Mit értékelhet a rendőrség egy rendezvény megtiltása során?

A rendőrség a rendezvény megtartását kizárólag a gyülekezési törvényben meghatározott okokból tilthatja meg. Meg kell állapítania, hogy a rendezvény milyen hatást gyakorolna a közlekedésre, vagy a népképviseleti szervek, illetve a bíróságok működésére, azonban nem vizsgálhatja a rendezvény megtartásához kapcsolódó társadalmi érdeket, és nem minősítheti a szervezőt.

A rendőrség a rendezvény megtartását kizárólag a gyülekezési törvényben meghatározott okokból tilthatja meg. Meg kell állapítania, hogy a rendezvény milyen hatást gyakorolna a közlekedésre, vagy a népképviseleti szervek, illetve a bíróságok működésére, azonban nem vizsgálhatja a rendezvény megtartásához kapcsolódó társadalmi érdeket, és nem minősítheti a szervezőt.

Egy rendezvényt az illetékes rendőrkapitányság azzal tiltott be, hogy akadályozta volna a más útvonalon nem biztosítható közlekedést és a megtartásához kapcsolódó társadalmi érdek nem áll arányban az általa okozott nehézségekkel, károkkal. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálata során azonban nem talált elemzést a rendezvény közlekedésére gyakorolt lehetséges hatásáról.

A rendőrségnek nincs törvényi felhatalmazása annak megítélésére, hogy egy rendezvény megtartásához fűződik-e társadalmi érdek – emelte ki az ombudsman. A határozat a rendezvényt bejelentő szervezetet fasiszta jellegűnek minősítette. Ezzel pedig olyan szempontokat mérlegelt, amelyekre a gyülekezési törvényben foglalt felhatalmazása – éppen az Alkotmány ideológiai semlegessége okán – bizonyosan nem terjed ki. Még ha az illetékes rendőrkapitány úgy is ítéli meg, hogy álláspontja szerint fel kellene oszlatni a rendezvényt bejelentő szervezetet, a tudomásulvétel, vagy megtiltás során nincs lehetősége mérlegelni ezt a körülményt. A rendőrség a bejelentést elbírálva nem értékelheti rendezvény célkitűzéseit, jellegét mindaddig, amíg a bíróság a szervezetet fel nem oszlatja a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, kizárólagos birtoklására irányuló tevékenysége, vagy bűncselekményt, bűncselekmény elkövetésére való felhívása, vagy mások jogainak és szabadságának megsértése miatt.

Az ombudsman utalt arra, hogy a rendőrségi gyakorlat közvetlenül hivatkozik a gyülekezési jog korlátozását lehetővé tevő nemzetközi emberi jogi dokumentumok rendelkezéseire. Ezeket azonban nem lehet önkényesen értelmezni. A biztos nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény meghatározta a korlátozások körét, vagyis azokat – törvénymódosítás nélkül – senki sem terjesztheti ki.

Szabó Máté hangsúlyozta, hogy ha a politikum elkötelezett az Alkotmány alapértékei mellett és következetesen fellép a kirekesztő nézetek ellenében, akkor kifejezésre juttatja, hogy a politikai közösség támogatást és védelmet nyújt a sérelmekkel szemben. A gyülekezési joggal kapcsolatos rendőrségi intézkedések során azonban kizárólag alapjogi és rendőrszakmai szempontok vehetőek figyelembe. Az ezeken túlmenő minden elvárás, várakozás vagy értékelés bizonytalan jogalkalmazási helyzetbe hozza a rendőrséget és a jogi szempontokon túlmutató megfelelési kényszer kialakulásához vezethet .

Az állampolgári jogok biztosa megállapításait megküldte az igazságügyi és rendészeti miniszternek és az országos rendőrfőkapitánynak.