Látogatható a Mária-tisztelet Erdélyben című egyházművészeti kiállítás
4 perc olvasás
Rendkívüli pünkösdi ajándékot kaptak a székelyudvarhelyiek és mindazok, akik szép számban részt vettek előbb a ferences templomban, majd a Haáz Rezső Múzeum Képtárába tartott ünnepélyes megnyitón: A Mária-tisztelet Erdélyben című időszakos egyházművészeti kiállítás templomi szobrok, festmények és képes, szöveges pannók segítségével kalauzol a Mária-ábrázolások és a kultusz történetében. A gyüjtemény 2010. július 31-ig látogatható Székelyudvarhelyen, utána Marosvásárhelyen és Kolozsváron is megtekinthető lesz.
Rendkívüli pünkösdi ajándékot kaptak a székelyudvarhelyiek és mindazok, akik szép számban részt vettek előbb a ferences templomban, majd a Haáz Rezső Múzeum Képtárába tartott ünnepélyes megnyitón: A Mária-tisztelet Erdélyben című időszakos egyházművészeti kiállítás templomi szobrok, festmények és képes, szöveges pannók segítségével kalauzol a Mária-ábrázolások és a kultusz történetében. A gyüjtemény 2010. július 31-ig látogatható Székelyudvarhelyen, utána Marosvásárhelyen és Kolozsváron is megtekinthető lesz.
"A fennmaradt középkori Mária-szobrok megformálásukban nem különböznek a korabeli európai típusoktól. Ismeretlen alkotóik lehettek idegen tájakról is, megrendelhették vagy megvásárolhatták az országon kívül is. Ugyanakkor nem lényegtelen a helyi műhelyek léte sem, bár az analógiák nem mindig elegendőek egy-egy szobor készítési helyének vagy korának meghatározásában. Bárhol készültek is a középkori Mária-szobrok a templomok szárnyas oltárainak központi alakjaként álltak, Jézus életének, az üdvösségtörténet képeinek kontextusában. A szimbólumokkal felruházott alkotások mély teológiai mondanivalót közvetítettek" – mondta a kiállítótérben Hegedűs Enikő művészettörténész, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség művészeti referense.
– Mária szépségét láthatjuk az aranypalástú középkori Szép-Madonnákban, a Napbaöltözött Asszony alakjában, az Énekek énekét idéző fekete arcú lorettói, brünni, majd az altöttingi és a Lehajtott fejű Mária-képeken éppúgy, mint a 18. századi mariazelli szobrokon. Mária jósága ragyog fel az egykor könnyező máriapócsi és a kolozsvári (füzesmikolai) ikonok másolatain, a Segítő Szűznek, a Jótanács Anyjának, a Szomorúak Vigasztalójának, a skapulárés Kármel-hegyi Boldogasszonynak, valamint a Magyarok Nagyasszonyának képein, a Virgo Singularis és a Sátánt letipró Immaculata alakjában és a legújabb kori Lourdes-i és fatimai szobrokon. Sőt a tárlat egészen napjainkig kíséri a Mária-ábrázolások főbb típusainak fellelhetőségét, és elvezet egészen a jelenkori, még hivatalossá nem tett szőkefalvi jelenésig. Bármelyik korból való képet szemléljük Mária lénye túlmutat önmagán, az örök szépséget: a megváltott és beteljesült emberi életet jeleníti meg – vallja a művészettörténész.
„Egészen szép…"
Sokan eljöttek a ferences templomba, a megszentelt térben tartott ünnepélyes megnyitóra, ahol Msgr. Szász János pápai káplán, kanonok fogalmazott üdvözlőszavakat. Elmondta: amikor a Lourdes-i jelenések után megkérdezték, milyen volt a Szűzanya, és a szobrász próbálta megformálni a hallottakat, Bernadette mindig azt mondta: „Sokkal szebb volt! Egészen szép volt!" A Boldogasszony köszöntője, ami a negyvenfőnyi Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar hangján szólalt meg könnyeket csalt a szemekbe – a közös éneklés alatt is.
A tárlat méltatói megköszönték a Haáz Rezső Múzeumnak, Mihály Ferenc restaurátornak, Fábián Gabriella néprajzkutatónak, Kovács Zsolt és Terdik Szilveszter művészettörténészeknek, Miklós Zoltán muzeológusnak a kiállítás rendezését és a hozzá kapcsolódó nyomtatott katalógust. Hogy egy feltáratlan területre kalauzoltak és az emlékanyag feltérképezésével felhívták a figyelmet az erdélyi Mária-tisztelet gazdagságára.
Az egyes témakörök ismertetése és az emlékanyag válogatása korántsem a teljesség igényével készült. Reméljük viszont, hogy arra alkalmas, hogy rövid áttekintést nyújtson Mária tisztelőinek és felkeltse a különböző tudományterületek képviselőiben az érdeklődést a kutatások későbbi elmélyítéséhez, s nem utolsósorban jelentőségük hangsúlyozásával elősegítse a számtalan esetben művelődés- és egyháztörténeti szempontból is fontos műalkotások megőrzését – olvasható a kiállításhoz kapcsolódó katalógusban.
A Mária-tisztelet Erdélyben kiállításra szeretettel hívják és várják mindazokat, akik kíváncsiak arra, hogy milyen felbecsülhetetlen értékű és szépségű műtárgyak birtokosa vagyunk.
