2024.április.18. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Biztos, aki biztos

3 perc olvasás
<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/15751"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/partabla.thumbnail.gif" border="0" alt="Amikor a jog jogtalanságba fordul..." title="Amikor a jog jogtalanságba fordul..." width="100" height="88" /></a><span style="width: 98px" class="caption"><strong>Amikor a jog jogtalanságba fordul...</strong></span></span>A termelőszövetkezet földjeinek nagy része a kárpótlási rendszerben még 1992-ben új tulajdonosokhoz került. Ami pedig megmaradt, azt a közgyűlés a tagok között szétosztotta. </p><p> 

amikor a jog jogtalanságba fordul...Amikor a jog jogtalanságba fordul…A termelőszövetkezet földjeinek nagy része a kárpótlási rendszerben még 1992-ben új tulajdonosokhoz került. Ami pedig megmaradt, azt a közgyűlés a tagok között szétosztotta.

 

amikor a jog jogtalanságba fordul...Amikor a jog jogtalanságba fordul…A termelőszövetkezet földjeinek nagy része a kárpótlási rendszerben még 1992-ben új tulajdonosokhoz került. Ami pedig megmaradt, azt a közgyűlés a tagok között szétosztotta.

 

A régi történet azonban ezzel nem zárult le. A körzeti földhivatal ugyanis elvesztette a szétosztásról szóló határozatot, aminek tartalmát ezért a tulajdoni lapra se vezették rá. És mert a változás a földhivatalban se volt dokumentálva, ugyanazokat a földeket – az előző határozatról mit sem tudva – még egyszer kisorsolták. Az első sorsolás hoppon maradt résztvevői természetesen benyújtották a panaszukat és az igényüket – csakhogy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt több mint egy évig nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy az igényelt termőföld a megjelölt településen rendelkezésre áll-e. Ezt ugyan megpróbálták megmagyarázni – hogy eredetileg a Nemzeti Földalapkezelő volt illetékes, a Vagyonkezelő jogutódként vette át az ügyet, de valami történhetett az iratok átadása során – ámde ennél több a hivatal részéről nem történt.

A megoldást az állampolgári jogok biztosának fellépése hozta meg. A panaszosok újabb és újabb próbálkozásai nem hoztak eredményt, ezért Szabó Máté ombudsmanhoz fordultak. A biztos összegyűjttette és átadta az összes fellelhető iratot a Vagyonkezelőnek, az pedig így már orvosolhatta a régi bajokat.

Az ombudsman azonban mindehhez megjegyzéseket is fűzött. Szabó Máté a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét látja a folyamatban és a helyzetben. Ilyen például az, hogy a Vagyonkezelő sokszorosan túllépte az ügyintézésre törvényben meghatározott határidőket, valamint meg sem kísérelte beszerezni az eltűntnek hitt iratokat. A biztos közbenjárására megszületett a megoldás, ám a földalapkezelő késlekedése miatt a tulajdonosok nem használhatták termőföldjüket, nem termelhettek rajta – azaz a tulajdonhoz való jog is csorbát szenvedett.

Szabó Máté hatásköre ebben az ügyben nem terjedt ki a földhivatal által okozott eljárási jogsérelmek vizsgálatára, de az észleltek súlya miatt felhívta a földhivatal felettes szervének vezetője, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter figyelmét a földhivatali ingatlan-nyilvántartási bejegyzési rendszer hiányosságaira. Az állampolgári jogok biztosa a határidők betartásának ügyében a pénzügyminiszterhez és a Vagyonkezelő vezérigazgatójához fordult.

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.