Mai Europarlament: Postai szolgáltatások liberalizációja: EP-szakbizottsági szavazás
31 perc olvasásAz Európai Parlament közlekedési szakbizottsága hétfõ esti strasbourgi ülésén szavazott a postai szolgáltatások liberalizációjával foglalkozó jogszabályról. Ez a dosszié várhatóan a júliusi plenáris ülésen kerül a teljes parlament elé.
Az Európai Parlament közlekedési szakbizottsága hétfõ esti strasbourgi ülésén szavazott a postai szolgáltatások liberalizációjával foglalkozó jogszabályról. Ez a dosszié várhatóan a júliusi plenáris ülésen kerül a teljes parlament elé.
Az egyelõre szakbizottsági szinten – 38 igen és hat nem szavazattal – elfogadott szöveg szerint a tagállamokban még meglévõ postai monopóliumoknak legkésõbb 2010. december 31-én meg kell szûnniük. (Az Európai Bizottság 2009. január 1-jét, tehát két évvel korábbi liberalizációt javasolt.) Az új tagállamok – így Magyarország is – további két évet kapnának a felkészülésre. A piacnyitás értelmében a nemzeti postaszolgáltatóknak megszûnik a monopóliumuk az 50 grammnál könnyebb levelek szállítására.
A leveleket az egész Európai Unió területén legalább hetente öt napon, naponta legalább egyszer kell kézbesíteni, illetve összegyûjteni.
Ezen a linken részletes, angol nyelvû sajtóközleményt talál a szakbizottsági szavazásról.
Szeszes italok összetétele és címkézése – de mi az a vodka?
Megszavazta az EP kedden a szeszes italok meghatározásáról, megnevezésérõl, kiszerelésérõl és címkézésérõl szóló új rendeletet. Ennek értelmében bármilyen mezõgazdasági alapanyagból gyártható lesz vodka, viszont az összetevõket egyértelmûen jelölni kell a címkén. A parlament delegációja már elõzetesen megegyezésre jutott a szabályozásról a tagállamokat képviselõ Tanáccsal, így a jogszabályt június 28-29-én végleg elfogadhatják a tagállamok miniszterei.
Az Európai Bizottság javaslata az uniós egységes piacon a szeszes italoknál is biztosítaná, hogy a termékek jó minõségûek legyenek, tiszteletben tartsák a termelõk jogait és a fogyasztók is megfelelõ információkhoz jussanak.
Az új rendelet a meglévõ szabályozás frissítését jelenti. A jogszabály alkalmazkodna a WTO és a szellemi tulajdonjogokról szóló TRIP-egyezmény elõírásaihoz is.
A bizottság eredeti javaslata három szeszesital-kategória létrehozását javasolt, az EP környezetvédelmi szakbizottsága azonban a Horst Schnellhardt (néppárti, német) által jegyzett jelentésben arra szavazott, hogy csak egy egységes kategória legyen.
Vodka gabonából, krumpliból és… másból
A képviselõk módosították a bizottsági javaslatot a vodka összetétele és címkézése kapcsán is. Az EP szakbizottságának javaslata szerint ugyanis a hagyományosnak nevezett vodkának gabonából, burgonyából vagy cukorrépamelaszból kell készülnie. Másból is lehetne vodkát készíteni, viszont akkor ezt nagy (a vodka szó betûinek kétharmadát elérõ méretû) betûkkel kellene jelezni.
A Tanács és az EP delegációja ehhez képest abban állapodott meg (a szakbizottsági szavazás után), hogy a hagyományos vodkát csak gabonából vagy burgonyából lehessen készíteni. (Nem tartozna ide tehát alapanyagként a melasz.) Ez a megállapodás is kimondja, hogy jelezni kell, ha másból állították elõ a vodkát, nincs szó azonban a betûk méretérõl. A plenáris ülésen végül a képviselõk többsége ezt a javaslatot támogatta.
Bizonyos hagyományos vodkatermelõ országok (Lengyelország, Svédország, Finnország, Észtország, Litvánia, Lettország, Dánia) a vodka nevet csak a gabonából, burgonyából vagy melaszból készített szeszes italoknál engedték volna meg. Az általuk benyújtott módosító indítványok végül nem kapták meg a szükséges többséget, így a Tanács és az EP tárgyalódelegációja által összeállított kompromisszumos csomag elõírásait szavazta meg az Európai Parlament.
Földrajzi árujelzõk Gönctõl Kecskemétig
A parlament arról is szavazott, hogy a szeszes italok megjelölésénél eddig is használt földrajzi neveket továbbra is lehessen alkalmazni. Az új földrajzi árujelzõkre vonatkozó kérelmek beterjesztését az adott tagállamnak indokolnia kell. A kompromisszumos szöveg melléklete a következõ magyarországi földrajzi árujelzõs termékeket sorolja fel: Pálinka, Törkölypálinka, Szatmári Szilvapálinka, Kecskeméti Barackpálinka, Békési Szilvapálinka, Szabolcsi Almapálinka, Gönci Barackpálinka.
Színezõk, édesítõk
A rendelettervezet betiltaná a színezõ- és aromaanyagok használatát a szeszes italok többségének készítésénél. Az édesítõszerek hozzáadását külön szabályoznák, mindenesetre jelölni kellene a címkén. Bizonyos italoknál megengedett lenne alkohol hozzáadása.
Bár a parlamenti szakbizottság két éves átmeneti idõszakot javasolt, a plenáris szavazás értelmében várhatóan a kihirdetést követõ három hónapon belül lesz hatályos az új jogszabály.
Olajos: a pálinka gyümölcsbõl van, a vodka pedig gabonából, krumpliból vagy cukorrépából
A strasbourgi parlamenti vitában felszólalt Olajos Péter (néppárti).
A képviselõ azt mondta, ?a modern vegyipar és a szeszipar egyre másra teremti meg az új ízeket, illatokat, elképesztõ italválasztékot kínálva. Ma már lényegében mindenbõl lehet mindent csinálni. Ezzel együtt persze felhígultak a hagyományok is, ma már egyre kevesebben tudják, mit, miért és mikor érdemes inni".
Ebbõl kiindulva Olajos kifejtette: ?támogatom minden italnak – így a vodkának is – a szigorú definícióját. A pálinka gyümölcsbõl van, a vodka gabonából, krumpliból vagy cukorrépából. Ez így egyértelmû."
?Ha a határvonalakat összemossuk, akkor nem a minõség, a fejlõdés és a hagyományaink útján járunk, hanem tovább homályosítjuk a már most is zavaros képet" – fogalmazott Olajos Péter.
Jelentéstevõ: Horst Schnellhardt (EPP-ED, DE)
Jelentés: A6-0035/2007 – A szeszes italok meghatározása, megnevezése, kiszerelése és címkézése; Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a szeszes italok meghatározásáról, megnevezésérõl, kiszerelésérõl és címkézésérõl
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat
Vita: 2007. június 18., hétfõ
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.eu.int/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0028
Horst Schnellhardt
Teljesen betiltaná az unióban a macska- és kutyaszõrmét az EP
Társadalmi szervezetek becslései szerint évente csak Kínában mintegy kétmillió kutyát és macskát pusztítanak el, hogy az európai piacot ellássák a belõlük készült termékekkel. A jövõ év végétõl tilos lenne az EU-ban ezen állatok szõrméjét forgalmazni, azt importálni, exportálni. Az errõl szóló jogszabályt kedden nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése.
Az EU rendelettel tiltaná be a macska-, illetve kutyaszõrmébõl készült, illetve azt tartalmazó termékek (például hímzett vagy díszített ruhák, játékok) forgalmazását, behozatalát, kivitelét.
Az Eva-Britt Svensson (GUE/NGL, svéd) által jegyzett jelentés emlékeztet, korábban
az uniós ?prémkereskedõk önkéntes magatartási kódexet vezettek be, hogy megtiltsák a közösségben forgalomba hozott, oda importált, illetve onnan exportált macska- vagy kutyaprémet vagy ilyen prémet tartalmazó termékeket. Ez azonban elégtelennek bizonyult". Különösen akkor hatástalan az önszabályozás – vélik a képviselõk -, ?amikor a prémkereskedõk olyan prémekkel kereskednek, amelyeken nincs feltüntetve, hogy milyen állattól származnak és ez nem is ismerhetõ fel könnyen, vagy ilyen prémet tartalmazó termékeket vásárolnak".
A rendelettervezet szerint az ?intézetéseknek ezért egyértelmûvé kell tenniük a jogi követelményeket az összes tagállamban, megtiltva a macska- és kutyaprém, illetve az ilyen prémet tartalmazó áruk értékesítését, gyártását, értékesítésre való felajánlását, szállítását és elosztását, és ezáltal megelõzni a belsõ piac zavarait minden hasonló termék vonatkozásában".
A képviselõk teljes egészében törölnék azt a részt az Európai Bizottság javaslatából, amely mégis megengedte volna a macska- illetve kutyaszõrme forgalmazását, ha azok ?olyan címkézéssel vannak ellátva, amely mutatja, hogy a prémet adó macskák vagy kutyák nem prémükért voltak tenyésztve vagy leölve", illetve ha ?a közösségbe való behozataluk, vagy az onnan való kivitelük személyes vagy háztartási használat céljából történik". Az EP tehát kihúzná ezt a részt, és semmiképpen nem engedné meg a kutyából, macskából készült szõrmék kereskedelmét.
A parlament javaslata szerint ?a tagállamok évente jelentést készítenek a bizottság számára ezen rendelet általuk történt végrehajtásáról". A jelentéseknek ki kell térniük a vámtisztek képzésére is, amely azért szükséges, hogy hatékonyan azonosíthassák a kutya- és macskaszõrmébõl készült termékeket.
A rendelet értelmezésében egyébként ?szõrme alatt értendõ a szõrme, a bõr és az irha, vagy az állat bármely olyan része, amelybõl szõrme állítható elõ".
A parlamenti plenáris szavazást megelõzõen a képviselõk delegációja megegyezett a részletekrõl a Tanács elnökségével, így várhatóan elsõ olvasatban elfogadják a jogszabályt. A tilalom 2008. december 31-tõl léphet életbe.
Jelentéstevõ: Eva-Britt Svensson (GUE/NGL, SE)
Jelentés: A6-0157/2007 – Macska- és kutyaprém; Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történõ behozatalának, illetve onnan történõ kivitelének tilalmáról
Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat
Vita: 2007. június 18., hétfõ
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0236
Eva-Britt Svensson
Pöttering házelnök és az európai pártok a palesztin helyzetrõl
Az EP a június 6-7-ei, brüsszeli plenáris ülésén Javier Solana, kül- és biztonságpolitikai fõmegbízott részvételével vitázott a palesztin területeken kialakult helyzetrõl. Az EP-ben kedden Hans-Gert Pöttering házelnök, valamint a frakciók vezérszónokai szólaltak fel. A kapcsolódó állásfoglalás elfogadását a júliusi plenáris ülésre halasztották.
A palesztinai helyzetrõl tartott vitával nyitotta meg az EP keddi munkanapját Hans-Gert Pöttering parlamenti elnök, aki emlékeztetett: elsõ EU-n kívüli látogatása a Közép-Keletre vezetett.
A három héttel ezelõtti Mahmud Abbasszal, a Palesztin Hatóság elnökével folytatott tárgyalásai kapcsán kijelentette: ?mély hatást gyakorolt rám az elnök úr határozottsága, mellyel hitérõl, meggyõzõdésérõl beszélt nekem".
Pöttering azt javasolta, a parlament ítélje el a Hamasz-milíciák által a törvényesen megválasztott Palesztin Hatóság ellen elkövetett merényleteket. Az EP-elnök úgy vélte, a Parlamentnek támogatásáról és szolidaritásáról kellene biztosítani Abbaszt. ?Támogatjuk Palesztina elnökét abban a döntésében, hogy válságkormányt állított fel és a lehetõ leggyorsabb megoldást igyekszik megtalálni a palesztinai politikai krízisre" – mondta.
A házelnök azt mondta, az Európai Parlament meggyõzõdéssel kiáll azok mellett, akik a közel-keleti béke megvalósításán munkálkodnak, és hogy ennek a kiállásnak nem csak szavakban, hanem tettekben is meg kell nyilvánulniuk.
Pöttering emlékeztetett: az EU-külügyminiszterek tanácsa hétfõn határozott a Palesztin Hatósággal fenntartott kapcsolatok normalizálásáról. ?Nekünk itt a parlamentben azt kell szorgalmaznunk, hogy a palesztinok kezdjék újra az egymással folytatott párbeszédet egy jövõbeli palesztin állam létrehozása érdekében szükséges megbékélés céljából" – mondta az elnök.
Pöttering hozzátette: ?nem lehet béke izraeli közremûködés nélkül", ezért a zsidó államnak igen nagy a felelõssége. Az elnök azt mondta, az izraeliek és palesztinok egyenlõ méltósággal bírnak, és mindkét népnek joga van arra, hogy biztonságban éljen határai között. ?Reméljük, eljön az idõ, amikor az izraeliek és a palesztinok békében élhetnek egymás mellett. A megbékélés, a kölcsönös megértés ma még nagyon távolinak látszik, de nekünk, az EP tagjainak, mint az európai emberek képviselõinek folytatnunk kell meggyõzõdésen és felelõsségen alapuló politikánkat" – zárta beszédét Hans-Gert Pöttering.
José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra (néppárti, spanyol) azt mondta, a megoldás elõfeltétele az erõszakról való lemondás és Izrael állam elismerése. A képviselõ megjegyezte, hogy egységes fellépés nélkül nem fog sikerülni megvalósítani az életképes palesztin állam álmát. Itt az ideje, hogy letegyék a fegyvereket, és hogy az EU hozzájáruljon egy fenntartható béke megteremtéséhez a Közel-Keleten – zárta beszédét a képviselõ.
A szocialista Martin Schulz (német) szerint a történelem már bebizonyította, hogy egyedül a párbeszéd jelentheti az erõszakból való kivezetõ utat. A képviselõ minden erõt bevonna a tárgyalásokba. Schulz szerint az EU-nak nem az a feladata, hogy katonákat küldjön Izraelbe. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EU-nak van pénze katonákat küldeni a térségbe, a humanitárius segélyekre azonban nincs.
A liberális Graham Watson (brit) szerint miközben egy konfliktusokkal és fenyegetésekkel teli két államból álló Palesztina van kialakulóban, a valódi két államos megoldás egyre távolabbinak látszik. A képviselõ úgy vélte, ha nem akarjuk, hogy a polgárháború diadalmaskodjon az egység felett, mindkét oldalnak szembe kell néznie a tényekkel. A politikus szerint nincs itt az ideje, hogy az EU hátradõljön, mivel egyedül a politikusok képesek a béke megteremtésére.
Brian Crowley (UEN, ír) úgy vélte, Izrael és Palesztina is kudarcot vallott, és nem tartotta be vállalásait. Hozzátette, a kétállamos megoldásnak az élhetõségen és az egyenlõségen kell alapulnia. Szerinte új lehetõséget kaptunk rá, hogy bátorságot mutassunk a ?halállal és a katasztrófával szembe".
A zöldek részérõl felszólaló Daniel Cohn-Bendit (német) szerint az EU-nak nemzetközi konferenciát kellene szerveznie, hiszen félõ, hogy a Gázában keletkezett vákuumot Irán fogja betölteni. A politikus szerint az izraeli ?megszállás és kerítések" politika sosem fog mûködni, és a zsidó államnak tárgyalnia kell a palesztin kormánnyal.
Francis Wurtz (EUL/NGL, francia) azt mondta, azért maradt eredménytelen Izrael felszólítása az erõszak felfüggesztésére, mert az ország büntetlenséget élvez a nemzetközi közösség részérõl. Úgy vélte, a palesztinok folyamatos megaláztatástól szenvednek. A nemzetközi közösség politikája Gázában hozta meg gyümölcsét – tette hozzá.
Bastiaan Belder (IND/DEM, holland) ?véres válásnak" minõsítette az egységes palesztin kormány felbomlását.
Andreas Molzer (ITS, osztrák) börtönnek nevezte Gázát. Azt mondta, hiba volt nem elismerni a demokratikusan megválasztott Hamasz-kormányt.
Mindenkinek szélessávú internetet akar az EP
500 millió európai polgárnak, gyakorlatilag mindenkinek szélessávú hozzáférést biztosítana az Európai Parlament – áll a képviselõk által kedden elfogadott jelentésben.
A közösség versenyképessége, a tudásalapú társadalom elérése, a belsõ piac élénkítése szempontjából alapvetõ jelentõségû a mindenki számára elérhetõ szélessávú hozzáférés, melynek kiépítését – ahol az piacilag nem kifizetõdõ – közösségi, állami forrásokból is támogatni kell – vélik a képviselõk a Gunnar Hökmark (néppárti, svéd) által jegyzett jelentésben. ?Az internet és a szélessávú kommunikáció fejlõdése átalakította a világgazdaságot, egyesítette a régiókat és országokat", és ehhez az EU-nak is alkalmazkodnia kell – olvasható a szövegben.
A parlament ?úgy véli, hogy a szélessávhoz való hozzáférés a társadalmi fejlõdés és a magasabb színvonalú közszolgáltatások alapvetõ elõfeltétele, továbbá hogy a hatóságoknak mindent meg kellene tenniük azért, hogy valamennyi állampolgár szélessávú hozzáféréssel rendelkezzék, ezáltal lehetõvé téve, hogy ennek elõnyeibõl a lakosság minden rétege részesedjék, különösen az unió kevésbé fejlett térségeiben" – áll az elfogadott szövegben.
Mire kell a szélessáv?
A belsõ piac fejlõdése szempontjából rendkívüli jelentõségû, hogy az EU polgárai közül mindenki rendelkezzen szélessávú kapcsolattal. A gyors világhálós összeköttetés a tudásalapú társadalom megszületéséhez is elengedhetetlen – vélik a képviselõk. ?A szélessáv gyors kiépítése létfontosságú az európai termelékenység és versenyképesség fejlõdése és az olyan új és kisvállalkozások megjelenése szempontjából, amelyek vezetõ szerepet tölthetnek be a különbözõ ágazatokban, például az egészségügy, az ipar és a pénzügyi szolgáltatások területén" – így a jelentés.
A szélessávú kapcsolat jótékony hatást gyakorolna az e-kormányzat, az e-egészségügy, az e-tanulás és az e-közbeszerzés elterjedésére. Az elmaradottabb régiók is jócskán profitálhatnak a szélessáv elõnyeibõl, sõt – vélik a képviselõk – a fejlõdés bizonyos lépcsõfokait akár át is ugorhatják, a gyors internetkapcsolatnak köszönhetõen. A modern, internetes alapú televíziók programjainak vétele is csak magas színvonalú internetes kapcsolaton lehetséges, de szélessávot igényel az internetes alapú telefon használata is. Az iskolák szélessávú kapcsolattal való ellátása alapkövetelmény, az internetes elérés a távoktatásban is nélkülözhetetlen.
Piaci megoldás, támogatással
?A szélessávú megoldások alkalmazásának finanszírozása nem az Európai Unió feladata, hanem a piacé" – írja a képviselõ a jelentéshez csatolt véleményében. Igen ám, csakhogy a piaci szolgáltatóknak nem éri meg mindenütt kiépíteni a hálózatot a magas költségek miatt. Hátrányos övezeteknek számítanak a szigetek, a hegységek, a gyéren lakott területek – áll a szövegben.
A képviselõk viszont azt szeretnék, ha mindenki egyaránt részesülhetne a legmodernebb, magas kapcsolódási sebességet biztosító hálózat elõnyeibõl. Ezért azokon a helyeken, ahol a kiépítés a piaci szereplõknek nem éri meg, a képviselõk elképzelhetõnek tartják a hálózat közösségi alapokból, állami, települési forrásokból történõ támogatását is. Szintén a nehezen és drágán elérhetõ térségek ellátását segítik a mostanában egyre inkább használt új technológiák, mint a mobil vagy a mûholdas alapú kommunikáció. ?Az Európai Unió szerepe abban áll, hogy az innováció fejlesztéséhez és az új technológiák bevezetéséhez támogató környezetet alakítson ki a versenynek és a magánberuházásoknak kedvezõ szabályozási keret biztosításával" – olvasható a szövegben.
A jelentés szerint az egyre inkább digitális mûsorszórásra áttérõ földi televíziók, rádiók által szabadon hagyott frekvenciákban is vannak lehetõségek.
Jelentéstevõ: Gunnar Hökmark (EPP-ED, SE)
Jelentés: A6-0193/2007 – A szélessávú kommunikációról szóló európai politika kialakítása
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Közös vita – Statisztika
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 18., hétfõ
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2273
Gunnar Hökmark
Jelentés az EU versenypolitikájáról
Támogatja az EP az uniós versenypolitika modernizálását és a közös összevont társasági adóalap bevezetését. A képviselõk szerint kudarc, hogy az energiapiacokon nincs még valódi verseny. A parlament a környezetbarát technológiák esélyegyenlõségének biztosítását és az állami támogatások jogszerûségének fokozott ellenõrzését várja az Európai Bizottságtól.
Az unió versenypolitikájának 2005-ös évét értékeli az EP Elisa Ferreira (szocialista, portugál) jelentése, amelyet kedden, nagy többséggel fogadtak el a képviselõk.
A parlament ?üdvözli a bizottságnak a versenypolitika modernizációjára tett intézkedését, és különösképpen a kartellekkel szembeni fokozott fellépését, a jogosulatlan állami támogatások elleni megújított fellépését és az ágazati vizsgálatok megindítását" – áll a jelentésben.
A képviselõk aggodalmukat fejezik ki ?a számos tagállam által nyújtott jogosulatlan állami támogatások visszatérítésének folyamatában tapasztalható túlzott késedelem miatt, és hangsúlyozza, hogy a szabályok nem megfelelõ végrehajtása ezen a területen súlyosan károsíthatja a tisztességes versenyt".
A jelentés ?támogatja a bizottság erõfeszítéseit egy EU-szerte elfogadott közös összevont társasági adóalap bevezetésére, mivel ez lehetõvé teszi majd a könnyebb összehasonlítást".
Az EP ?aggodalmát fejezi ki a viszonylagos kudarc miatt abban a tekintetben, hogy az energiapiacokon mindeddig nem sikerült valódi versenyt elérni; megállapítja, hogy számos tagállamban a tulajdonjogi szétválasztás elégtelennek bizonyult a megfelelõ verseny biztosítására, mivel a piacon lévõ szolgáltatók igen magas piaci részesedése az elégtelen piacra jutással és a piac lezárásával társul".
A képviselõk úgy vélik, ?az új piaci szereplõk belépését és az új környezetbarát technológiák bevezetését lehetõvé tevõ esélyegyenlõség kialakításának prioritással kell bírnia".
Jelentéstevõ: Elisa Ferreira (PES, PT)
Jelentés: A6-0176/2007- 2005. évi jelentés a versenypolitikáról
a Bizottság 2005. évi jelentése a versenypolitikáról
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 18., hétfõ
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2078
Elisa Ferreira
EU-orosz kapcsolatok: energia, WTO, emberi jogok
Javítani szeretné az EP az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat, de nem bármi áron. A kedden elfogadott jelentés számon kéri a politikai jogok biztosítását és elítéli az ország óriási energiahordozó-készleteinek politikai célok érdekében való felhasználását.
A kilencvenes évek végén lábra kapott orosz gazdaság, az ország jelentõs energiakészletei és az a tény, hogy Oroszország az EU harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnere idõszerûvé teszik az unió és Oroszország utóbbi idõben kölcsönös bizalomhiánnyal terhelt kapcsolatainak normalizálását – áll a parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságában már jóváhagyott, Godelieve Quisthoudt-Rowohl (néppárti, német) által jegyzett jelentésbõl. 2005-ben az EU és Oroszország közötti kereskedelem 166 milliárd eurót tett ki, a két gazdaság kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztésében azonban még óriási lehetõségek vannak – vélik a képviselõk.
Gázhiány 2010-re?
?Az EU a szükséges energia átlagosan körülbelül 28 százalékát az Orosz Föderációból importálja, néhány országban pedig a gázimport 100 százaléka Oroszországból származik" – írja a jelentés. Az utóbbi években azonban két ízben is elõfordult, hogy szomszédaival kialakult vitái miatt az Oroszországból származó fosszilis tüzelõanyagok szállítása több-kevesebb idõre elakadt (Ukrajna, Fehéroroszország) – emlékeztet a jelentés elõterjesztõje a dokumentumhoz fûzött véleményében. Következésképpen az Oroszországba, mint energiaszolgáltatóba vetett bizalom jelentõsen megingott.
A WTO-tagságra váró Oroszországtól azonban a képviselõk szerint elvárható lenne, hogy óriási energiahordozó-készleteiben rejlõ potenciálját ne használja politikai célok elérése érdekében. Európa számára rendkívül veszélyes az orosz energiától való egyoldalú függés, ezért a kontinens energiaellátásának diverzifikálását várják el a képviselõk. A kapcsolatok javítása ellen hat az is, hogy Oroszországban a stratégiainak ítélt ipari ágazatokban az európai cégek gyakran diszkriminatív gyakorlattal szembesülnek. Holott például az acéliparban, az EU területén is mûködnek oroszországi nagybefektetõk, ezért joggal várhatná el az unió a kölcsönösséget – olvasható a jelentésben.
Mindazonáltal – írja a jelentés – az EU energiapolitikája nem szólhat kizárólag az Oroszországtól való függõségi viszony csökkentésérõl. A jelentés felveti, hogy amennyiben Oroszországban nem valósítanak meg jelentõs beruházásokat az energiainfrastruktúrában, az 2010-re gázhiányt eredményezhet.
A képviselõk nem zárkóznak el az EU árampiacának az orosz cégek elõtti megnyitásától, azonban feltételül szabják utóbbiak számára, hogy alkalmazzák az atomerõmûvekkel és az atomhulladékok kezelésével kapcsolatban az EU-s normákat.
Az EP egyébként ?örömmel üdvözli az Oroszország, Görögország és Bulgária által a Burgasz-Alexandrupolisz közötti olajvezeték megépítésérõl aláírt megállapodást, amelynek értelmében egyrészt csökkenni fog a tengeri olajszállításból eredõ egyre növekvõ nyomás a Boszporusz és a Dardanellák térségében, másrészt elkerülhetõk lesznek a tengeri balesetek és az általuk a szénhidrogének kiömlése révén okozott jelentõs környezeti károk".
A képviselõk ?meggyõzõdése, hogy – azon kívül, hogy Oroszországnak ratifikálnia kell az Európai Energia Chartát – az EU-nak fontolóra kell vennie egy Oroszországgal fenntartott energiaügyi kapcsolatokról szóló hivatalos keretdokumentum megtárgyalását az új partnerségi és együttmûködési megállapodás keretében".
Emberi és szerzõi jogok
Az Európa Tanács tagjaként Oroszországnak tiszteletben kell tartania a nemzetközi szervezet legfontosabb értékeit, a demokrácia és az emberi jogok védelmét – így a jelentés. A képviselõk az egészségügyben, az oktatásban, a gáziparban, a bankrendszerben és általánosabban a jog betartásának biztosítása terén további strukturális reformokat várnak. A képviselõk azt szeretnék, ha az orosz hatóságok hatékonyabban küzdenének a korrupció ellen és ez a küzdelem kiterjedne a jelenség kiváltó okai elleni harcra is.
A szerzõi jogok védelmében is többet várnak a képviselõk az orosz bíróságoktól, a vonatkozó jogi normákat szerintük az EU-ban alkalmazandókkal azonos platformra kellene hozni. A jelentés aggódik az Oroszországban gyártott hamisított termékek miatt, melyek kifejezetten veszélyesek lehetnek pl. a gyógyszeripar esetében.
WTO-tagság
Az unió és Oroszország kereskedelmi forgalmára az utóbbi WTO-tagsága a jelentés szerint kedvezõ hatást fog gyakorolni. Sõt a jelentés ?felszólítja a bizottságot, hogy Oroszország WTO-hoz való csatlakozása után fontolja meg egy esetleges szabadkereskedelmi megállapodás megtárgyalását". A képviselõk ?úgy vélik, hogy az Orosz Föderáció külföldi befektetések védelmére vonatkozó politikáját oly módon kell tökéletesíteni, hogy az az OECD által elismert nemzetközi normákhoz igazodjon". A korrupció visszaszorítása mellett a megkülönböztetés-mentes, erõs demokratikus értékekben gyökerezõ, átlátható és kiszámítható befektetõi környezet eredményezhetné több európai cég oroszországi letelepedését – írja a jelentés.
A szöveg elismeréssel szól Oroszország eddigi vámreformjairól, de további egyszerûsítést, automatizálást vár ezen a téren, valamint azt, hogy a vámkezelés ne akadályozza az áruk mozgását. A képviselõk szerint Oroszország WTO-csatlakozása nem eredményezheti az importvámok emelkedését. A Lengyelországból származó húsáruval szemben alkalmazott orosz diszkriminatív gyakorlat a jelentés szerint összeegyeztethetetlen a WTO-ban érvényes szabályokkal.
További gazdasági kapcsolatok
A szállítás terén a hangsúly az EU-Oroszország közötti vasúti forgalom harmonizálásán van – derül ki a jelentésbõl. A szolgáltatások közül a közlekedésen kívül a távközlés és a pénzügyi szolgáltatások terén várnak további jogi harmonizációt a képviselõk a kereskedelmi kapcsolatok élénkítése érdekében. Az EP aggódik a külföldi pénzügyi szolgáltatók orosz piacra történõ belépése elõtt tornyosuló akadályok miatt.
Mivel jó néhány EU-tagállam számára Oroszország rendkívül fontos partner a mezõgazdasági termékek kereskedelmében, ezen a területen is jogharmonizációt szorgalmaz a jelentés, különösen az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések területén.
A képviselõk jelentõs lehetõségeket látnak még az idegenforgalom fejlesztésében is, szerintük az erõsödõ gazdasági kapcsolatok egyébként is nagyvonalúbb vízumkönnyítéseket tesznek majd szükségessé.
Jelentéstevõ: Godelieve Quisthoudt-Rowohl (EPP-ED, DE)
Jelentés: (A6-0206/2007) – Az EU gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai Oroszországgal
Az EU gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai Oroszországgal
Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 18., hétfõ
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2237
Godelieve Quisthoudt-Rowohl
Családcentrikus európai felsõoktatást és szakképzést szeretne az EP
A fiatalok családalapítási törekvéseit és a felsõoktatásban való részvételük összeegyeztetését segítõ szabályozási keretrõl fogadott el jelentést az EP kedden. A képviselõk átmeneti adómentességet, a lakhatás megkönnyítését, gyermekfelügyeleti szolgáltatásokat és rugalmas tanulmányi rendszerek bevezetését sürgetik. A családbarát oktatási programokat kínáló intézmények könnyebb azonosítása érdekében nemzeti tanúsítási rendszert is létrehoznának a képviselõk.
A témáról Marie Panaiotopoulosz-Kassziotou (néppárti, görög) készített saját kezdeményezésû jelentést. A Tanács demográfiáról szóló zöld könyve következtetései szerint Európa népességének csökkenése többek között annak tudható be, hogy a fiatalok családalapítási törekvéseiket gazdasági és társadalmi okok miatt elhalasztják, valamint a különbözõ életszakaszok (tanulás, munkavállalás, családalapítás) késõbbre tolódnak. Minden statisztika azt mutatja, hogy az európaiaknak és fõleg a képzettebbeknek nincs annyi gyermekük, mint ahányat szeretnének – állapítja meg a jelentéstevõ.
Ez azt is eredményezi, hogy egyre több fiatal folytat család mellett felsõfokú tanulmányokat. Írországban a hallgatók 11,3 százalékának van gyermeke, Ausztriában 10,8, Lettországban 10,7, Finnországban pedig 8 százalék ez az arány. A gyermekes hallgatók száma az északi országokban a legmagasabb, ahol ?a hallgató-szülõk részére társadalmi és gazdasági intézkedések egész arzenálja áll rendelkezésre". Svédországban a nõi hallgató 41, Finnországban 31, Norvégiában 30 százalékának már a tanulmányaik befejezés elõtt megszületik elsõ gyermeke.
Speciális szükségletek, hatékonyabb támogatás
Mivel az európai országok többségében a hallgatóknak jelentõs nehézségekkel kell szembenézniük, a képviselõk arra ösztönzik az Európai Bizottságot és a tagállamokat, támogassák a hallgatói lét családi élettel való összehangolását segítõ politikákat.
Az EP szerint a tagállamoknak és a hitelintézeteknek megfelelõ hallgatói biztosításokkal (különösen a társadalombiztosítás és az orvosi ellátás terén), elõnyös feltételekkel nyújtott kölcsönökkel, a tanulmányi idõszak idejére érvényes adómentességgel kellene támogatniuk a fiatalok fenti törekvéseit. A képviselõk a tanuló szülõk olcsóbb lakhatását is lehetõvé tennék. Az EP a tagállamok a figyelmébe ajánlja az Európai Szociális Alap hatékonyabb kihasználását a fenti politikák kialakításánál. A képviselõk felszólítják az oktatási és képzési intézményeket, hogy a tandíjak kiszámításánál vegyék figyelembe a hallgatók családi felelõsségeit is. Az EP a kedvezményeket az idõseket, betegeket vagy fogyatékkal élõket eltartó hallgatókra is kiterjesztenék.
Gyermekfelügyelet, rugalmas képzési rendszerek
A jelentés üdvözli a Tanács felkérését, hogy a tagállamok 2010-ig hozzanak létre gyermekfelügyeleti struktúrákat 3 éves és a kötelezõ iskolakezdési kor közötti gyermekek legalább 90 százaléka és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek legalább harmada részére.
A jelentés felhívja az oktatási intézményeket, hogy tegyék lehetõvé a tanulmányok rugalmas szervezését hallgatói számára, bõvítsék részidõs és távoktatás programjaikat valamint alkalmazzák az új technológiák által biztosított rugalmasabb technikákat.
Nemzeti tanúsítási rendszert, EU-szintû egyeztetést
A jelentés arra is felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy nemzeti tanúsítási rendszert, amely lehetõvé teszi azon felsõoktatási vagy szakmai intézmények beazonosítását, amelyek lehetõséget nyújtanak a hallgatói élet és a családi élet összehangolására. A képviselõk a tagállamok oktatási és szociális miniszterek számára EU-szintû egyeztetõ fórumot hoznának létre, ahol megoszthatnák a tagállamok tapasztalatait és a legjobb gyakorlatokat.
Házasságon kívül és kisebbségben
Az egyik elfogadott módosítás szerint az EP ?úgy véli, hogy a közös szülõi felelõsség elve érvényes lehet a hivatalos házasságon kívül valamilyen – országonként meghatározott – alapon együtt élõ fiatal nõk és férfiak esetében is".
Egy másik módosítás értelmében a jelentés megállapítja ?a nemzeti kisebbségekbõl vagy bevándorló csoportokból származó lányok vagy fiatal nõk felsõoktatásba való bejutása igencsak korlátozott és/vagy azt gyakran iskolai megkülönböztetés és kirekesztés jellemzi".
Schmitt: támogatni kell a gyermeket vállalókat
A plenáris vitában felszólalt a néppárti Schmitt Pál. A politikus azt mondta, ?minden segítséget meg kell adni azoknak a nõknek, illetve fiatal pároknak, akik ebben a gyermekínséges, egyre öregedõ Európában családot alapítanak és készek gyerekeket nevelni. Ha ehhez még az önfejlõdéshez elengedhetetlen ambíció, tanulási készség is társul, azt a társadalomnak mindenképpen jutalmaznia és támogatnia kell".
A képviselõ szerint olyan bölcsõde- és óvodarendszerre van szükség, ?ahol megfelelõen gondoskodnak a legkisebbekrõl, olyan iskolákra, amelyek, ha szükséges, biztosítják a gyermekek délutáni elfoglaltságát akár sporttevékenységgel, akár tanulási segédlettel. Ez nem kizárólag anyagi, hanem szemléleti kérdés, hiszen nagymértékben függ a kormányzatok család-, oktatás- és ifjúságpolitikájától."
?Lassan oda jutunk, hogy minden megszületett gyerek aranyat ér, vagy még annál is többet, a jövõnk biztonságát, nemzeteink fenntartható fejlõdését, fennmaradását" – fogalmazott Schmitt Pál.
Jelentéstevõ: Marie Panaiotopoulosz-Kassziotou (EPP-ED, EL)
Jelentés: A6-0209/2007 – Szabályozási keret olyan intézkedések bevezetéséhez, amelyek lehetõvé teszik az Európai Unió fiatal nõi számára a családi élet és a tanulmányi idõszak összeegyeztetését
Nõjogi és Esélyegyenlõségi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 19., kedd
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2276
Marie Panayotopoulos-Cassiotou
EP-jelentés az Equitable Life biztosítótársaság válságáról
Az Európai Parlament kedden 602 igen, 13 nem, 64 tartózkodó szavazattal támogatta az Equitable Life biztosítótársaság válságának kivizsgálására létrehozott EP-bizottság jelentését. Ez felszólítja a brit kormányt, kompenzálja a cég összeomlás-közeli helyzete miatt kárt szenvedetteket. A képviselõk emellett az EU pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos joganyagában is változásokat javasolnak.
Több mint egymillió biztosított veszítette el a pénzét, amikor a brit Equitable Life nevû biztosító pénzügyi válságba került. Ez a képviselõk szerint elsõsorban a rossz cégvezetés következménye volt.
A jelentésben ugyanakkor az áll, hogy – mivel a brit kormány nem felelt meg az EU biztosítási jogi elõírásainak, vagyis a brit állam nem biztosította, hogy az Equitable Life megfelelõ tartalékokkal rendelkezzen a biztosítottak kifizetésére – a brit kormánynak vállalnia kell a felelõsséget. Így megfelelõ módon kompenzálnia kell az Equitable Life biztosítottjait ?Nagy-Britanniában, Írországban, Németországban vagy másutt".
A képviselõk kiemelték: ki kell építeni az európai nyugdíj- és biztosításpiacba vetett fogyasztói bizalmat, különösen a kontinensre jellemzõ demográfiai helyzet fényében.
Ezért a vizsgálóbizottság számos javaslattal élt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne átalakítani az EU pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó joganyagát, különösen pedig, hogy hogyan lehetne biztosítani a más uniós országban pénzügyi szolgáltatást igénybe vevõk jogait.
Háttéranyag (angolul):
Jelentéstevõ: Diana Wallis (ALDE, UK)
Jelentés: A6-0203/2007- az Equitable Life Assurance Society biztosítótársaság válságáról
Az Equitable Life Assurance Society biztosítótársaság válságával foglalkozó vizsgálóbizottság
Eljárás:
Vita: 2007. június 19., kedd
A jelentés szövege:
Jogalkotási figyelõ
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2199
Diana Wallis
Perger István/ EU Parlement sajtószolgálat
