Az immár harmadik alkalommal elkészült globális felmérés (72 ország / 239 város), a szélessávú internet elterjedését vizsgálja

 1. ábra: Vezető szerep a szélessávú szolgáltatások minősége terén – országonként

A szélessávú szolgáltatásokat felmérő nemzetközi tanulmány szerint egy év alatt átlagosan 24%-kal javult a szolgáltatások minősége.

 1. ábra: Vezető szerep a szélessávú szolgáltatások minősége terén – országonként

A szélessávú szolgáltatásokat felmérő nemzetközi tanulmány szerint egy év alatt átlagosan 24%-kal javult a szolgáltatások minősége.

• ü Az Oxfordi Egyetem Said Business School harmadik alkalommal publikált, éves tanulmánya keretében 72 ország 239 városában vizsgálta a szélessávú internet minőségét
• ü 14 ország (azaz minden ötödik) már felkészült a „holnap internetes alkalmazásaira", míg 2008-ban még csak egyetlen ilyen nemzet szerepelt a felmérésben
• ü A felmérésben vizsgált országok 53%-a, azaz 38 ország mára sikeresen áthidalta a digitális szakadékot: a szélessáv minősége tekintetében kevésbé nyilvánvaló a nagyvárosok és a többi település közötti különbség. Összességében egy év alatt 58%-ot javult a helyzet
• ü A tanulmány igazolta az összefüggést a szélessávú technológia terén betöltött vezető szerep és az innováció alapú gazdaság között
• ü Sok feltörekvő ország minőségi ugrás keretében a lehető legjobb szélessávú szolgáltatásokat építi ki a nagyvárosaiban, mivel tisztában van ezen szolgáltatásoknak a gazdaságra kifejtett pozitív hatásával
• ü 38 város már most rendelkezik a „holnap alkalmazásaihoz" szükséges szélessávú szolgáltatás-minőséggel, és készen áll az intelligens és hálózatba kapcsolt közösségek kiszolgálására
• ü A mobil szélessávú szolgáltatások minősége is számottevően javult a vizsgált időszak során, így a mobiltechnológiát használók mintegy 10%-a már a vezetékes szélessávú szolgáltatásokhoz hasonló minőséget élvez
• ü A szélessávú internethasználati szokások meglehetősen eltérőek: a felhasználók között 2 Mbit/s sebességű kapcsolattal rendelkező és mintegy havi 20 GB forgalmat bonyolító alapszintű háztartások ugyanúgy előfordulnak, mint 20 Mbit/s-os kapcsolattal rendelkező és 500 GB forgalmú intelligens és hálózatba kapcsolt otthonok.

2. ábra: Szélessávú szolgáltatások minőségének rangsora az alkalmazásokra való felkészültség szintje szerintA harmadik alkalommal publikált, a világ szélessávú kapcsolatainak minőségét vizsgáló éves felmérés szerint a korábbi évekhez képest több ország készült már fel a holnap alkalmazásaira, míg a vizsgált országok mintegy kétharmadában a szélessáv minősége megfelel a jelenlegi igényeknek. Összességében egy sor infrastrukturális beruházásnak köszönhetően a szélessávú szolgáltatások minősége világviszonylatban három év alatt 50%-kal javult, a szélessávú technológia penetrációja pedig tovább nőtt: a vizsgálatban szereplő háztartások mintegy fele (49%) rendelkezik szélessávú hozzáféréssel, szemben a 2008-as 40%-kal.

A speedtest.net internetes sebességtesztelő oldalon 2010. május-június folyamán lefuttatott 40 millió valós idejű szélessávú minőségi teszt adatait felhasználva a kutatók 72 ország szélessávú szolgáltatásainak minőségéről alkothattak képet.

A kiértékelés során pontozták a kapcsolatok kombinált le- és feltöltési teljesítményét, valamint a késleltetési időt. Ezek kulcsfontosságúak az olyan internetes alkalmazások elérhetősége szempontjából, mint az otthoni telepresence, az online videolejátszás, vagy a közösségi hálózatok. A kutatás a fentiek alapján az egyes országokat az úgynevezett szélessávú szolgáltatások minősége indexszel (Broadband Quality Score – BQS) jellemzi. A BQS pontszámot az adott ország szélessávú penetrációját jellemző értékkel kombinálva képzik a szélessávú technológia szempontjából vezető – vagyis a szélessávú minőség és elterjedtség legjobb kombinációjával rendelkező- országok sorrendjét. (A pontszámok számítási módjáról részletes információ a Broadband Quality Study 2010 tanulmány 4. oldalán található).

Az idei adatok 239 város szélessávú kapcsolatainak minőségi elemzését is tartalmazzák, amely további információval szolgál az intelligens, hálózatba kapcsolt közösségek fejlődéséről.

A mobil szélessávú szolgáltatások minőségének mérésére a tanulmány keretében először tavaly került sor, ezt azóta jelentős mértékben, 68 országra (a teljes minta 94%-ára) terjesztették ki. A felmérés a háztartások szélessávú internet fogyasztási szokásait is vizsgálta, illetve azt, hogy ezek miként befolyásolják majd a szélessávú technológiával szemben támasztott általános minőségi követelményeket.

A tanulmányt a Cisco szponzorálásával az Oxfordi Egyetem Saïd Business School üzleti főiskolájának MBA-diákjai készítették az Oviedói Egyetem alkalmazott közgazdaságtan tanszékével közösen.

Főbb adatok:

A szélessávú szolgáltatás minősége világszerte gyors ütemben javul

• 2008 óta a szélessávú szolgáltatás minősége 48%-kal nőtt (egyes országok pedig ennél is jóval nagyobb előrelépést mutattak):

• o Nemzetközi szinten az átlagos letöltési sebesség három év alatt 49%-kal nőtt (2008: 3271 kbit/s, 2009: 4882 kbit/s, 2010: 5920 kbit/s)
• o Nemzetközi szinten az átlagos feltöltési sebesség három év alatt 69%-kal nőtt (2008: 794 kbit/s, 2009: 1345 kbit/s, 2010: 1777 kbit/s)
• o Az átlagos késleltetési idő 25%-kal, 142 milliszekundumra rövidült. Ez némileg magasabb a 2009-es 140 ms értéknél, azonban még mindig jelentősen elmarad a 2008-ban mért 189 ms értéktől

• 48 országban – a felmérésben résztvevők 66%-a – adottak a minőségi feltételek az internet által jelenleg kínált valamennyi főbb szolgáltatás elérésére (a tanulmány szerint ezek: közösségi hálózatok, alacsony felbontású video-stream, alapszintű videokonferencia, kisméretű fájlok megosztása és olyan nem túl nagy sávszélességet igénylő alkalmazások, mint az azonnali üzenetküldés, az e-mail és az internetes böngészés). Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a globális internetforgalom volumene 2008-2010 között 166%-kal bővült (forrás: Cisco Visual Networking Index 2010)
• 14 ország már most készen áll a „holnap internetes alkalmazásaira", mint például a nagyfelbontású IPTV és a kiváló minőségű videokommunikációs szolgáltatások (otthoni telepresence). Ezek az országok: Dél-Korea, Japán, Lettország, Svédország, Bulgária, Finnország, Románia, Litvánia, Hollandia, Hongkong, Németország, Portugália, Dánia és Izland. A lista korábban jóval szerényebb volt: 2008-ban mindössze egy (Japán), de még 2009-ben is csak kilenc ország szerepelt rajta. Megjegyzendő azonban, hogy Lettország, Bulgária, Románia és Litvánia az átlagnál alacsonyabb penetrációs értékkel rendelkezik.
• A szélessávú technológiában vezető szerepet betöltő országok listáján az első helyet már második éve ismét Dél-Korea szerezte meg:

• o A szélessávú szolgáltatások minőségét Dél-Koreában mérték a legjobbnak, és ezzel nemzetközi szinten is új mércét állított fel
• o Az ázsiai országban az átlagos letöltési sebesség 33,5 Mbit/s, vagyis 55%-kal magasabb a 2009-es értéknél, az átlagos feltöltési sebesség 17 Mbit/s, ami 430%-os javulást jelent, az átlagos késleltetés pedig mindössze 47 ms, tehát 35%-kal alacsonyabb a 2009-es értéknél
• o Dél-Koreában a háztartások 100%-ban van szélessávú internet

Részletes lista a szélessávú technológiában vezető szerepet betöltő 30 országról, pontszámokkal és a 2008-2010 közötti fejlődéssel. Magyarország a listán a 28. helyen áll.

Összefüggés a gazdasági-társadalmi fejlettséggel

A szélessávú szolgáltatások minősége kihat a tudásalapú gazdaság fejlődésére. A kutatók  kíváncsiak voltak arra, hogy a különböző gazdasági fejlettségű országok közül melyek nyújtottak kimagasló teljesítményt és váltak így felkészültté a minőségi ugrásra. Ezért a felmérés eredményeit összevetették a Világgazdasági Fórum által meghatározott fejlettségi kategóriákkal.[1] Erről a 2. ábra nyújt teljes körű áttekintést (Szélessávú szolgáltatások minőségének rangsora gazdasági fejlettség szerint).

• Az innovációs gazdaságok listáját Dél-Korea vezeti 157 ponttal.
• A hatékonyságon alapuló gazdaságok közül 71 ponttal Bulgária teljesített a legjobban. A lista alján Dél-Afrika végzett 34 ponttal.
• A tényezőkön alapuló gazdaságok között az első helyet 38 ponttal Ghána szerezte meg. A mezőnyt itt 5 ponttal Angola zárja.
• Az 1. és 2. szint közötti átmenetet képező gazdaságok listáját Katar vezeti 106 ponttal. Ebben a mezőnyben Algéria az utolsó 31 ponttal.
• A 2. és 3. szakasz közötti átmenetet képező gazdaságok közül 100 ponttal Bahrein szerezte meg az elsőséget, és ezzel a világ vezető szélessávú technológiával rendelkező országai közé került. Oroszország a csoport alján végzett 50 ponttal.

A kutatók az első felméréshez képest több mint 40 gazdasági-társadalmi tényezővel bővítették a szélessávú szolgáltatások minőségét, a szélessávú penetrációt és a szélessávú technológia terén elért vezető szerepet összehasonlító elemzéseket.

A felmérés igazolta a szélessávú technológia terjedése és az adott ország gazdasági fejlettsége közötti összefüggést kimutató korábbi eredményeket. Különösen jól látszik, hogy a szélessávú technológia terén vezető országok a versenyképesség, a tudásalapú gazdaság és az innováció területén is élen járnak. A főbb összefüggéseket a 4. ábra (A szélessávú technológia gazdasági-társadalmi tényezőkre gyakorolt hatása) mutatja.

A „digitális szakadék" megszűnése

• A szélessávú technológia elterjedtsége tekintetében Hongkong, Izland, Dél-Korea, Luxemburg és Málta vezet 100%-os, vagy azt megközelítő értékekkel.
• A felmérésben szereplő összes országot tekintve a háztartások 49%-a számára hozzáférhetők a szélessávú technológiák, szemben a 2009-es 47, illetve a 2008-as 40%-os aránnyal.
• Az országok felénél már megszűnt a digitális szakadék a szélessávú szolgáltatások minősége terén (pl. a nagyvárosok és az ország többi települése között), ami 2009-hez képest 38%-os emelkedést jelent.
• Jelenleg 38 város már rendelkezik az intelligens és hálózatba kapcsolt közösséggé váláshoz szükséges szélessávúszolgáltatás-minőséggel. Ezek közül 18 Nyugat-Európában, 11 Kelet-Európában, 7 Ázsiában, 1 pedig az Egyesült Államokban található.
• A legjobb szélessávú szolgáltatás-minőséggel (100-ból 97 ponttal) Szöul büszkélkedhet
• Japánban található a legtöbb olyan nagyváros, amely kiemelkedő minőségű szélessávú szolgáltatást kínál: Nagoja, Jokohama és Oszaka a második, harmadik, illetve negyedik helyet foglalja el a listán.

Lehetőség az ugrásszerű fejlődésre

• Míg egyes országok jó minőségű internetelérést tudtak biztosítani a népesség többségének, addig mások – főként a kevésbé fejlett országok – arra összpontosítottak, hogy elsőként a gazdasági fejlődés kulcsfontosságú központjaként funkcionáló nagyvárosokban építsenek ki magas minőségű szélessávú szolgáltatásokat üvegszál-optikás vagy kábeles technológiák alkalmazásával. Ez különbözik a fejlettebb országok fejlődési útjával, ahol a régi rézvezetékes szélessávú (DSL) technológia fejlesztésébe invesztáltak, hogy a lehető legszélesebb rétegeket lássák el szélessávú hozzáféréssel. Ennek eredményeként több kelet-európai ország, például Litvánia, Lettország, Bulgária, Románia, Csehország és Magyarország, a szélessávú szolgáltatások terén minőségi ugrást tudtak végrehajtani, megelőzve sok, náluk gazdaságilag fejlettebb országot is. Míg azonban ezek a résztvevők magas BQS pontszámmal büszkélkedhetnek, penetrációs értékeik alacsonyabbak, ami kedvezőtlenül befolyásolja a végső rangsorban elfoglalt helyüket.
• Bulgária, Katar és Bahrein saját gazdasági csoportján belül vezeti a mezőnyt a szélessávú kapcsolatok minőségét illetően, így könnyedén felveszik a versenyt számos gazdaságilag fejlettebb országgal, sőt gyakran meg is előzik azokat.

A szélessávú technológia terén 2009 óta legnagyobb fejlődést felmutató 10 ország:

Fejlődés a mobil szélessávú technológia terén

• A mobil szélessávú technológia minőségét tekintve világviszonylatban Svédország, Dánia, az Egyesült Államok és Spanyolország vezeti a listát. Svédország és Dánia a vezetékes szélessávú technológia terén is élen jár.
• A mobil szélessávú technológia gyenge pontjának számító késleltetés mindössze egy év alatt 1313 ms-ról 724 ms-ra, azaz 45%-kal javult. Az átlagos letöltési sebesség jelenleg 936 Kbit/s, ami 35%-os javulást jelent a 2009. évi adatokhoz képest, míg a feltöltés értéke 277 Kbit/s, ami több mint 100%-kal magasabb az előző évi átlagnál.
• A mobil szélessávú szolgáltatás minősége sokkal inkább függ az alkalmazott technológiától, mint a vezetékes szolgáltatás esetében. Noha a mobil szélessávú szolgáltatás átlagos minősége jóval a vezetékesé alatt van, a mobilinternet felhasználók 30%-a már most is 1,3 Mbit/s letöltési sebesség (a jelenlegi mobilinternetes alkalmazások küszöbértéke) mellett internetezhet.
• Emellett a felhasználók 10%-ánál az átlagos letöltési sebesség 3,75 Mbit/s, a feltöltési sebesség kb. 1  Mbit/s, a késleltetés pedig már 110 ms alatti. Ez a „holnap alkalmazásaira" készen álló felhasználók által használt – vagyis a netbookok és internetes táblaszámítógépek kapacitásának megfelelő – vezetékes szélessávhoz hasonló minőséget jelent.
• Még nagyobb meglepetést okozott a tanulmány azon megállapítása, hogy a felhasználók 4%-ánál az átlagos letöltési sebesség 7 Mbit/s, a feltöltési sebesség 1,7 Mbit/s, a késleltetés pedig már 100 ms alatti.

A háztartások internethasználati szokásai

• A tanulmány a különböző háztartási szegmensek internethasználati szokásait is feltérképezte. Kiderült, hogy jelentős különbségek vannak az alapszintű digitális otthonok és az intelligens, hálózatba kötött háztartások között.
• Alapszintűnek minősülnek a többségében inkább minőségre kevésbé érzékeny alkalmazásokat, így internetes böngészést, azonnali üzenetküldést és közösségi hálózatokat használó háztartások, ahol a havi adatforgalom nagyjából 20 GB-ot tesz ki.
• Az intelligens, hálózatba kapcsolt háztartások viszont már nagyfelbontású videokommunikációra, nagyfelbontású szórakozási, távoktatási, távgyógyászati, távfelügyeleti és egyéb megoldásokra használják az internetet, így havi adatforgalmuk akár az 500 GB-t is elérheti, és 18 Mbit/s-os garantált sávszélességet igényelnek.
• A kutatók azt is vizsgálták, hogy a jobb minőségű szélessávú szolgáltatások milyen hatással vannak egy adott országon belüli szolgáltatók versenyképességére. A legjobb szolgáltatási minőséget produkáló 25 ország elemzése alapján megerősítést nyert, hogy a jóval magasabb minőségű szélessávú szolgáltatásokat kínáló szolgáltatók növelni tudták piaci részesedésüket. Konkrétan:
  • Az egyes nemzeti piacokon egyedülállóként optikai kapcsolatot biztosító szolgáltatók 2 év alatt akár 13%-kal nagyobb piaci részesedét értek el.
  • A jobb minőséget nyújtó kábelszolgáltatók 10 (meglévők) és 60% (új szereplők) közötti mértékben növelték piaci részesedésüket
  • A jobb szélessávúszolgáltatás-minőséget nyújtó alternatív szolgáltatók érték el a legnagyobb, akár 96%-os növekedést, noha jóval szerényebb ügyfélbázisból.

[1] A gazdasági fejlettség szintjei a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi jelentésének meghatározása alapján.

http://www.weforum.org/en/initiatives/gcp/Global%20Competitiveness%20Report/index.htm