A szervezők nyugodtan pihenhetnek, hiszen öt nap alatt sikeresen lezajlott több mint 350 program a legkülönfélébb művészeti ágazatokból (cirkusz, színház, kiállítás, koncert, irodalmi és családi program, film) gondosan összeválogatva.

 

A szervezők nyugodtan pihenhetnek, hiszen öt nap alatt sikeresen lezajlott több mint 350 program a legkülönfélébb művészeti ágazatokból (cirkusz, színház, kiállítás, koncert, irodalmi és családi program, film) gondosan összeválogatva.

 

A programok száma az előző évhez képest jelentősen megnőtt, a falvak pedig folyamatosan fejlesztik az infrastruktúrát a fesztiválozók kényelme érdekében. Körül-belül most is ugyanannyian voltak kíváncsiak a három Baranya megyei faluban, Nagyharsányban, Kisharsányban és Palkonyán rendezett programokra, mint az elmúlt évben: 30.000-35.000 ember érkezett a Katlanba. Bérczes László és Kiss Mónika főszervezők már most törik a fejüket azon, hogy mivel és hogyan tudják még jobbá tenni a rendezvényt a következő évben. Egy biztos: szeretnék megőrizni a fesztivál mezítlábasságát, nem engedik, hogy túlnőjön magán, mert a lényegét veszítené el: a Katlanban nem a haszonszerzés és nem a mennyiségi növekedés a cél (az idei bérletek ára pontosan megegyezett a tavalyival). Nem szolgáltatást nyújtanak, a katlanozók sem fogyasztani jönnek, és azok, akik részt vettek már a fesztiválon, pontosan tudják ezt, ezért is térnek vissza újra és újra. A minőségi programok, a felszabadultság érzése, a békés hangulat, a jó beszélgetések miatt – ez várja őket a következő évben is.

 A színes program-kavalkádból egyet kiemelnék, mégpedig Barta Zita, Parti Nagy Lajos és a Jelenkor kiadó főszerkesztője Ágoston Zoltán beszélgetését a Vyllyan teraszon.

 „Parti Nagy Lajos beszélgetésen mindig élményt jelent részt venni. A mesenyelven született kötete kapcsán a Jelenkor kiadó főszerkesztője, Ágoston Zoltán faggatta az írót, ez még dobott a hangulaton. Ha mindez a Vyllyan pincészet mesebeli környezetében történik, az mármár Katlan-élmény. És sokan tudhatják ezt, hiszen a hallgatóság között Darvasi is felbukkant, aki, elhagyva a terasz melletti lankás hegyoldal parkját, első sorból követte a beszélgetést. 

Parti Nagy Lajos Magyar mesék címmel futó írásait már régóta követhetjük nyomon az ÉS hasábjain. Ezeknek első 53 darabja rendeződött kötetbe Fülkefor és vidéke – Magyar mesék címen az idei Könyvhét apropóján. Aki még nem találkozott ezekkel a történetekkel, az most a kötetből megismerheti ezt a meseköntösbe takart közéleti-politikai görbetükröt, amit Parti Nagy jól ismert nyelvzsonglőr játékával tár az olvasók elé.

ÉS hogy miért mese? Egyrészt a görögök óta ismerős, jól bevált írói módszer e műfaj mögé bújni és burkoltan (na, Parti Nagynál nem) fogalmazni meg a kritikai észrevételeket. A magyar népmesei nyelvezet remek játékokra ad lehetőséget, az egyik legerősebb indok pedig az, ami itthon történik. A szövegek nyelvi játékai azokat a politikusok által megalkotott, sablonosított kifejezéseket figurázzák ki, amiket ugyanabban a nyelvi köntösben sugároznak az összes kommunikációs csatornán keresztül a tömegemberek felé, vagyis azoknak, akik nem is látják, mi zajlik a közéletben. Ebben a vonatkozásban a kötet is speciális olvasót kíván meg: olyat, aki képben van a közéletben, olvas a sorok között. Voilá! Ahogy Ágoston Zoltán megjegyezte, az újraértelmezett, nyelvi szadomazo. Szadizmus azok részéről, akik mondják és mazochizmus azoknak, akik tudnak a sorok között olvasni. Olyan éles kritikát kapott ma ez a politikai mesenyelv, hogy képzeletben is jobban izzadt, mint az Ördögkatlan bármely lakója azon a verőfényes délutánon. Persze, ahogy az író védelmezőn hozzátette, a kifigurázott elemek csak szavak: nem tehetnek a használóikról.

A beszélgetésbe ékelt felolvasás során megismertük a Parlament oldalábúl eltűnő szobrok kalandjait, valamint I. Fülkefor király szabadságharcos történetét, mely a kötetben az I am F címet viseli. Mindkét szöveg szemléletes példáját nyújtotta annak, hogyan ötvözhető a népmesei hangnem, az archaikus szavak, kifejezések mai közéleti szereplők neveivel a 2011-es politikai eseményekkel. 

S hogy mi lesz eztán? „Magam sem tudom, hogy mikor melyik fájl-hordóban melyik szöveg érik" – hangzott a stílusos válasz a Vyllyan pincészet szőlőbirtoka mellett. Pontosabban inkább az a kérdés, hogy az író éppen melyik szöveghez érik hozzá. Egyszerre ugyanis nem egy szövegen dolgozik Parti Nagy; legutóbbi regénye, Az étkezés ártalmasságáról első szövegrészeitől a kötet kiadásáig is tíz év telt el. De a Magyar Mesék sorozat továbbra is folytatódik az ÉS hasábjain, és persze tovább készül az Őszológiai gyakorlatok című versciklus." (Barta Zita)

 

http://www.ordogkatlan.hu

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük