Már csak három hónap van hátra…

Az önkormányzati választásoktól 6 hónap áll az önkormányzatok rendelkezésére, hogy hosszútávú stratégiát alkossanak a város jövőjéről. „Noha sokféle, eltérő mélységű, kötelező részterületi stratégiával rendelkeznek a városok, ezek általában alkalmatlanok arra, hogy ebből kiderüljön, mivé is kíván válni a település 10-20 éven belül" – állítja Tanács Zoltán, az IFUA Horváth & Partners partnere.

Az önkormányzati választásoktól 6 hónap áll az önkormányzatok rendelkezésére, hogy hosszútávú stratégiát alkossanak a város jövőjéről. „Noha sokféle, eltérő mélységű, kötelező részterületi stratégiával rendelkeznek a városok, ezek általában alkalmatlanok arra, hogy ebből kiderüljön, mivé is kíván válni a település 10-20 éven belül" – állítja Tanács Zoltán, az IFUA Horváth & Partners partnere.

A kötelezően elkészítendő, 4 évre szóló gazdasági program a szakértő szerint nem alkalmas arra, hogy megmutassa a város 10-20 évre szóló stratégiáját. Egy valódi önkormányzati stratégia akkor tölti be küldetését, ha egyszerre átfogó, hosszú távra szól, és levezethetők belőle az egyes részterületek (esetenként kötelezően elkészítendő) tervei is (pl. a gazdasági program). Először egy alapos, őszinte és objektív, mérőszámokon alapuló helyzetelemzéssel érdemes kezdeni, helyi és régiós lehetőségek felmérésével, akár nemzetközi kitekintést is igénybe véve, ha például határ menti településről van szó. Az elemzés után azonosítani kell a város számára lehetséges kitörési pontokat. Lehetőség szerint reális, megvalósítható, az igényekkel és a környezeti adottságokkal is harmonizáló, vállalható célokat kell kitűzni. „Sok helyen bukkannak fel az ilyenkor kötelező általánosságok, hatalmas ipari parkokat vagy fellendülő fürdőturizmust vizionálnak, illetve ide nem tartozó tételek is megjelennek, mint a főtér felújításának vágya" – mutat rá Tanács Zoltán. Ehelyett inkább egyedi célokat kell kitűzni, a realitásokhoz igazodva, amire jó példa Debrecen, ahol a következő évtizedet az egészségügyi szolgáltatások felvirágoztatásának kívánják szentelni.

A stratégiai célokat fókuszáltan kell kiválasztani, a 20-25 legfontosabb cél között pedig meg kell találni a logikai összefüggéseket. A célok meghatározását kell, hogy kövesse egy cselekvési terv kidolgozása, ahol a cél eléréséhez vezető út fő lépéseit szükséges vázolni. Nem szabad megfeledkezni a lehetséges források felméréséről sem, e tekintetben érdemes a Széchenyi Terv fő irányaihoz igazodni, illetve egyéb forrásokat feltárni, természetesen figyelembe véve a szükséges önrész mértékét is. Már a kezdeti stádiumban biztosítani kell azt, hogy a célok teljesülése mérhető is legyen, illetve minden szükséges akció is ki legyen dolgozva, amelyek a célok elérését lehetővé teszik.

A távlati stratégiák meghatározását nehezíti, hogy az önkormányzatok többségét jelenleg napi ügyek kötik le, sok helyütt tűzoltásra kényszerülnek, a csőd elkerülésének érdekében. Az eladósodott települések a lehetséges hitelkiváltást, vagy átütemezést vizsgálják, esetleg egy szanálásban reménykednek. Tanács Zoltán szerint a finanszírozási lehetőségek mellett érdemes figyelmet szentelni az önkormányzat működésének is, és megtalálni azokat a pontokat, ahol a hatékonyság növelésével rövidtávon is megtakarítás érhető el. „Ezek a lépések a stratégia későbbi végrehajtásához is fontosak, hiszen egy jól működő, hatékony, átlátható önkormányzat elengedhetetlen egy ilyen komplex változás menedzseléséhez. Az átláthatóság és a hatékonyság bizalmat is ébreszt, szívesebben jönnek a betelepülő vállalkozások, felértékelődhetnek az ingatlanok, illetve kedvezőbb hitelfeltételeket kínálnak a bankok." – vázolja fel a kézzelfogható előnyöket Tanács Zoltán.