Europarlament:Jelentés a kiegészítõ nyugdíjra való jogosultságok hordozhatóságáról
13 perc olvasásAz európai demográfiai változások egyre jobban növelik a kiegészítõ nyugdíjak szerepét. Az EP plenáris ülése olyan irányelvet fogadott el elsõ olvasatban, amely minimumszabályokat ír elõ a kiegészítõ nyugdíjra való jogosultságról, és szabályozza ezeknek a tagállamok közötti átvihetõségét a munkavállalók mobilitásának növelése érdekében.
Az európai demográfiai változások egyre jobban növelik a kiegészítõ nyugdíjak szerepét. Az EP plenáris ülése olyan irányelvet fogadott el elsõ olvasatban, amely minimumszabályokat ír elõ a kiegészítõ nyugdíjra való jogosultságról, és szabályozza ezeknek a tagállamok közötti átvihetõségét a munkavállalók mobilitásának növelése érdekében.
Manapság az emberek a korábbinál sûrûbben váltanak munkahelyet, ugyanakkor a nyugdíjakkal kapcsolatos problémák megnehezíthetik az állásváltást. Néhány foglalkoztatói nyugdíjrendszer várakozási idõt ír elõ (a munkavállaló csak bizonyos számú, az adott foglalkoztatónál ledolgozott év után csatlakozhat a rendszerhez), más nyugdíjrendszerek bizalmi idõszakot írnak elõ: a munkavállaló ugyan csatlakozhat, de csak egy meghatározott összeg befizetése után részesülhet az elõnyökbõl.
Nem minden rendszer ismeri el az ún. nyugvó jogokat (ezek olyan esetek, amikor a munkavállaló kilép egy munkáltatótól s így a foglalkoztatói nyugdíjrendszerbõl is, de késõbb mégis igényelheti a már befizetett járulékai alapján a nyugdíjjuttatást). Nem minden rendszer teszi lehetõvé a már megszerzett jogok átvihetõségét, más országokban való tovább élését. A jelenlegi helyzet így igazságtalanságokhoz vezethet, ami az európai munkavállalókat eltántoríthatja attól, hogy más tagállamban keressenek állást maguknak. Ez pedig gátolja az európai munkavállalók mobilitását. Ezen a helyzeten szeretne javítani az új irányelv.
Tagállami eltérések
A tagállamokat különbözõ mértékben érintené az új szabályozás. Néhány országban a kiegészítõ nyugdíjrendszer teljesen ismeretlen, másutt igen kevéssé elterjedt, de olyan tagállam is akad, ahol a foglalkoztatói nyugdíj szinte általános.
A parlament elsõ olvasatban Ria Oomen-Ruijten (szocialista, holland) képviselõ jelentésének elfogadásával támogatta az Európai Bizottság javaslatát, annak hatályát azonban az összes nyugdíjrendszerre kiterjesztené (például felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek, segélyezõ pénztárak, nyugdíjtartalékot képezõ rendszerek).
Jogosultsági lehetõségek
Az EP támogatta az Európai Bizottságnak a munkavállalók kiegészítõ nyugdíjra való jogosultsága kapcsán minimumszabályokat elõíró kezdeményezését. A képviselõk azonban ennél tovább mennének, például a bizalmi idõszak öt évben való maximalizálásával (ha a munkavállaló öt évet eltölt egy munkaadónál, megszerzi a jogosultságot a nyugdíjra). A javaslat 25 éves kor fölött eltörölné a bizalmi idõszakot. A parlament elképzelései szerint ha valaki a bizalmi idõszak vége elõtt hagyja ott az állását, a már befizetett hozzájárulásait vissza kellene kapnia.
Nyugvó nyugdíjjogok
A képviselõk azt szeretnék, ha a cégtõl távozó munkavállaló a bizalmi éveit megõrizhetné, amikor átlép egy másik nyugdíjrendszerbe. A parlament azt kérte, hogy ezeket a nyugvó jogosultságokat igazságos módon kezeljék: vagyis például az értéküket növeljék, párhuzamosan az inflációval vagy a bérszínvonal emelkedésével.
Nyugdíjjogosultságok hordozhatósága
Az EB irányelvjavaslatához képest a parlament óvatosabb álláspontot képviselt a megszerzett nyugdíjjogosultságok hordozhatóságával kapcsolatban. A bizottság azt szeretné, ha a munkavállalók átvihetnék megszerzett jogaikat egy másik munkaadóhoz. Néhány országban ez egyáltalán nem lehetséges. Más tagállamokban van erre mód, azonban a jelenlegi jogszabályok az országok közötti átvihetõséget már megakadályozzák, például az adóelkerülés elleni fellépésre hivatkozva. A képviselõk úgy határoztak, hogy azon országokban, ahol a megszerzett jogok átvitele nem lehetséges, ezt fokozatosan lehetõvé kell tenni, kiváltképp amikor új, a nyugdíjjogosultságokra vonatkozó jogszabályokat vezetnek be.
Õry: uniós szintû megoldás kell a mobilitás ösztönzésére
A vitában felszólalt a néppárti Õry Csaba. A képviselõ azt mondta, az EU-ban óriási egyetértés van abban, hogy rendkívül fontos a mobilitás ösztönzése az unióban, azonban ?amint konkrét intézkedésekrõl, jogszabályokról kell dönteni, nos, ekkor mintegy varázsütésre elpárolog a lelkesedés".
Õry úgy értékelte, hogy sok képviselõtársa ?a változatlanság, a teljes mozdulatlanság mellett tört lándzsát", például a történelmi hagyományokra hivatkozva. Szerinte azonban itt ?az összes európai munkavállaló érdekérõl, az egész európai gazdaság érdekérõl van szó", ez pedig ?magasabb rendû szempont".
?A mobilitás ösztönzése, a kiegészítõ nyugdíjak hordozhatóságának biztosítása mindenképpen olyan kérdés, amelyet uniós szinten kell rendezni, ha nem ezt tesszük, egyre inkább lemaradunk a globális versenyben, amelyet kihívóinkkal, a délkelet-ázsiai, indiai, észak-amerikai gazdaságokkal vívunk" – vélte a képviselõ.
Jelentéstevõ: Ria Oomen-Ruijten (EPP-ED, DE)
Jelentés: (A6-0080/2007) – A kiegészítõ nyugdíjra való jogosultság hordozhatóságának javítása; Jelentés a kiegészítõ nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat
Vita: 2007. június 20., szerda
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0214
Ria Oomen-Ruijten
EP: az EU költségvetésébõl finanszírozzák a Galileo-programot!
Az eddigi koncessziós elképzelések elbukását követõen az EP az uniós, mûholdas navigációs rendszer finanszírozási szabályozásának átalakítására szólítja fel az Európai Bizottságot. A képviselõk nem örülnének, ha kormányközi szinten döntenének a megvalósításról, és az európai projektet teljes egészében az uniós költségvetésbõl finanszíroznák.
A Galileo finanszírozásáról fogadott el állásfoglalást az EP szerdán. Erre azt követõen került sor, hogy a Tanács nemrégiben úgy döntött, nem mûködõképes a koncessziós megoldás, ezért más finaszírozási formát kell találni.
A mûholdas helymeghatározáson alapuló szolgáltatásokat nyújtó rendszer kiépítésének költségei mintegy 3 és fél milliárd euróra rúgnak, ebbõl az EU költségvetése egyelõre 1 milliárdot vállalt. Korábban, a költségvetési szakbizottságban több képviselõ felhívta a figyelmet: amennyiben nem születik gyors döntés, könnyen lehet, hogy más országok, mint – például Kína vagy India – megelõzik az EU-t, és elõbb építenek ki saját mûholdas navigációs rendszert.
Az Európai Parlament által megszavazott állásfoglalás szerint a képviselõk ?aggodalmukat fejezik ki azzal a lehetõséggel kapcsolatban, hogy a köz- és magánszféra partnerségének kudarcát követõen a hiányzó további finanszírozásról kormányközi szinten döntenek". Az EP ?ellenezni fog minden olyan megoldást, amely a közösségi finanszírozást további kormányközi finanszírozással kapcsolja össze".
A képviselõk ismételten kijelentik: támogatják ?a hatalmas európai hozzáadott értéket jelentõ Galileo-programot", és annak ?az Európai Unió hatáskörében való folytatását".
Az EP ?úgy véli, hogy e körülmények között a Galileo-programot teljes egészében az Európai Unió költségvetésébõl kellene finanszírozni".
A parlament szerint ?amennyiben a közszféra magára vállalja a projekt teljes finanszírozását valamint a kockázatok és kötelezettségek egy részét vagy egészét, akkor ezt a tényezõt számításba kellene venni egy jövõbeli felülvizsgált koncessziós szerzõdésben, különös tekintettel az állami pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó visszatérítési mechanizmusra és a szolgáltatások áraira".
Az állásfoglalás szerint ?a bizottságnak a Galileo-program finanszírozásáról szóló rendeletre vonatkozóan felülvizsgált, a parlament és a Tanács által együttdöntési eljárás során elfogadott javaslatot kell benyújtania".
2010-tõl tilos lesz a higany exportja és importja
A higanyexport tilalmának 2010. december 1-jére történõ elõrehozását támogatta az EP szerdán. Sõt a parlament az import 2010. július 1-jétõl kezdõdõ betiltására is javaslatot tett, holott ez eredetileg nem szerepelt az Európai Bizottság tervezetében. A képviselõk a plenáris ülésen 673-14-9 arányban elfogadott jelentés szerint az egészségre és a környezetre is jelentõs veszélyt jelentõ anyag raktározását is szigorúbban szabályoznák.
Becslések szerint 2020-ig mintegy 12 tonna higany fog felszabadulni az EU klóralkáli iparában használt higanycellák higanyt nem tartalmazó berendezésekre történõ cseréje miatt. Európa – iparának modernizálása következtében – egyre nagyobb higanykészletekkel rendelkezik. A veszélyes anyag pedig olyan országokba kerülhet, ahol a biztonsági elõírások még hagyhatnak kívánnivalót maguk után. Nos, ennek vetne véget az az uniós jogszabálytervezet, amely megtiltaná a higany kivitelét.
Tilos a higanyexport
A bizottság szabályozási tervezete eredetileg a higanyt maximum 5 százalékban tartalmazó elegyekre nem vonatkozott, a képviselõk azonban ezeket is beszavazták a plenáris ülésen. Szintén az eredeti javaslattól eltérõen az EP az exporttilalmat már 2010. december 1-jétõl bevezetné (az eredeti szövegben még 2011. július 1. szerepelt). Az egyik elfogadott módosítás szerint ettõl az idõponttól az EU piacán forgalomba nem hozható, higanytartalmú termékeket sem szabad kivinni.
…és a higanyimport
Mivel az EU már jelentõs higanykészletekkel rendelkezik, ráadásul egyre több területen tiltják a higany használatát, az EP szerint a tagállamoknak higanyszükségletüket az unión belülrõl kellene fedezniük, például a hulladékok újrafeldolgozásából. A képviselõk a higany behozatalát 2010. július 1-jével tiltanák meg.
Raktározás csak ideiglenesen
Módosító javaslataikkal az EP-képviselõk a raktározás szabályait is szigorították a környezet és az emberi egészség védelmének érdekében. A képviselõk úgy gondolják, minden raktározás csak ideiglenes lehet. A veszélyes anyagok végleges eltüntetését a klóralkáli ipar szereplõinek kellene finanszírozniuk, termelésük arányában.
A higanyt a plenáris ülésen megszavazott jelentés szerint használaton kívüli sóbányákban vagy különleges felületû berendezésekben lehetne tárolni. A szennyezõ fizet elvbõl kiindulva a képviselõk azt mondták, a felelõsséget a raktározónak kell viselnie.
Az EP súlyos szankciókkal büntetné a szabályozást megszegõket.
Amit a higanyról tudni kell
A felhalmozódott higany származhat bizonyos hulladékok, mint például a használt elemek vagy egyes világító testek újrahasznosításából, a természetes gázok tisztításából vagy a színesfémek ipari feldolgozásából. Ez az elem különösen veszélyes az emberre, különösen metil-higany formájában. Ráadásul a higany úgynevezett bioakkumulatív anyag, azaz felhalmozódik a táplálkozási láncban, hosszan tartó veszélyt jelentve a környezetre.
Számos tanulmány szerint a higany szerepet játszik a kardiovaszkuláris és immunrendszeri betegségek kialakulásában, és akár kis mennyiségben is károsíthatja a magzati korban lévõ csecsemõk agyi fejlõdését.
A higany használata egyébként visszaszorulóban van az EU-ban és világszerte is. A globális kereslet mintegy 3400 tonna évenként, az EU-15-öké 2005-ben 440 tonna volt. Világszerte a legfõbb felhasználók a kis volumenû aranybányák és a klóralkáli ipar. Higanyt használnak a vinil-klorid (a pvc alapanyaga) elõállításához is. Az EU területén már csak a klóralkáli ipar maradt mint jelentõs higanyfelhasználó, de itt is egyre kevesebb higanytartalmú elektrolizáló cellát használnak a klórgyártásban. Az EU-ban a következõ legfontosabb felhasználási terület a fogászati amalgám gyártása.
A világ legnagyobb higanybányája, Almadén Spanyolországban található, ahol 2003-ban függesztették fel az aktív mûvelést. Mindazonáltal a tulajdonos cég, a MAYASA, a mai napig kereskedik higannyal: fõleg a fejlõdõ országokba szállít a nyugat-európai klóralkáli iparban keletkezõ higanyt.
Hegyi: egyensúlyba kell hozni a környezetvédelem és az ipar érdekeit
Tisztelnünk kell azon nehéz körülmények között dolgozó emberek hagyományait, akik korábban a spanyolországi higanybányákban dolgoztak, nekik azonban meg kell érteniük a higanyhasználat betiltásának szükségességét – mondta Hegyi Gyula (szocialista) a plenáris vitában. A képviselõ reményét fejezte ki, hogy a higany használatára és kivitelére vonatkozó EU-korlátozások csökkenteni fogják az anyag felhasználását az unión kívül is.
Hegyi szerint ?a környezetvédelem és az ipar érdekeinek egyensúlyban kell lenniük" a meghozott döntésekben. A képviselõ a kiviteli tilalom 2010. december 1-jei bevezetését támogatta, ?elfogadható kompromisszumnak" nevezve a határidõt. A politikus úgy vélte, ?ha már támogatjuk a higany exporttilalmát, több mint logikus az import betiltása".
Támogatta az Európai Parlament a ciprusi és máltai eurót
Az Európai Parlament konzultációs eljárásban támogatásáról biztosította Málta és Ciprus 2008. január 1-jével történõ csatlakozását az eurózónához. A képviselõk egy állásfoglalást is elfogadtak, amelyben az euróövezet további bõvítésérõl fejtik ki véleményüket.
A parlament témafelelõse a német, néppárti Werner Langen. A jelentéseket hétfõn fogadta el az EP gazdasági szakbizottsága, ezt követõen kerültek plenáris szavazásra szerdán.
A szöveg szerint az EP jóváhagyja az Európai Bizottság javaslatát, és támogatja az euró ciprusi és máltai bevezetését 2008. január 1-jével.
A parlament által elfogadott jelentés ?felhívja a tagállamokat, hogy tegyék lehetõvé a bizottság számára, hogy pontosan meghatározott, naprakész, megbízható és jó minõségû adatok alapján vizsgálhassa a maastrichti kritériumok teljesítését".
Az EP 522 igen, 37 nem és 43 tartózkodó szavazattal állásfoglalást is elfogadott. Eszerint a képviselõk arra szólítják fel az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy ?kössenek intézményközi megállapodást az euróövezethez csatlakozó egyéb országokat érintõ jövõbeli menetrendrõl és együttmûködési megközelítésrõl".
Az EP ?a kezdeti szakaszban" legalább két hónapos ?konzultációs idõt" szeretne, hogy a képviselõknek elegendõ idejük legyen a bizottság és az Európai Központi Bank ?által elõterjesztett javaslatok megfelelõ mérlegelésére".
A parlament azt is kéri, hogy biztosítsák, ?a jövõbeli európai statisztikairányítási tanácsadó bizottság és az európai statisztikai tájékoztatási bizottság szigorúan kövesse figyelemmel az euróövezet bõvítésének elõkészületeit a csatlakozó országokban".
A parlament ?meg van gyõzõdve arról, hogy a bizottság számára elérhetõ adatok minõsége még mindig nem megfelelõ, és hogy a bizottságot további hatáskörökkel kell felruházni az adatok ellenõrzésére". A képviselõk szerint a bizottságnak a nemzeti központi bankok által küldött adatokat össze kellene vetnie az államháztartás negyedéves számlái keretében kapott adatokkal, ?hogy az összehasonlítás révén növelje a statisztikákba vetett bizalmat".
Az EP úgy véli, hogy ?a tagállamokat érintõ, költségvetési hiány esetén követendõ eljárást a maastrichti kritériumoknak való megfelelés értékelését megelõzõen le kell zárni".
Perger István/EU Parlament sajtószolgálat
