Felszámolási hullámvasút: egyszer fent – másszor még fentebb

Júliusban már az egymást követő harmadik hónapban volt 2200 fölött a megindított felszámolási eljárások száma. Míg korábban egyszer sem érte el a 2200-at a mutató, és 2000 fölé is mindössze kétszer emelkedett, addig az elmúlt három hónap átlaga 2328 felszámolás. Az adatokat közlő Opten céginformációs szolgáltató szerint a jelenség mögött az aktív hatósági munka áll.

Júliusban már az egymást követő harmadik hónapban volt 2200 fölött a megindított felszámolási eljárások száma. Míg korábban egyszer sem érte el a 2200-at a mutató, és 2000 fölé is mindössze kétszer emelkedett, addig az elmúlt három hónap átlaga 2328 felszámolás. Az adatokat közlő Opten céginformációs szolgáltató szerint a jelenség mögött az aktív hatósági munka áll.

Júliusban 2251 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon. Ez volt a harmadik egymást követő hónap, amikor a mutató 2200 fölé emelkedett, ilyesmi korábban egyetlen hónapban sem fordult elő, és arra is csak 2011 júniusában és novemberében volt példa, hogy 2000-nél több cég felszámolása induljon meg egy hónapon belül. Ehhez képest most az utolsó három hónapot tekintve a havi felszámolási átlag 2328 eljárásnál tart, míg az előző év azonos három hónapjának átlaga 1905 felszámolás volt. „Nyugodtan mondhatjuk, hogy a felszámolások számában bekövetkezett 20 százalékos növekedés a 2008-as és 2011-es után egy harmadik felszámolási hullámként söpör végig a magyar gazdaságon" – mondja Tóth Tamás, az Open ügyvezető igazgatója.

2011 első negyedéve után hirtelen megugrott a felszámolások száma az országban, ami alapvetően két forrásból táplálkozott: a lánctartozások következményeként a válság miatt hirtelen bajba jutott cégek beszállítói közül sokakat ért utol a fizetésképtelenség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig szigorította ellenőrzéseit, aminek eredményeként jelentősen növekedett a kényszer-végelszámolásokból felszámolásba fordult eljárások száma. A most kibontakozó felszámolási hullámot inkább a növekvő hatósági aktivitás táplálja. Míg tavaly az első félévben 3500 felszámolás indult úgy, hogy azt hatósági kényszer-végelszámolás előzte meg, addig idén az első félévben 12 355 felszámolásból 7500 indult kényszer-végelszámolás után.

A nagy hatósági aktivitás azzal a reménnyel kecsegtet, hogy némiképp letisztul az egészségtelen magyar cégstruktúra" – mondja Tóth Tamás, aki szerint nem tartható, hogy Magyarországon 600 ezer társas és további 500 ezer egyéni vállalkozás működik. Az igazgató ugyanakkor úgy véli, hogy a jövő évre tervezett adóváltozások konzerválják a kisebb cégeket, sőt akár az idei év elejéhez hasonló cégalapítási dömpinget idézhetnek elő, hiszen rendkívül kedvező helyzetbe hozzák a mikro- és kisvállalkozásokat. „A gazdaság élénkítését és az adók beszedhetőségét célzó kormányzati szándék üdvözlendő, de ki kell dolgozni azokat a mechanizmusokat, amelyekkel elejét lehet venni a cégek osztódásának, illetve az adóoptimalizálási célú cégalapításoknak. Ellenkező esetben tovább aprózódik a cégstruktúra, ami nagy kockázatot jelent a hazai gazdaságra, és növeli a kitettséget a negatív külső hatásokkal szemben" – mondja az Opten ügyvezetője.

Az elmúlt két hónap végelszámolási adata lecsengő tendenciát mutat a NAV év eleji aktivitását követően, ám a kép közel sem ennyire tiszta. Az év első öt hónapjában 3-4 ezer végelszámolást tettek közzé a cégbíróságok havonta, ez júniusban 2610-re, júliusban pedig 1678-ra csökkent. Tóth Tamás szerint azonban a hatósági szigor nem múlt el, csak átalakult: „A módosult jogszabályok miatt a kényszer-végelszámolásokat sok esetben kényszertörlési eljárások váltották fel, és ezekkel együtt magas szinten stabilizálódott a hatósági döntés alapján megszűnő cégek száma."

A decembertől márciusig tartó cégalapítási hullámot követő áprilisi mélypont után hónapról hónapra emelkedik a cégalapítások száma. „A tavaly jellemző havi 3-4 ezer cégalapítást ugyan még nem értük el, de az áprilisi 1800-hoz képest a július 2800 új cég komoly növekedést jelent. Így elképzelhető, hogy már a következő hónapokban visszatér a korábban megszokott cégalapítási kedv" – véli Tóth Tamás, aki szerint ugyanakkor egyáltalán nem természetes, hogy egy szűkülő gazdaságban ilyen sok új céget alapítanak.