2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Az immár harmadik alkalommal elkészült globális felmérés (72 ország / 239 város), a szélessávú internet elterjedését vizsgálja

14 perc olvasás
 <span class="inline inline-left"><a href="/node/44379"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/Image7_21.thumbnail.jpg" border="0" alt="1. ábra: Vezető szerep a szélessávú szolgáltatások minősége terén – országonként" title="1. ábra: Vezető szerep a szélessávú szolgáltatások minősége terén – országonként" width="100" height="94" /></a><span style="width: 98px" class="caption"><strong>1. ábra: Vezető szerep a szélessávú szolgáltatások minősége terén – országonként</strong></span></span> <p><strong>A szélessávú szolgáltatásokat felmérő nemzetközi tanulmány szerint egy év alatt átlagosan 24%-kal javult a szolgáltatások minősége.</strong></p><p>

 1. ábra: vezető szerep a szélessávú szolgáltatások minősége terén – országonként1. ábra: Vezető szerep a szélessávú szolgáltatások minősége terén – országonként

A szélessávú szolgáltatásokat felmérő nemzetközi tanulmány szerint egy év alatt átlagosan 24%-kal javult a szolgáltatások minősége.

 1. ábra: vezető szerep a szélessávú szolgáltatások minősége terén – országonként1. ábra: Vezető szerep a szélessávú szolgáltatások minősége terén – országonként

A szélessávú szolgáltatásokat felmérő nemzetközi tanulmány szerint egy év alatt átlagosan 24%-kal javult a szolgáltatások minősége.

  • ü Az Oxfordi Egyetem Said Business School harmadik alkalommal publikált, éves tanulmánya keretében 72 ország 239 városában vizsgálta a szélessávú internet minőségét
  • ü 14 ország (azaz minden ötödik) már felkészült a „holnap internetes alkalmazásaira", míg 2008-ban még csak egyetlen ilyen nemzet szerepelt a felmérésben
  • ü A felmérésben vizsgált országok 53%-a, azaz 38 ország mára sikeresen áthidalta a digitális szakadékot: a szélessáv minősége tekintetében kevésbé nyilvánvaló a nagyvárosok és a többi település közötti különbség. Összességében egy év alatt 58%-ot javult a helyzet
  • ü A tanulmány igazolta az összefüggést a szélessávú technológia terén betöltött vezető szerep és az innováció alapú gazdaság között
  • ü Sok feltörekvő ország minőségi ugrás keretében a lehető legjobb szélessávú szolgáltatásokat építi ki a nagyvárosaiban, mivel tisztában van ezen szolgáltatásoknak a gazdaságra kifejtett pozitív hatásával
  • ü 38 város már most rendelkezik a „holnap alkalmazásaihoz" szükséges szélessávú szolgáltatás-minőséggel, és készen áll az intelligens és hálózatba kapcsolt közösségek kiszolgálására
  • ü A mobil szélessávú szolgáltatások minősége is számottevően javult a vizsgált időszak során, így a mobiltechnológiát használók mintegy 10%-a már a vezetékes szélessávú szolgáltatásokhoz hasonló minőséget élvez
  • ü A szélessávú internethasználati szokások meglehetősen eltérőek: a felhasználók között 2 Mbit/s sebességű kapcsolattal rendelkező és mintegy havi 20 GB forgalmat bonyolító alapszintű háztartások ugyanúgy előfordulnak, mint 20 Mbit/s-os kapcsolattal rendelkező és 500 GB forgalmú intelligens és hálózatba kapcsolt otthonok.

2. ábra: szélessávú szolgáltatások minőségének rangsora az alkalmazásokra való felkészültség szintje szerint2. ábra: Szélessávú szolgáltatások minőségének rangsora az alkalmazásokra való felkészültség szintje szerintA harmadik alkalommal publikált, a világ szélessávú kapcsolatainak minőségét vizsgáló éves felmérés szerint a korábbi évekhez képest több ország készült már fel a holnap alkalmazásaira, míg a vizsgált országok mintegy kétharmadában a szélessáv minősége megfelel a jelenlegi igényeknek. Összességében egy sor infrastrukturális beruházásnak köszönhetően a szélessávú szolgáltatások minősége világviszonylatban három év alatt 50%-kal javult, a szélessávú technológia penetrációja pedig tovább nőtt: a vizsgálatban szereplő háztartások mintegy fele (49%) rendelkezik szélessávú hozzáféréssel, szemben a 2008-as 40%-kal.

A speedtest.net internetes sebességtesztelő oldalon 2010. május-június folyamán lefuttatott 40 millió valós idejű szélessávú minőségi teszt adatait felhasználva a kutatók 72 ország szélessávú szolgáltatásainak minőségéről alkothattak képet.

A kiértékelés során pontozták a kapcsolatok kombinált le- és feltöltési teljesítményét, valamint a késleltetési időt. Ezek kulcsfontosságúak az olyan internetes alkalmazások elérhetősége szempontjából, mint az otthoni telepresence, az online videolejátszás, vagy a közösségi hálózatok. A kutatás a fentiek alapján az egyes országokat az úgynevezett szélessávú szolgáltatások minősége indexszel (Broadband Quality Score – BQS) jellemzi. A BQS pontszámot az adott ország szélessávú penetrációját jellemző értékkel kombinálva képzik a szélessávú technológia szempontjából vezető – vagyis a szélessávú minőség és elterjedtség legjobb kombinációjával rendelkező- országok sorrendjét. (A pontszámok számítási módjáról részletes információ a Broadband Quality Study 2010 tanulmány 4. oldalán található).

Az idei adatok 239 város szélessávú kapcsolatainak minőségi elemzését is tartalmazzák, amely további információval szolgál az intelligens, hálózatba kapcsolt közösségek fejlődéséről.

A mobil szélessávú szolgáltatások minőségének mérésére a tanulmány keretében először tavaly került sor, ezt azóta jelentős mértékben, 68 országra (a teljes minta 94%-ára) terjesztették ki. A felmérés a háztartások szélessávú internet fogyasztási szokásait is vizsgálta, illetve azt, hogy ezek miként befolyásolják majd a szélessávú technológiával szemben támasztott általános minőségi követelményeket.

A tanulmányt a Cisco szponzorálásával az Oxfordi Egyetem Saïd Business School üzleti főiskolájának MBA-diákjai készítették az Oviedói Egyetem alkalmazott közgazdaságtan tanszékével közösen.

Főbb adatok:

A szélessávú szolgáltatás minősége világszerte gyors ütemben javul

  • 2008 óta a szélessávú szolgáltatás minősége 48%-kal nőtt (egyes országok pedig ennél is jóval nagyobb előrelépést mutattak):
  • o Nemzetközi szinten az átlagos letöltési sebesség három év alatt 49%-kal nőtt (2008: 3271 kbit/s, 2009: 4882 kbit/s, 2010: 5920 kbit/s)
  • o Nemzetközi szinten az átlagos feltöltési sebesség három év alatt 69%-kal nőtt (2008: 794 kbit/s, 2009: 1345 kbit/s, 2010: 1777 kbit/s)
  • o Az átlagos késleltetési idő 25%-kal, 142 milliszekundumra rövidült. Ez némileg magasabb a 2009-es 140 ms értéknél, azonban még mindig jelentősen elmarad a 2008-ban mért 189 ms értéktől
  • 48 országban – a felmérésben résztvevők 66%-a – adottak a minőségi feltételek az internet által jelenleg kínált valamennyi főbb szolgáltatás elérésére (a tanulmány szerint ezek: közösségi hálózatok, alacsony felbontású video-stream, alapszintű videokonferencia, kisméretű fájlok megosztása és olyan nem túl nagy sávszélességet igénylő alkalmazások, mint az azonnali üzenetküldés, az e-mail és az internetes böngészés). Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a globális internetforgalom volumene 2008-2010 között 166%-kal bővült (forrás: Cisco Visual Networking Index 2010)
  • 14 ország már most készen áll a „holnap internetes alkalmazásaira", mint például a nagyfelbontású IPTV és a kiváló minőségű videokommunikációs szolgáltatások (otthoni telepresence). Ezek az országok: Dél-Korea, Japán, Lettország, Svédország, Bulgária, Finnország, Románia, Litvánia, Hollandia, Hongkong, Németország, Portugália, Dánia és Izland. A lista korábban jóval szerényebb volt: 2008-ban mindössze egy (Japán), de még 2009-ben is csak kilenc ország szerepelt rajta. Megjegyzendő azonban, hogy Lettország, Bulgária, Románia és Litvánia az átlagnál alacsonyabb penetrációs értékkel rendelkezik.
  • A szélessávú technológiában vezető szerepet betöltő országok listáján az első helyet már második éve ismét Dél-Korea szerezte meg:
  • o A szélessávú szolgáltatások minőségét Dél-Koreában mérték a legjobbnak, és ezzel nemzetközi szinten is új mércét állított fel
  • o Az ázsiai országban az átlagos letöltési sebesség 33,5 Mbit/s, vagyis 55%-kal magasabb a 2009-es értéknél, az átlagos feltöltési sebesség 17 Mbit/s, ami 430%-os javulást jelent, az átlagos késleltetés pedig mindössze 47 ms, tehát 35%-kal alacsonyabb a 2009-es értéknél
  • o Dél-Koreában a háztartások 100%-ban van szélessávú internet

Broadband leadership (top 10): rangsor

A szélessávú technológiában vezető országok 2010

1

Dél-Korea

2

Hong Kong

3

Japán

4

Izland

5

Svájc, Luxemburg, Szingapúr

6

Málta

7

Hollandia,

8

Egyesült Arab Emirátusok, Katar

9

Svédország

10

Dánia

Részletes lista a szélessávú technológiában vezető szerepet betöltő 30 országról, pontszámokkal és a 2008-2010 közötti fejlődéssel. Magyarország a listán a 28. helyen áll.

Helyezés 2010

Ország

Leadership 2010

Leadership 2009

Leadership 2008

1

Dél-Korea

157

128

107

2

Hong Kong

118

104

98

3

Japán

116

98

95

4

Izland

115

103

85

5

Svájc

111

102

91

5

Luxemburg

111

101

84

5

Szingapúr

111

105

96

6

Málta

108

92

67

7

Hollandia

107

101

93

8

Egyesült Arab Emirátusok

106

88

68

8

Katar

106

106

80

9

Svédország

104

96

83

10

Dánia

103

94

87

11

Norvégia

102

95

85

12

Bahrein

100

91

73

13

Írország

97

86

75

13

Finnország

97

83

77

14

Izrael

96

N/A

N/A

15

Lettország

94

71

58

15

Franciaország

93

87

79

15

Kanada

93

87

81

15

USA

93

84

74

16

Szlovénia

93

87

77

17

Belgium

91

82

73

18

Egyesült Királyság

88

82

76

18

Németország

88

77

70

18

Észtország

87

77

67

19

Ciprus

83

69

55

20

Taiwan

82

82

74

21

Ausztrália

80

78

74

21

Spanyolország

80

74

69

22

Portugália

80

69

60

22

Litvánia

79

75

55

23

Románia

78

67

54

24

Új-Zéland

75

70

62

24

Görögország

74

65

52

25

Ausztria

73

69

64

26

Olaszország

72

68

63

27

Bulgária

71

62

44

28

Magyarország

71

61

51

29

Cseh Köztársaság

66

59

49

30

Lengyelország

60

52

45

30

Szlovákia

60

54

45

Összefüggés a gazdasági-társadalmi fejlettséggel

A szélessávú szolgáltatások minősége kihat a tudásalapú gazdaság fejlődésére. A kutatók  kíváncsiak voltak arra, hogy a különböző gazdasági fejlettségű országok közül melyek nyújtottak kimagasló teljesítményt és váltak így felkészültté a minőségi ugrásra. Ezért a felmérés eredményeit összevetették a Világgazdasági Fórum által meghatározott fejlettségi kategóriákkal.[1] Erről a 2. ábra nyújt teljes körű áttekintést (Szélessávú szolgáltatások minőségének rangsora gazdasági fejlettség szerint).

  • Az innovációs gazdaságok listáját Dél-Korea vezeti 157 ponttal.
  • A hatékonyságon alapuló gazdaságok közül 71 ponttal Bulgária teljesített a legjobban. A lista alján Dél-Afrika végzett 34 ponttal.
  • A tényezőkön alapuló gazdaságok között az első helyet 38 ponttal Ghána szerezte meg. A mezőnyt itt 5 ponttal Angola zárja.
  • Az 1. és 2. szint közötti átmenetet képező gazdaságok listáját Katar vezeti 106 ponttal. Ebben a mezőnyben Algéria az utolsó 31 ponttal.
  • A 2. és 3. szakasz közötti átmenetet képező gazdaságok közül 100 ponttal Bahrein szerezte meg az elsőséget, és ezzel a világ vezető szélessávú technológiával rendelkező országai közé került. Oroszország a csoport alján végzett 50 ponttal.

A kutatók az első felméréshez képest több mint 40 gazdasági-társadalmi tényezővel bővítették a szélessávú szolgáltatások minőségét, a szélessávú penetrációt és a szélessávú technológia terén elért vezető szerepet összehasonlító elemzéseket.

A felmérés igazolta a szélessávú technológia terjedése és az adott ország gazdasági fejlettsége közötti összefüggést kimutató korábbi eredményeket. Különösen jól látszik, hogy a szélessávú technológia terén vezető országok a versenyképesség, a tudásalapú gazdaság és az innováció területén is élen járnak. A főbb összefüggéseket a 4. ábra (A szélessávú technológia gazdasági-társadalmi tényezőkre gyakorolt hatása) mutatja.

A „digitális szakadék" megszűnése

  • A szélessávú technológia elterjedtsége tekintetében Hongkong, Izland, Dél-Korea, Luxemburg és Málta vezet 100%-os, vagy azt megközelítő értékekkel.
  • A felmérésben szereplő összes országot tekintve a háztartások 49%-a számára hozzáférhetők a szélessávú technológiák, szemben a 2009-es 47, illetve a 2008-as 40%-os aránnyal.
  • Az országok felénél már megszűnt a digitális szakadék a szélessávú szolgáltatások minősége terén (pl. a nagyvárosok és az ország többi települése között), ami 2009-hez képest 38%-os emelkedést jelent.
  • Jelenleg 38 város már rendelkezik az intelligens és hálózatba kapcsolt közösséggé váláshoz szükséges szélessávúszolgáltatás-minőséggel. Ezek közül 18 Nyugat-Európában, 11 Kelet-Európában, 7 Ázsiában, 1 pedig az Egyesült Államokban található.
  • A legjobb szélessávú szolgáltatás-minőséggel (100-ból 97 ponttal) Szöul büszkélkedhet
  • Japánban található a legtöbb olyan nagyváros, amely kiemelkedő minőségű szélessávú szolgáltatást kínál: Nagoja, Jokohama és Oszaka a második, harmadik, illetve negyedik helyet foglalja el a listán.

Lehetőség az ugrásszerű fejlődésre

  • Míg egyes országok jó minőségű internetelérést tudtak biztosítani a népesség többségének, addig mások – főként a kevésbé fejlett országok – arra összpontosítottak, hogy elsőként a gazdasági fejlődés kulcsfontosságú központjaként funkcionáló nagyvárosokban építsenek ki magas minőségű szélessávú szolgáltatásokat üvegszál-optikás vagy kábeles technológiák alkalmazásával. Ez különbözik a fejlettebb országok fejlődési útjával, ahol a régi rézvezetékes szélessávú (DSL) technológia fejlesztésébe invesztáltak, hogy a lehető legszélesebb rétegeket lássák el szélessávú hozzáféréssel. Ennek eredményeként több kelet-európai ország, például Litvánia, Lettország, Bulgária, Románia, Csehország és Magyarország, a szélessávú szolgáltatások terén minőségi ugrást tudtak végrehajtani, megelőzve sok, náluk gazdaságilag fejlettebb országot is. Míg azonban ezek a résztvevők magas BQS pontszámmal büszkélkedhetnek, penetrációs értékeik alacsonyabbak, ami kedvezőtlenül befolyásolja a végső rangsorban elfoglalt helyüket.
  • Bulgária, Katar és Bahrein saját gazdasági csoportján belül vezeti a mezőnyt a szélessávú kapcsolatok minőségét illetően, így könnyedén felveszik a versenyt számos gazdaságilag fejlettebb országgal, sőt gyakran meg is előzik azokat.

A szélessávú technológia terén 2009 óta legnagyobb fejlődést felmutató 10 ország:

 

BQS (minőségi index)

Penetráció

Vezető szerep

Ország

2009

2010

Változás

2009

2010

 Változás

2009

2010

Változás

Korea

53

81

27

99.55%

100%

0%

128

157

29

Lettország

40

54

14

39.49%

48%

9%

71

94

22

Egyesült Arab Emirátusok

22

24

2

81.88%

100%

18%

88

106

18

Japán

50

64

13

63.43%

66%

2%

98

116

18

Málta

25

28

3

84.31%

100%

16%

92

108

16

Ciprus

23

24

2

59.95%

75%

15%

69

83

14

Finnország

33

45

12

66.59%

70%

3%

83

97

14

Hong Kong

29

41

12

94.77%

100%

5%

104

118

13

Izland

29

38

10

93.92%

100%

6%

103

115

12

Románia

38

44

7

36.05%

42%

6%

67

78

11

Portugália

32

38

6

48.64%

55%

7%

69

80

11

Németország

32

39

7

60.39%

66%

6%

77

88

11

Irország

26

28

2

77.04%

88%

11%

86

97

11

Fejlődés a mobil szélessávú technológia terén

  • A mobil szélessávú technológia minőségét tekintve világviszonylatban Svédország, Dánia, az Egyesült Államok és Spanyolország vezeti a listát. Svédország és Dánia a vezetékes szélessávú technológia terén is élen jár.
  • A mobil szélessávú technológia gyenge pontjának számító késleltetés mindössze egy év alatt 1313 ms-ról 724 ms-ra, azaz 45%-kal javult. Az átlagos letöltési sebesség jelenleg 936 Kbit/s, ami 35%-os javulást jelent a 2009. évi adatokhoz képest, míg a feltöltés értéke 277 Kbit/s, ami több mint 100%-kal magasabb az előző évi átlagnál.
  • A mobil szélessávú szolgáltatás minősége sokkal inkább függ az alkalmazott technológiától, mint a vezetékes szolgáltatás esetében. Noha a mobil szélessávú szolgáltatás átlagos minősége jóval a vezetékesé alatt van, a mobilinternet felhasználók 30%-a már most is 1,3 Mbit/s letöltési sebesség (a jelenlegi mobilinternetes alkalmazások küszöbértéke) mellett internetezhet.
  • Emellett a felhasználók 10%-ánál az átlagos letöltési sebesség 3,75 Mbit/s, a feltöltési sebesség kb. 1  Mbit/s, a késleltetés pedig már 110 ms alatti. Ez a „holnap alkalmazásaira" készen álló felhasználók által használt – vagyis a netbookok és internetes táblaszámítógépek kapacitásának megfelelő – vezetékes szélessávhoz hasonló minőséget jelent.
  • Még nagyobb meglepetést okozott a tanulmány azon megállapítása, hogy a felhasználók 4%-ánál az átlagos letöltési sebesség 7 Mbit/s, a feltöltési sebesség 1,7 Mbit/s, a késleltetés pedig már 100 ms alatti.


A háztartások internethasználati szokásai

  • A tanulmány a különböző háztartási szegmensek internethasználati szokásait is feltérképezte. Kiderült, hogy jelentős különbségek vannak az alapszintű digitális otthonok és az intelligens, hálózatba kötött háztartások között.
  • Alapszintűnek minősülnek a többségében inkább minőségre kevésbé érzékeny alkalmazásokat, így internetes böngészést, azonnali üzenetküldést és közösségi hálózatokat használó háztartások, ahol a havi adatforgalom nagyjából 20 GB-ot tesz ki.
  • Az intelligens, hálózatba kapcsolt háztartások viszont már nagyfelbontású videokommunikációra, nagyfelbontású szórakozási, távoktatási, távgyógyászati, távfelügyeleti és egyéb megoldásokra használják az internetet, így havi adatforgalmuk akár az 500 GB-t is elérheti, és 18 Mbit/s-os garantált sávszélességet igényelnek.
  • A kutatók azt is vizsgálták, hogy a jobb minőségű szélessávú szolgáltatások milyen hatással vannak egy adott országon belüli szolgáltatók versenyképességére. A legjobb szolgáltatási minőséget produkáló 25 ország elemzése alapján megerősítést nyert, hogy a jóval magasabb minőségű szélessávú szolgáltatásokat kínáló szolgáltatók növelni tudták piaci részesedésüket. Konkrétan:
    • Az egyes nemzeti piacokon egyedülállóként optikai kapcsolatot biztosító szolgáltatók 2 év alatt akár 13%-kal nagyobb piaci részesedét értek el.
    • A jobb minőséget nyújtó kábelszolgáltatók 10 (meglévők) és 60% (új szereplők) közötti mértékben növelték piaci részesedésüket
    • A jobb szélessávúszolgáltatás-minőséget nyújtó alternatív szolgáltatók érték el a legnagyobb, akár 96%-os növekedést, noha jóval szerényebb ügyfélbázisból.


[1] A gazdasági fejlettség szintjei a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi jelentésének meghatározása alapján.

http://www.weforum.org/en/initiatives/gcp/Global%20Competitiveness%20Report/index.htm

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.