Nem ismerjük a környezetvédelmi jelöléseket — Nemcsak az anyagiakon múlik az ökotudatosság

Az emberek nagy többsége egyáltalán nincs tisztában a termékeken szereplő, környezetvédelmi információt hordozó logók jelentésével, a környezettudatosság fő támaszai pedig a közepesen keresők közül kerülnek ki – derült ki a Győr-Moson-Sopron megyei Társadalmi Egyesületek Szövetségének felméréséből.

Az emberek nagy többsége egyáltalán nincs tisztában a termékeken szereplő, környezetvédelmi információt hordozó logók jelentésével, a környezettudatosság fő támaszai pedig a közepesen keresők közül kerülnek ki – derült ki a Győr-Moson-Sopron megyei Társadalmi Egyesületek Szövetségének felméréséből.

Bár zömmel hozta a szakemberek által várt eredményeket, itt-ott meglepetéssel is szolgált a Győr-Moson-Sopron megyei Társadalmi Egyesületek Szövetségének (TESZ) felmérése. A kifejezetten a régióban, nagy mintán végzett kutatás az északnyugat-magyarországi lakosok környezettudatosságát és a természetvédelemhez kötődő ismereteit firtatta. A felmérést végzők minden megkérdezetthez társítottak egy 0-18 közötti pontszámot válaszaik alapján, ahol 0 a teljes tájékozatlanságot és közönyt, míg 18 a Greenpeace aktivistákra jellemző tájékozottságot és elhivatottságot takart. A felmérés része a TESZ áprilisban kezdett, uniós támogatásból zajló szemléletjavító kampányának.

Nem volt meglepő, hogy a nők általában valamivel környezettudatosabbak, mint a férfiak, ahogy az sem, hogy a környezetvédelem témájára a 21 és 40 közötti korosztály a legfogékonyabb – ismertette az eredményeket a TESZ munkatársa, az elemzés hátterét adó uniós projekt vezetője. Libor Mária elmondta, nagyjából az is megfelel a várakozásoknak, hogy minél nagyobb településen lakik és minél iskolázottabb valaki, annál jobban ügyel a környezetére.

Elgondolkodtató eredményt hozott viszont, amikor a környezettudatosság mértékét egybevetettük a jövedelmi viszonyokkal. Azok körében, akik háztartásában 100 ezer forintnál kevesebb jut egy főre, feltűnően sokan, 35 százalékban voltak tulajdonképpen közömbösek a környezet ügye iránt. Ez talán érthető, hiszen a szerényebb jövedelműek napi gondjaik mellett nyilván kevesebb energiát szánnak a környezetvédelemre és a környezetbarát termékek jellemzően magasabb árát is nehezebben tudják kifizetni – hangoztatta Libor Mária. A 100 és 250 ezres fejenkénti bevétel a többséget „elzöldíti", itt a közönyösek aránya mindössze 10 százalék volt. Azt azonban, hogy a havonta és családtagonként 250 ezernél többet keresők körében miért ment 27 százalék fölé az érdektelenek aránya, már nem lehet anyagi okokkal magyarázni. Jobb híján egyfajta önzésnek vagy cinizmusnak tulajdonítjuk az esetet.

Szomorúan tapasztaltuk, hogy a termékek csomagolásán lévő, környezetvédelmi információt hordozó logók, címkék jelentésével a válaszadók nagy többsége (66%) nincs, vagy csak alig van tisztában (29%).

A felmérés célja az volt, hogy pillanatfelvétel készüljön a környezettudatosságról és a zöld ismeretekről. Ennek tanulsága, hogy munkánk során külön figyelmet kell szentelnünk az alacsony és a kiemelkedően magas jövedelműek attitűdjének befolyásolására, valamint a jelölések megismertetésére – szögezte le a projektvezető.