosítása, hogy ellenőrzésük vagy szabályzórendszerük megakadályozza az uzsorakamat gyakorlatát, amely hozzájárul a túlzott eladósodáshoz és a társadalmi kirekesztődéshez – válaszolta az európai fogyasztóvédelmi biztos Herczog Edit szocialista EP képviselőnek az uzsorakamattal kapcsolatban feltett sürgősségi kérdésére.
A tagállamok felelőssége annak biztosítása, hogy ellenőrzésük vagy szabályzórendszerük megakadályozza az uzsorakamat gyakorlatát, amely hozzájárul a túlzott eladósodáshoz és a társadalmi kirekesztődéshez – válaszolta az európai fogyasztóvédelmi biztos Herczog Edit szocialista EP képviselőnek az uzsorakamattal kapcsolatban feltett sürgősségi kérdésére.
Meglena Kuneva válaszában hangsúlyozta, hogy a Bizottság már dolgozik egy hatékony európai gazdaságélénkítési terven, amely többek között a pénzügyi szolgáltatások piacának működését is helyreállítaná, így várható a jelzálogkölcsönök és a fogyasztói hitelek piacának normalizálódása is. A Bizottság azt is vizsgálja, hogyan lehet a felelős hitelnyújtást és hitelfelvételt biztosítani, ezért 2009-ben tanulmányt készít a különböző tagállamokban a kamatlábakra vonatkozó megkötésekről (mint pl. az uzsoraellenes szabályok, a kamatingadozás korlátozása, a kamatos kamat tilalma). A tanulmány eredményei 2010 júliusára várhatók.
Herczog Editnek a fogyasztási hiteltermékek átláthatóbbá tételével kapcsolatos kérdésére a biztos a fogyasztói hitelről szóló új uniós irányelvre hivatkozott, melyet 2010 júniusáig kell átültetni majd a magyar jogba. A rendelkezés célja, hogy megvédje a fogyasztókat attól, hogy a szerződés valamennyi elemének ismerete nélkül kössenek hitelmegállapodást. Annak érdekében, hogy a fogyasztók összehasonlíthassák a különböző ajánlatokat, valamint hogy az információ könnyebben érthető legyen, a hitelnyújtónak valamennyi tagállamban az egységes európai fogyasztói hiteltájékoztatót kell használnia. Az űrlap a különböző tájékoztató jellegű adatokat, mint például a THM, közérthető formában magyarázza. Ezen túlmenően a hitelező kötelessége az is, hogy a fogyasztónak megfelelő magyarázatot adjon kérdéseire, amennyiben erre igényt tart.
Herczog Edit szerint szükség van az uniós polgárok pénzügyi kultúrájának emelésére is, hogy a hitelekért folyamodók meg tudják ítélni a magas THM-mel járó pénzügyi kockázatokat, saját pénzügyi korlátaikat, és felelősen tudjanak dönteni hitelfelvétel esetén.
A fogyasztóvédelmi biztos válaszában ennek kapcsán utalt a már ma is működő, DOLCETA nevű felnőttek számára kialakított, internetes alapú oktatási módra, amely már tartalmaz egy pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó modult, de folyamatban van a tanárok pénzügyi ismereteinek bővítésére vonatkozó modul fejlesztése, amelynek beindítása 2010 márciusában várható. Ez az új képzési módszer azonnal felhasználható segédanyagokkal (óravázlat, kérdéssorok) látja el az általános és a középiskolák tanárait, beleértve az internetalapú képzést is (amely különböző pénzügyi témák – pl. banki, biztosítási, kölcsönökre vonatkozó ismeretek – magyarázatát tartalmazza adatlapszerű formában), annak érdekében, hogy ösztönözze és támogassa a pénzügyek önkéntes alapon történő beemelését az általános tantervbe.
Herczog Edit egyetért azzal a bizottsági megállapítással, miszerint a pénzügyi szolgáltatásokhoz kötődő kockázatokat világosan el lehet magyarázni a fogyasztóknak, ezért az EP képviselő külön üdvözölte a Bizottságnak azt a tervét, hogy a pénzügyi képzési tevékenységeit kibővíti és iránymutatás dolgoz ki a különböző termékekkel járó pénzügyi kockázatra vonatkozóan.
(MSZP)