Az energetikai és a hírközlési piac kapcsolódási pontjai és szabályozási kihívásai

 

Előadás, elhangzott az  „Energetika 2010" konferencián, 2010 május 6-án Budapesten.Előadó:   dr.Rozgonyi Krisztina, elnök,  Nemzeti Hírközlési Hatóság

 

Előadás, elhangzott az  „Energetika 2010" konferencián, 2010 május 6-án Budapesten.Előadó:   dr.Rozgonyi Krisztina, elnök,  Nemzeti Hírközlési Hatóság

Miért éppen az NHH-elnök ad itt elő?

A hálózatos iparágak eleve  hasonló szabályozási  dilemmákat vetnek fel és megoldásokat igényelnek:

• – piacmeghatározás és -elemzés
• – JPE kijelölés
• – unbundling
• – fogyasztók védelme
• – konvergencia
• – stb.

Az energetikai és a hírközlési piac ettől függetlenül is mind gyakrabban kerül  egymással kölcsönhatásba:

• – meglévő infrastruktúra hasznosítása
• – összehangolt infrastruktúra-fejlesztés
• – oszlopbérleti piac
• – új adatátviteli technológiák (PLC)
• – kisker. piacra belépés (MT)
• – fogyasztói tudatosság
• – stb.

Mindez felvetheti a stratégia-alkotás és szabályozási megoldások összehangolásának igényét. Ezért az NHH és a MeH között (esetleg a GVH-val kiegészülve) indokolt lehet az eddiginél szorosabb kapcsolat kialakítása.

A szabályozási koncepció az elektronikus hírközlési piacon

Hatékony verseny, tudatos fogyasztó:

A hatékony verseny a fogyasztói jólét és elégedettség biztosítéka

A verseny csak fejlődő és stabil iparággal fenntartható és hatékony.

• a verseny élénküléséhez a jó szabályozás mellett jól tájékozott fogyasztókra is szükség van.
• a tudatos fogyasztók számának növekedése további élénkítő hatást gyakorol a versenyre.
• a fogyasztói tudatosság tehát közvetlenül (a megalapozottabb fogyasztói döntések támogatásával) és közvetve (a verseny további élénkítésével) is hozzájárulnak a fogyasztói jólét növeléséhez.

Az NHH – a szolgáltatói verseny további élénkítésén túl – közvetlenül is hozzá kíván járulni a fogyasztói tudatosság növekedéséhez, segítve a fogyasztói érdekek érvényesülését.

Az infokommunikációs piac főbb trendjei:

A szolgáltatások penetrációjának alakulása:

• A vezetékes telefon penetráció továbbra is csökken;
• A mobiltelefon ellátottság közelít a telítettségi ponthoz. (100 lakosra 120 előfizetés jut);
• A televízió előfizetések száma lassan, de folyamatosan nő, miközben élénkül a platformok közötti verseny;
• Lendületesen bővül az internet ellátottság. A kábeles előfizetések száma már meghaladja az xDSL-t
• a leglendületesebb növekedés a mobilinternet előfizetések piacán mutatkozik.

Ha az eddigi trend folytatódik, 2010 végére/ 2011 első felére több háztartásban lesz internet, mint vezetékes telefon.

A DSL-t a kábelinternet után idén várhatóan a mobilinternet is megelőzi előfizető-számban.

Az összes részpiacon csökkennek a háztartások telekommunikációs kiadásai,  leginkább az internet-előfizetések fajlagos ára mérséklődik. 

Fogyasztói elégedettség:

A hírközlési szolgáltatókkal évek óta elégedettebbek a fogyasztók, mint a közmű- vagy pénzügyi szolgáltatókkal. Utóbbiakkal ellentétben  a hírközlési szolgáltatásokkal való elégedettség még 2009-ben sem csökkent.

Bundling

• a legalább 3 szolgáltatásra előfizető háztartásoknak 2008-ban csak negyede fizetett elő csomagban, tavaly az arány 68%-ra nőtt.
• ahol internetet használnak, ott növekszik a csomagolt szolgáltatások aránya.

A konvergencia és a legtöbb részpiacot jellemző élénk verseny egyik, a fogyasztók számára előnyös fejleménye a bundling, az ún. triple play ajánlatok (szolgáltatás-csomagok) rohamos ütemű elterjedése. A csomagok várhatóan további elemekkel bővülnek, pl. mobil szolgáltatás, távfelügyelet, és akár az áramszolgáltatás vagy a smart metering is a részükké válhat. 

Konvergencia

• Példátlan átalakulás zajlik a média és a hírközlés világában: napról napra születnek új technológiák, üzleti modellek, cégek, zseniális ötletek.
• Az átviteli technológiák fejlődésének (a vezetékes és a kábeles sávszélesség ugrásszerű bővülése, a mobil szélessáv megjelenése, a digitalizáció a kábeles és a földfelszíni platformon, az NGA-hálózatok kiépítése, stb.) köszönhetően a legkülönfélébb audiovizuális tartalmak váltak gyorsan hozzáférhetővé emberek milliárdjai számára.
• Korábban, az analóg műsorterjesztés értékláncában a frekvencia, ill. az átviteli kapacitások jelentették a „szűk keresztmetszetet". Ez a helyzet az elmúlt években a digitalizációval alapvetően megváltozott.

      Ma már a tartalmak továbbításának szinte alig van műszaki akadálya.

A hírközlési értéklánc két végpontja –  a tartalom és a fogyasztó  – felértékelődik. Az értéklánc szereplői erős pozíciók kialakítására törekszenek a végpontokon: vertikálisan integrált vállalkozások jönnek létre.

Lehetséges közös szabályozási kihívások:

Kapcsolódási pontok

A két ágazat közötti együttműködési kísérleteket a kölcsönös gyanakvás jellemzi. Az eltérő piacméret, üzleti modellek és megtérülési elvárások mellett ezt a kulturális/attitűdbeli különbségek és az eltérő stratégiai  törekvések indokolhatják.

Infrastruktúra hasznosítás

– energetikai cégek alapinfrastruktúrájának távközlési célú hasznosítása  – pl. oszlopbérleti piac, árkok, csövek megosztása.

– energetikai cégek meglévő távközlési infrastruktúrájának hasznosítása – pl. optikai gerinchálózattal rendelkező energetikai cég (pl. MVM) belépése a gerinc- és/vagy körzethálózati piacra.

– energetikai cégek részt vesznek alternatív vagy állami távközlési hálózatok kialakításában/építésében – pl. NDK koncepció.

– új infrastrukturális fejlesztések összehangolása költségcsökkentési céllal – pl. a földmunkák közös elvégeztetése, megosztott finanszírozás, stb.

A távközlési piac szereplői méretüktől függően eltérően ítélik meg az energetikai cégek távközlési szerepvállalását. Sokak által osztott sérelem ugyanakkor a nem szabályozott oszlopbérleti piac árainak kiszámíthatatlan emelkedése.

Kiskereskedelem

– távközlési cégek (pl. MT) belépése viszontértékesítőként a kiskereskedelmi  energiaszolgáltatói piacra – építve a kiterjedt értékesítési hálózatra és a retail tapasztalatokra. 

– logikailag fordítva is elképzelhető: az energiaszolgáltatók is megjelenhetnek alternatív távközlési szolgáltatóként.

– új, innovatív technológiai megoldások (pl. PLC) új szolgáltatásokat és üzleti modelleket eredményezhetnek, melyek új típusú (akár szabályozási) kihívásokat generálhatnak.

– smart metering – az energetikai és az info-kommunikációs szektor metszéspontjában.

Szabályozási oldalról a kiskereskedelmi piacon való megjelenés, illetve az azzal feltehetően együtt járó bundling pl. árazási kérdéseket vethet fel, ill. lehetőséget adhat a más piacon megszerzett pozíció (akár erőfölény) átvitelére.

A PLC esetében a technológia-semleges szabályozás miatt érdekes kérdés lehet a hozzáférési kötelezettség értelmezhetősége. A smart metering főként szabványosítási és üzleti modellbeli kérdéseket vet fel.

Fogyasztói tudatosság:

– Tudatos fogyasztóvá válás támogatása

– Átlátható piaci viszonyok teremtése

– Elégedetlen fogyasztók panaszainak kezelése

A fogyasztóvédelem, illetve a fogyasztói tudatosság terén elsősorban egymás tapasztalatainak átvétele, esetleg közös tudatosságnövelő akciók szervezése lehet a hatósági együttműködés tartalma. Az ajánlatok (és a számlák) átláthatóságának növelése szintén közösen vállalható cél lehet.

http://www.nhh.hu/

Harmat Lajos