A Márai-program első ötszáz könyvének címlistája
10 perc olvasás
Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár, Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának elnöke és Lakatos Mihály, a NEFMI Kultúráért Felelős Államtitkárság Határon Túli Magyarok Kulturális Osztályának vezetője adott tájékoztatást a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárságán 2011. június 2-án a Márai könyvprogramról, egy év munkája után.
Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár, Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának elnöke és Lakatos Mihály, a NEFMI Kultúráért Felelős Államtitkárság Határon Túli Magyarok Kulturális Osztályának vezetője adott tájékoztatást a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárságán 2011. június 2-án a Márai könyvprogramról, egy év munkája után.
Szőcs Géza bejelentette; határidő előtt egy héttel megszületett a minden érintett által várva várt, úgynevezett Márai-lista, amely azt az 500 könyvcímet tartalmazza, amely bekerült a Márai-program első fordulójába, és amelyek remény szerint őszre bekerülnek a könyvtárakba és a köztudatba is. Az 500 cím, amelyet a mintegy 200 kiadó által felterjesztett közel 8 ezer könyvből választott ki a két kuratórium, már olvasható a Nemzeti Kulturális Alap honlapján.
Az államtitkár elmondta, a Parlamentből, a kultúra és az egész államháztartás digitális átállításának kérdéskörével foglalkozó tanácskozásról érkezett. Az elektronikus könyv ÁFA-jától kezdve a jogdíjakkal összefüggő kérdésekig minden mozzanat érinti az online elérhető tartalmak, jogdíjak témakörét. Felvetődik a kérdés, vajon milyen értelmet adhatunk egy olyan programnak, amely mára elavultnak, a múlt ködébe veszőnek jelzésnek, a süllyedő Gutenberg-galaxis hattyúdalának tűnik a magyar könyves viszonyok közepette. Nem lehetséges olyan átalakulás azonban az emberi civilizáción belül, amely a könyves kultúra halálához, vagy elsorvadásához vezetne. Amennyiben érzékelhetők ilyen tendenciák, akkor minden kultúrembernek kötelessége ezek ellen tenni, ezeket megakadályozni.
A kárpát-medencei és azon kívüli magyar olvasók, magyar könyvtárak és könyvkiadók életében, az egész glóbuszon élő magyar olvasók számára olyan örömteli pillanat következett be, amelynek érkezésére korábban csekély esély mutatkozott. A Márai programot övező kételyek ellenére, több fordulós küzdelem után, a program első fordulója sikeresen lezajlott, az eredetileg kitűzött időpont előtt egy héttel megszületett a minden érintett által elfogadott, un. Márai-lista, ötszáz könyvcímmel. Ez az első forduló listája.
Az eredmény sok ember munkájának, áldozatkész tevékenységének köszönhető. Nagy előrelépést jelent ez a magyar irodalmat és olvasást kedvelő emberek számára. Múlhatatlan érdemeket szereztek ebben a Nemzeti Kulturális Alap munkatársai és vezetése, a kollégiumok tagjai és vezetői, a Könyvtárellátó és mindazok, akik egyengették a program útját. Az eddig elvégzett munka, s annak sikere mértékül is szolgál a továbbiakban mindenki számára, a hosszú távra tervezett Márai program további gondozói számára is.
A kialakult ötszáz címben óriási kompromisszum-készség, egyeztetési munka fekszik, hosszú folyamat végén.Az erkölcsi sikert a Kulturális Alap arathatja le a címlista nyilvánosságra hozásának jogával. Az első ötszáz címet mintegy 8 ezer címből választották ki, kettőszáz magyar kiadó felterjesztéséből. Az államtitkár hozzáfűzte, ő maga senkinek sem adott utasítást, de még baráti tanácsot sem a címlistát illetően,sajnálja, hogy saját kedvence, Sebastian Brant Bolondok hajója c. könyve kimaradt…
Nyilvánvaló, hogy ötszáznál jóval több cím volt, amely méltónak bizonyulhatott volna a listára kerülésre, a józan ész és a kezelhetőség szempontja azonban ennyit határozott meg erre a félévre. A kollégiumoknak fájdalmas döntéseket kellett hozniuk, s ezeket tisztességgel meg is hozták. A lista és a kollégiumokat alkotó elhivatott szakemberek ismeretében elmondható, minden kétséget kizáróan szakmai döntések születtek, s a címlisták mindenki számára, politikai, szakmai és világnézeti megközelítéstől függetlenül elfogadhatók lesznek.
A szubjektivitás nyilván nem zárható ki, hiszen emberek döntöttek, de bármilyen más összetételű kollégium nagy valószínűséggel nagyon hasonló döntéseket hozott volna. A kollégiumok kizárólag a vonatkozó szakterület szakembereiből álltak össze. A címlista most nyilvánossá vált, s bizonyára nagyon sokaknak örömet okoz, néhányaknak pedig elégedetlenséget. Utóbbiak számára elmondható, a megmérettetési lehetőségek nem zárultak le, hiszen a második fordulóban is nyílik lehetőség a programba kerülésre érdemes nevek és címek bekerülésére.
A Márai-program I. részprogramja 400 millió Ft ráfordítást igényelt, s első fordulójának döntő szakasza ezzel az 500-as címlista összeállításával sikeresen befejeződött. A következő, nem kevésbé izgalmas feladat a könyvtáraké, amelyeknek ki kell választaniuk azokat a műveket, amelyekre a nemzeti alapcsomag mellett igényt tartanak.
Ezt követően ismét a KELLO-é (Könyvtár Ellátó Nonprofit Kft.) a feladat; a könyvcsomagok eljuttatása a könyvtárakba.
Az ötszázas listán nem szerepel egyetlen Wass Albert mű sem, a kormányzat ez ügyben nem kívánt befolyásolni senkit. Wass Albertnek nem tett jót, hogy olyan politikai szélsőségek tűzték zászlajukra, akik nyilvánvalóan egyetlen művét sem ismerik. Az államtitkár véleménye szerint; amilyen helytelen dolog volna Wass Albertet valamilyen kultikus figurává emelni, annyira helytelen lenne irodalmon kívüli megfontolások alapján visszasüllyeszteni az ismeretlenbe. Wass Albertnek kiváló művei voltak, legalább egy regénye, jónéhány novellája, esszéi, tanulmányai megérdemlik az utókor figyelmét. Ő volt pl., aki eszmefuttatásában megjövendölte az Európai Unió létrejöttét, egészen a közös pénzig. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez az Unió nem csak létre fog jönni, de bizonyos okok miatt meg is fog szűnni, ha nem figyelnek oda bizonyos megfontolásokra és elvekre.
Jankovics Marcell elnök a lezajlott folyamat technikai részleteiről számolt be, kiemelve az NKA részéről Ranháb Máriát, az NKA Kulturális Bizottságának Tagját, a Kecskeméti Könyvtár igazgatóját, aki kezdettől fogva résztvett a Márai program megvalósításában és most a két kollégium összefésülésén vett részt,Bolega Gáborné Margót, aki a Szépirodalmi Kollégium titkára és ellátta az ideiglenes kollégium titkári feladatait is. A két kollégium vezetőit: Lakatos Mihályt, az Irodalmi Ideiglenes Kollégium elnökét, Császtvay Tündét, a Tényirodalmi Kollégium elnökét. Összesen 7.938 könyv érkezett be, ebből szépirodalmi 3.576, 4.362 tényirodalmi mű. Hangoskönyvből 148, ebből szépirodalom 135, tényirodalmi 13.
Külföldi szerző 1.996, magyar pedig 5.938. 273 magyarországi és 28 határon túli kiadó.
Tíz fölötti művel képviselt kiadók:
-Tényirodalmi kollégiumban: Atlantisz (22), Balassi (14), Corvina (12), Ozirisz (11), Akadémia (10)
-Szépirodalmi kollégiumban: Magvető (23), Pesti Kalligram (10),
Továbbiak: Ozirisz (9), Pozsonyi Pagony (9), Új Palatinus (9), Európa (8), Mojzer (8)
A szépirodalomban a líra 60, a dráma 10, a próza-etika 87, az esszé 14, gyerekkönyv 56 (12%), egyéb 14 kiadvánnyal képviseltetett.A tényirodalomban általános jellegű mű 30, társadalomtudományi 185, természettudományi csak 22! Jelzi az utolsó adat, hogy Magyarországon a műszaki-természettudományok mennyire háttérbe szorulnak az ismeretek terén, összefüggésben a szakképzés hiányosságaival, elmaradásával… Ezeket az adatokat nem csak a kulturális szféra, de a gazdaság is számon tartja! A vonatkozó művek összetétele: gyermek- és ifjúsági mű 16, egyéb 24. 48 határon túli magyar közkönyvtár fog részesülni a könyvekből, s 17-18 határon túli, egyetemi tanszékeken működő magyar könyvtár is bekerült a programba.
Egy hónap múlva az első forduló lezárul és remény szerint indulhat az újabb, második.
A műszaki könyvek gyenge reprezentálásra vonatkozó Euroastra kérdésre az elnök elmondta, a listára került könyvek árában nagy a szóródás, van közöttük 6 ezer Ft- feletti árú is, a választást ez kevéssé befolyásolhatta, de a válogatás múlhatott a kollégium összetételén is.
Az illetékes Márai Tényirodalmi Ideiglenes Kollégium vezetője és tagjai:
A kollégium vezetője: Császtvay Tünde, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa, (Budapest)
Tagjai:
Bart István, író, műfordító, a CEU Press kiadó igazgatója, (Budapest)
Gábor György, tudományos főmunkatárs, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének tagja, (Budapest)
Mészáros László, könyv- és lapkiadó, a Kecskeméti Lapok Kft. ügyvezető igazgatója, (Kecskemét)
Péntek János, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke, és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékének professzora, (Kolozsvár)
Reményi Tibor, okleveles villamosmérnök, a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségének és a Nemzeti Akkreditáló Testület szakértője, (Budapest)
Szegedy-Maszák Mihály, akadémikus, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének munkatársa, (Budapest)
Venyigéné Makrányi Margit, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója, (Miskolc)
Közülük Reményi Gábor számított a műszaki-természettudományos irodalom emberének.
Az államtitkár véleménye szerint a műszaki érdeklődést képviselő mérnök-emberek elsősorban az internetről tájékozódnak, ez is oka lehet a vonatkozó művek részarányának.
Lakatos Mihály elmondta, feladata volt a Márai program „összerakása” és kidolgozása alatti felügyelete.A program indításakor a listára való nevezés alapelve a mű-központúság volt. Nem volt megkötés, hogy a szóbanforgó művet mikor, ki (melyik kiadó) adta ki. Eredetileg három évre visszamenőleg megjelent könyveket lehetett volna nevezni, de ezt a megkötést utóbb eltörölték, tehát ez nem volt korlátja. Kikötés volt, olyan művekkel nevezzenek, amelyekből legalább 200 példány áll rendelkezésre és amennyiben az igény meghaladja a 300-at, akkor a kiadó vállalja az utánnyomást. Az elbírálás elveire vonatkozóan, a két kollégium azon műveket juttatta az 500-as listára, amelyeknek megítélésük és értékük alapján helye van ebben a fordulóban. Több ezer művet is lehetett volna jelölni, a kollégiumok nagyon elégedettek voltak a kiadók által kínált választékkal, a kínálat bőséges volt, de az ésszerűség azt diktálta, hogy most 500 címmel dolgozzanak. A vonatkozó 400 millió Ft-ot tisztán a könyvekre fordítják, ebben nincs benne a szállítás, vagy egyéb költség.Nagy erővel dolgoztak a közreműködők a könyvtárak kiválasztásában, közel 700 könyvtár vesz részt a programban, a könyvárus szakma pedig van annyira felkészült, hogy el tudta dönteni, hogy a könyvtárak, típusuktól függően, milyen keretek fölött rendelkezhetnek.
A könyvtárakba való eljuttatás költségeit a kiadóknak kell vállalniuk. A kiírásban szerepelt, hogy a kiadók felajánlásait a kiskereskedelmi árhoz képest 25%-os kedvezménnyel várják. A KELLO ezen túli, fennmaradó költségeit még további tárgyalás során rendezik a kiadókkal.
A Márai program második fordulójában azonos szempontok alapján történnek a döntések, mint az elsőben. Ebben a fordulóban is lehet nevezni azokat a műveket, amelyek az elsőbe nem kerültek be a kiválasztott 500 közé, tehát újabb esélyt kapnak.
Az első ötszáz cím letölthető az alábbi két linkről:
http://www2.nka.hu/pages/marai/m_list/marai_iik_list.pdf
http://www2.nka.hu/pages/marai/m_list/marai_tik_lis.pdf
Harmat Lajos
