2024.december.21. szombat.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

BALOGH ZOLTÁN: A HÉVÍZI-TÓ KÁLVÁRIÁJA EGY ORVOS SZEMÉVEL I.

4 perc olvasás
  <span class="inline left"><a href="/node/2451"><img class="image thumbnail" src="/files/images/heviz.thumbnail.jpg" border="0" alt="BALOGH ZOLTÁN: A HÉVÍZI-TÓ KÁLVÁRIÁJA EGY ORVOS SZEMÉVEL I." title="BALOGH ZOLTÁN: A HÉVÍZI-TÓ KÁLVÁRIÁJA EGY ORVOS SZEMÉVEL I." width="69" height="100" /></a></span> <p>Bár nem a legfrissebb könyv, de csak most akadt a kezembe Balogh Zoltán könyve Hévízrõl, a tó kálváriájáról. Arról, hogyan sikerült mégis megmenteni a világ e páratlan örökségét.(Még egy hasonló van Ausztráliában, de ott egy hegyoldalból folyik a hévizihez kisértetiesen hasonló gyógyvíz.</p><p>

  balogh zoltán: a hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével i.

Bár nem a legfrissebb könyv, de csak most akadt a kezembe Balogh Zoltán könyve Hévízrõl, a tó kálváriájáról. Arról, hogyan sikerült mégis megmenteni a világ e páratlan örökségét.(Még egy hasonló van Ausztráliában, de ott egy hegyoldalból folyik a hévizihez kisértetiesen hasonló gyógyvíz.

  balogh zoltán: a hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével i.

Bár nem a legfrissebb könyv, de csak most akadt a kezembe Balogh Zoltán könyve Hévízrõl, a tó kálváriájáról. Arról, hogyan sikerült mégis megmenteni a világ e páratlan örökségét.(Még egy hasonló van Ausztráliában, de ott egy hegyoldalból folyik a hévizihez kisértetiesen hasonló gyógyvíz.

 A múlt története kísértetiesen hasonlít a jelenre. Már annyiban, hogy a tények, és a valós értékek mit sem számítanak. A hévizi tóval is így volt(van?)  annak idején. Komoly akadémikusok (tudós egyáltalán az ilyen vagy bértollnok)   cáfolták folyamatosan, hogy összefüggés lenne a tó forrásának vizhozamcsökkenése és a bauxit kitermelés között. Pedig volt, hisze a másik közelben lévõ szintén világhírû különlegesség a Tapolcai tavasbarlang is kiszáradt.

Az 1970-es évektõl a hadiipar számára rendkívül jelentõs bauxitot a magyar ipar a Nyirád térségi karsztvíz alatt elhelyezkedõ lencsékbõl kívánta biztosítani. Ehhez a Balaton vízmennyiségének háromszorosának megfelelõ kristálytiszta ivóvizet kellett kiemelni a karsztból. A vizet azután legalább jórészt értelmesen a környék vizellátásában használták fel. De ez a Hévizi tavon nem segített.

A Hévízi-tó gyógyvízhozamát biztosító több mint 110 méteres vízoszlop négy méterre, a tó gyógyvízhozama pedig a felére csökkent. Ezzel együtt a mélben lévõ két forrás érzékeny egyensúlya megbomlott, a hideg forrás vált dominánsá. Elindult a tó jelentõs lehûlése. Ezt azzal próbálták palástolni, hogy a mélyben foglalták a két forrást, és a meleg forrás vizit csõvezetéken hozták fel a fürdõépület alatti elkerített részbe a tavon.

 A világhírû tavat ökológiai katasztrófa fenyegette! 1986-ban leégett a tóépület. Egy évvel késõbb vette át a szerzõ a tavat üzemeltetõ Hévízi Kórház vezetését. Az ipar vezetõi szerint újabb Balaton nagyságrendû karsztvíz kiemelése vált szükségessé, hogy a szovjetek felé fennálló szerzõdésben foglal timföld illetve bauxit szállításoknak  eleget lehessen tenni. A kidolgozott, majd utasításba adott megállapodást az összes érintett minisztérium legfelsõ vezetése szentesítette.

 Megállapodtak abban is, hogy a közvetlen érintett térség problémájának megoldásával a termelésben érdekelt ALUTRÖSZT vezérigazgatóját bízzák meg. A hévízi Kórház mint üzemeltetõ – a szakminiszter utasítása ellenére – megtagadta a megállapodás aláírását, amely nemcsak a Hévízi-tavat, hanem a tizennégyezer négyzetkilométeren elhelyezkedõ gyógyfürdõket, köztük a budai gyógyforrásokat is megszüntette volna. Ekkor szólalt meg az akadémikus(?) bértollnok had: á ezek nincsenke egymással összefüggésben és a geológigi folyamatok eredménye a vízhozamcsökkenés. A közben a legnagyobb titokban folyó erõltetett vízkitermelés okozta depressziós lencse közben a Budapest és környéke gyógyvizeit is elérte, a Császár fürdõ forrásbarlangjában és a Gellért hegyben lévõ forrásmedencékben elkezdõdött a szintcsökkenés.

Akkor mindent az internacionalizmus oltárán  áldozott fel az ország vezetése. Most egy másik mammon a pénz, ami saj nos nagyon gyorsan hasonló eredményekre vezethet, hiszen naponta láthatjuk, hogy a pénzérdekek felülirják a közösségi érdekeket éppen úgy mint a tudományos eredményeket. Az akkori példa a jelennek szól. És a jövönknek. Igy a könyv ma is aktuális. Sõt…

Pro és kontra: egy érdekes vita a könyvrõl

http://www.hevizlight.hu/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=26

Kritika:

http://www.helikonportal.hu/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=2547

Online könyvesboltok:

http://www.libri.hu/hu/book/jelenido/tenyfeltaras/a_hevizi_to_kalvariaja_egy_orvos_szemevel_i

http://www.mimezis.hu/index.php?cPath=350&stores_id=1

http://www.netpiac.hu/display/index.phtml?do=termek&termek_id=11161

http://www.tujapont.hu/product_info.php?products_id=6873

http://www.fo.hu/cgi-bin/start.cgi/termek.html?termek.id=89759

http://www.magyarmenedek.com/index.php?ID_TERMEK=1066&ID_TERMEK=318

http://ker.eso.hu/web/szolgaltatas/konyv/kereses?felulet=default&szoveg=szerzo:(balogh%20zoltan)

 balogh zoltán: a hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével i.

BALOGH ZOLTÁN

A HÉVÍZI-TÓ KÁLVÁRIÁJA EGY ORVOS SZEMÉVEL I.

KÜZDELEM A MEGMARADÁSÉRT

Bolti ár: 2800 Ft

KAIROSZ KIADÓ

Oldalak száma: 212

Borító: FÛZVE

ISBN: 9637510753

Megjelenés dátuma: 2006-03-08

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alapította : Pósvári Sándor - 1973. Powered by WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. 2025©