Megnyílt Az Uszálystrand - Az Esti Tesztbuli – EUROASTRA

Délelőtt a szükséges komolysággal megnyílt az uszálystrand. Este kipróbálták a meghívottak milyen is lesz ott egy valódi buli. Az már a képek alapján leszűrhető, hogy valóban hangulatos helyet sikerült csinálni. Csak a víz kissé hideg, de mint ígérték a dellelőtti megnyitón, lesz ez még téliesítve és az Erzsébet Híd alatt áthozott vezetéken meleg termálvízzel feltöltve. Ahogy mondani szokták: Úgy legyen!

Mindenestre pár apróság: Az emeltre felvívő lépcső mezitlábosan ugy vag, mintha pogácsaszaggatóra lépnénk. A medencékben a víz nagyon hideg 18-22 fok körüli. Pedig, mint a megnyitón elhagzott ezek nem úszó hanem fürdőmedencék. De a látvány fennséges. Főleg este. Éppen ezért bámulatos a hangulat.

Az est egyik fénypontja volt, amikor a Miss Hugary hölgyeit egy luxusjacht meghozta. S utána megtörtént a medence avatása, valaki kisestélyiben fejest ugrott bele….

Hajdú István, a Tempero Építőipari és Uszodatechnikai Rt. képviselője. Medencevásárlási szokásokról és az Uszálystrand építésének kísérleti jellegéről, lelkesítő feladatáról mesélt.

Mit ad a Tempero az Uszálystrandhoz?

A Tempero működése 22 éve alatt több mint 2500 gyógy- és szállodai fürdőt, uszodát épített az ország területén, vízgépészettel, forgatórendszerekkel. Az elmúlt 6 évben rendszeresen arany, ezüst vagy bronz Európa-díjjal ismerik el a munkánkat. Piacvezetők vagyunk az országban. Az Uszálystrandon is jó minőségben biztosítjuk a gépészetet.

Adódtak nehézségek az Uszálystrand gépészetének kialakításakor? Mégiscsak szokatlan a feladat.

Egy medence általában vasbetonból épül, és kialakítása sokféle lehet. Itt az uszályokhoz alkalmazkodó acélszerkezetből készült a medence is, ami aztán fóliázást kapott, így valóban egyedi az eljárás. Az uszodákat működtető gépészeti berendezések nagyszerűen alkalmazhatók itt is, bár a környezet nem szokványos. Számunkra tehát különösebb nehézsége nincs, általános műszaki intelligenciával ez egy áthágható probléma. A sablonosabb tevékenységet végző dolgozók számára még kikapcsolódást is jelent a feladat.

Érezhető a medencevásárlási szokások változásán, hogy egyre melegebbek az évszakok?

Nem annyira, mert különböző megítélések alá esik a fürdők használata. Bár melegszik a nyár, a strandszezonon kívüli hónapok száma több. Így a fedett, félig fedett, kiúszós jellegű, letakarható és egyéb létesítmények kerültek előtérbe az utóbbi években. Az építkezések inkább a téliesített irányba mozdultak el.

Mit gondol arról, hogy az Uszálystrand összeköti a folyó két partját, közteresíti a Dunát, egyben a Budapest Szíve Program részeként revitalizáló hatással lesz a belvárosra?

Nagyon érdekesnek tartjuk a koncepciót és úgy gondolom, rendkívül lényeges, hogy a város életében, az itt lakók és a turisták részére is különleges, látványos kikapcsolódási lehetőséget nyújt.

Megvizsgáltak hasonló fürdőhajókat, melyek Berlinben, Ausztráliában, Amerikában működnek?

Olyan üdülőhajókat ismerünk, melyeken működnek medencék és folyókat vagy a tengert járják. Ezeket eredetileg is úgy alakítják ki, hogy medencés hajók lesznek. Az Uszálystrand ellenben teljesen más úszó szerkezet: egy meglévő uszály, amelybe „beleteremtünk” egy strandot közösen a többi vállalkozóval. Ez egy kísérleti laboratórium.

Ipari újraértelmezés?

Igen. Kell hozzá intuíció, gyors ítélőképesség, innováció. Mindenből egy kicsi, de talán ez teszi érdekessé.

Lévai Zsuzsanna, a Fővárosi Vízművek Zrt. kommunikációs osztályvezetője. Az ásványi anyagokban gazdag ivóvízről, a Duna vizének tisztulásáról és a Vízművek kortárs törekvéseiről beszélt.

Miért csatlakozott a Fővárosi Vízművek az Uszálystrand projekthez?

Az együttműködés tavaly kezdődött, az I. Urbitális Majális kapcsán. Megkérte a Főváros a közszolgáltatókat, hogy nyissák meg kapuikat és engedjenek betekintést a működésükbe. Ez nagy sikerrel járt. Idén a válság sok partnert és támogatót érintett, akik korábban egy-egy hasonló esemény mellé álltak. Miután Budapest közszolgáltatását látjuk el, felelősséggel tartozunk a lakosokért és szeretnénk tenni érte, hogy az emberek jobban érezzék magukat.

Milyen állapotban van a Duna vize?

Szerencsére évről évre jobb állapotban. A Szentendrei-sziget tőlünk Északra van és hozzá közel nem található nagyobb város, ezért az ottani ivóvízbázis tiszta vizet biztosít a fővárosiak számára. Csupán egy parti szűrési technológiára van szükség, ami azt jelenti, hogy a folyó természetes homok és kavicságyának segítségével tisztítjuk a vizet. Ez után csupán biztonsági fertőtlenítést igényel, hogy a meglehetősen hosszú, 5000 km-es hálózat minden pontján egészséges maradjon az ivóvíz. A fővároson átfolyva már nem ilyen jó a helyzet. Délen, a Csepel-szigetnél egy ivóvízkezelő művet építettünk.

Pontosan hogyan vesz részt a Vízművek az Uszálystrand megvalósításában?

A medencét, amiben fürödhetnek a vendégek, a Főváros Hévizei és Gyógyfürdői Zrt. tölti meg vízzel. Mi biztosítjuk az egyéb kiszolgáló létesítmények, mint a zuhanyzók vagy a büfé vízellátását is.

Lényeges, hogy az Uszálystrand egy progresszív és kortárs akció?

A Fővárosi Vízművek ápolja 140 éves hagyományát, rengeteg olyan dolgozónk van, akiknek édesapja, nagyapja is itt dolgozott. De ma, a 21. században egyetlen vállalat sem ragadhat meg a múltnál, ezért mind az alapvető szolgáltatási tevékenységünkben, mind az ügyfeleink irányába, mind pedig a támogatásainkban próbáljuk felvenni a lépést egyéb európai vízszolgáltatókkal, akár egyéb, nálunk sokkal inkább piaci körülmények között működő cégekkel.

Milyen minőségű Budapest ivóvize?

Budapesten nagyon jóízű az ivóvíz. Kiváló szomjoltó. Sajnos kevesen fogyasztják. Szeretnénk erre is felhívni a figyelmet, hogy adott egy termék, ami egy mozdulattal, a csapot megnyitva folyik és ásványi anyagokban gazdag!

Mindenesetre – a megnyitók idején legalábbis ott volt! – ingyenes ivóvizet szolgáltató automaták, a Fővársoi Vizművektől. Igy aki nem akart nem kellett üdítőt vagy ásványvizet inni. Ezt sok szórakozóhelyen követhetnék mint példát. Jelenleg a medencékben forgatott és technikailag-gépészetileg kezelt vezetéki víz van.

Ferenci Tibor, a Főváros Hévizei és Gyógyfürdői Zrt. vezérigazgatója. Tervekről és tényekről, valamint a kialakulóban lévő 21. századi fürdőkultúráról beszélt. Kortárs vizes irányzatok kibővített szolgáltatásokkal, fitness-wellnesszel és partikkal.

Mi az Uszálystrand projekt leglényegesebb eleme a Főváros Hévizei és Gyógyfürdői Zrt. szempontjából?

Budapest fürdőváros-létének három pillére van: az egyik a Duna, a másik a fürdők, a harmadik az ivóvíz. A legtöbb strand és fürdő a Duna tengelye mentén található, így természetes gondolat, hogy visszahódítsuk a folyót. Bár nem mártózhatunk meg benne, de egy úszó strand, forgatott, tiszta vízzel a Dunában, azt az érzést kelti, hogy magában a folyóban fürdünk – miközben speciális panorámát nyújt a helyszín. A főváros gyönyörű fürdőépületei és strandjai mindig is szociális tereket alkottak, nem csak fürdésre szolgáltak. Ezt a szociális tér jelleget, ami az utóbbi 30-50 évben háttérbe került, szeretnénk visszahozni. Másutt is megrendezhető események a víz révén varázslatosabbak! Ennek példája a Cinetrip a Rudas Fürdőben, vagy a Szentiván éj alkalmából tartott Strandok Éjszakája a Dagályon és a Palatinuson. Régóta vágytuk ezt a projektet, mivel az Uszálystrand olyan helyszín, ahol nap közben strand és napozás zajlik, este kultúra: színház, mozi, jazz, modern balett, stand-up-comedy, és éjjel parti. Mozgó, a város természetes hangulatváltásait és lüktetését reflektáló helyszínt állítunk elő.

Mitől korszerű ma egy strand?

Nincs igazán megfogalmazva, hogy milyen a 21. századi európai fürdő és annak kultúrája. Lehet, hogy kiforr egy-egy új irány, mint például a fitness-wellnes trend. Emellett egyre inkább megjelenik az uszodai térben a kultúra és a szórakozás (pl. képzőművészet, zene, tánc, partikultúra). Ez egy kísérlet és fejlődési út, amit végig kell járnunk. Nekünk, mint a világ legnagyobb fürdőcégének – 15 fürdő ugyanis nincs a világon sehol egy cégben -, missziónk és kötelességünk, hogy teret adjunk az új irányzatoknak.

Milyen kilátásai vannak a fővárosi fürdőkultúra fejlesztésének?

Nagyon komoly, mert világviszonylatban kevés helyen működik igazi fürdőkultúra. Városi uszodák sok helyen találhatók. De micsoda különbség van például egy autentikus bazár és egy bevásárlóközpont között! Az utóbbi bárhol „legyártható". Ugyan funkcióját teljesíti, de nincs mögötte a kultúra és tradíció értékes szövete. Nálunk nem csak az épületekben, a hagyományokban, a fürdőzést ismerő, szerető emberekben is megtestesül mindez.

Mit tesznek, hogy még népszerűbb és elismertebb legyen a magyar fürdő?

A műemlék jellegű fürdőépületeket folyamatosan karbantartjuk és helyreállítjuk. Másrészt, új szolgáltatásokat vezetünk be: sok masszázs, szauna-világ kialakítása. Elmozdulunk a kozmetika, a szépészet irányába. Ezen túl beemelünk különböző kulturális programokat, és a nagyobb területű strandokon szeretnénk sportlehetőséget biztosítani. Minden fürdőnkkel kapcsolatban van fejlesztési elképzelésünk.

A főváros vonzerejéből mekkora rész köszönhető a fürdőkultúrának?

Minden kimutatásban évek óta a főváros első számú attrakciója a fürdő.

Rák György, politikus, a Budapest Szíve Program kommunikációs vezetője. Városvezetési tervekről, rövid és hosszú távú programokról beszélt, „kitárta" Budapest Szívét.

Mik a főváros rövid és hosszú távú céljai az Uszálystranddal?

Elindult egy program, melynek célja a történelmi belváros megújítása. Célja, hogy sok köztér szülessen és minél inkább kiszoruljon az autóforgalom. Díszkő burkolat kerül az utcákra, és mélygarázsok épülnek. Első ütemben három részből áll a Budapest Szíve Program: az egyik része a Petőfi Sándor utca átalakítása. Ennek köszönhetően a Váci utcával párhuzamosan egy új főutca születik, a Kálvin tértől a Szabadság térig, hasonlóan a Rádayhoz. Olyan utca lesz, ahol nincs járműforgalom, csak busz közlekedhet. A második rész az úgynevezett Hídfőterek program és az Erzsébet, valamint a Lánchíd pesti oldalát jelöli, a kettőt összekötő korzót. Ezt építjük át a forgalmi rend megváltoztatásával együtt. A harmadik, a Kaputérség program, mely az Astoriától a Deák térig tartó szakaszt érinti és a Károly körút teljes körű felújítását jelenti.

Mi a kifutása ezeknek a programoknak?

2010 vége, 2011 eleje.

Ezek szerint a Duna közteresítése egy másik projekt.

Igen.

Van olyan megvalósításra váró része e programoknak, ami még a Budapest 2010 Kulturális Főváros pályázatra készült tervben szerepelt?

Nincs. Ez egy városrehabilitációs projekt, a Kulturális Főváros pályázat pedig konkrét kulturális célra koncentrál. Ezt a jelenlegi három programot azért támogatja az Európai Unió, mert olyan önkormányzati feladatokat tartalmaz, melyeknek nincs gazdasági megtérülésük, viszont általa a kereskedő beruházási kedvet, az ott lakó reprezentatív környezetet kap. Lakosságteremtő, közösségépítő funkciója van. Lokálpatriotizmust szeretnénk tudatosítani az V. kerületi lakosokban, hogy vigyázzanak a környezetükre és így belvárosra is, kiemelten figyeljenek az utcák tisztaságára. Ezért is hívják Budapest Szívének a programot. Hogy a buszforgalmat is csökkenthessük, a Károly körúton épülnek buszmegállók, ahol leszállhatnak a turisták, a busz pedig továbbhajt és beáll egy parkolóba.

Kik a szereplői az Uszálystrand projektnek a Fővárosi képviselők részéről?

Dr. Steiner Pál, Stratégiai Városfejlesztési Tanácsnok úr a felelős képviselő. A főváros létrehozott egy céget, azt vezetem én, ő az irányítóbizottság elnöke, aki ezt az egész projektet felügyeli.

Sal László, a Hídépítő Zrt. vezérigazgató-helyettese. Múlt századi mélyfúró hagyományról, mai kommunikációs stratégiáról és az új szennyvíztisztító jelentőségéről beszélt.

Zsigmondy Béla és Vilmos mélyfúró vállalkozásától, a 19. század végéről eredezteti tevékenységét a Hídépítő Zrt. Az Uszálystrand projekt is századfordulós hagyományt, múltat idéz, fürdőzést a Dunában. Itt kapcsolódik a Hídépítő az Uszálystrandhoz?

Amikor először olvastam erről a programról, valóban az a kapcsolódási pont jutott eszembe, hogy a Hídépítő tevékenységének jó része az 1800-as évekre nyúlik vissza, valamint, hogy jelenlegi munkáink is nagyrészt a Dunához kötődnek.

Mivel járulnak hozzá a strandhoz?

Mi ajánlottuk fel a két bárkát – egy Hídépítő csoporton belüli cég segítségével, ami Magyarország legnagyobb vízi flottájával rendelkezik. Jelenleg a Dunán és a Tiszán dolgoznak ezek a hajók. A kivitelezést a Wiking Yacht Club végzi. Konzultációval, tanácsokkal biztosítunk ehhez szakértelmet. Egy szintre hozzuk az úszó műveket és a biztonsági előírásokra tekintettel rögzítjük egymáshoz és a parthoz ezeket. Folyamatosan mozgatni kell a változó vízszinthez a bárkákat és az uszályt, hogy a bejutás biztosítható legyen. Ezen túl ügyelünk a hatósági engedélyekhez szükséges korlátok és az akadálymentes közlekedés megoldására.

Mi teheti hosszabb távon élővé a lakók és a Duna kapcsolatát?

Vissza kell hódítania a fővárosnak a Dunát! Eddig a legnagyobb akadály a víztisztaság volt, de ez hamarosan megoldódik. Többek között a Csepeli Szennyvíztisztítón is dolgozik a Hídépítő. Budapest szennyvizének 50%-a jelenleg a folyóba ömlik. Ez gyökeresen megváltozik egy-két éven belül. Budapest összes szennyvize tisztított formában jut vissza a Dunába. A próbaüzem augusztus-szeptemberben kezdődik és egy egyéves próbaüzemet követően már érezhető lesz a változás.

Míg mamutvállalatként általában nagy cégek, beruházók és az állam felé kommunikál a Hídépítő, ezzel a projekttel a városlakókhoz kerülhet közelebb. Miért tartották ezt fontosnak?

Tavaly történt a Hídépítőnél egy tulajdonosváltás, 98%-os francia tulajdonból magyar nemzeti vállalattá, cégcsoporttá alakult, aminek körülbelül 600 alkalmazottja van és az éves forgalma 70-80 milliárd forint. Szeretnénk az ország figyelmét felhívni rá, hogy ez egy hazai cég, a köztudatba építeni, hogy mivel foglalkozunk és a pozitívumokat hangsúlyozni. A Hídépítő mindig is támogatta az építésen túl a sportot – kajak-kenut, vízilabdát, a Szegedi Vízilabda Csapat főszponzora voltunk -, kulturális szférában a Pécsi Balettet, ezen kívül könyvkiadást. Célunk, hogy a nagyközönség számára ismert cég legyünk.

Foto: Lantai József