Csak pénzért vagyunk zöldek?
4 perc olvasás
A Győri TESZ félidejéhez érkezett felvilágosító projektjének egyik megállapítása szerint az emberek csak akkor hajlandóak tenni is a környezetvédelemért, ha pénzt lehet vele megtakarítani. A szervezők mostanra több tucatszor vizsgálták a lakosság különböző szegmenseinek hozzáállását, viselkedését ökológiai kérdésekben. Többek között egyértelművé vált az is, hogy a legtöbb szülő, felnőtt közönyét a fiatalokon keresztül lehet a legeredményesebben megtörni
A Győri TESZ félidejéhez érkezett felvilágosító projektjének egyik megállapítása szerint az emberek csak akkor hajlandóak tenni is a környezetvédelemért, ha pénzt lehet vele megtakarítani. A szervezők mostanra több tucatszor vizsgálták a lakosság különböző szegmenseinek hozzáállását, viselkedését ökológiai kérdésekben. Többek között egyértelművé vált az is, hogy a legtöbb szülő, felnőtt közönyét a fiatalokon keresztül lehet a legeredményesebben megtörni
Félidőnél tart a Győr-Moson-Sopron Megyei Társadalmi Egyesülések Szövetségének uniós finanszírozásból megvalósuló, egyéves környezetvédelmi tájékoztató projektje. A megye több tucatnyi falunapján, juniálisán, nyári táborában, sport- és egyéb rendezvényein jelentek meg a kérdezőbiztosok és önkéntesek, de a több száz e-mail és telefonos tanácsadás tapasztalatai is egy irányba mutatnak. Fiatal felnőttkor felett a zöld gondolkodás csak akkor áll közel a magyar emberekhez, ha azzal pénzt lehet megtakarítani – mutat rá a kezdeményezés eddigi legfőbb tanulságára Libor Mária, projektvezető.
A beérkezett kérdések, kérések mintegy 76 százaléka kifejezetten az egyéni, háztartási praktikákra, módszerekre vonatkozott. Az összes kérdés, megkeresés lényegesen kevesebb, 18 százaléka szorítkozott a szűkebb környezetre, a falura, vagy a megyére, míg mindössze 6 szálék érdeklődött országos vagy globális információk, cselekvési lehetőségek iránt.
Érdekes a zöldebb háztartást célzó törekvések iránya is. A beszélgetések alatt minden résztvevőt megkérdeztünk, hol szeretné kezdeni háztartása „zöldítését". A legtöbben (41%) a villanyszámlájukat szeretnék csökkenteni, csaknem harmaduk (29%) gázból fogyasztana kevesebbet, 14 százalék vízből, míg a maradék 16 százalékba került minden egyéb, beleértve a szelektív hulladékgyűjtést is. Tehát a lista élén nem az a tevékenység állt, amivel a környezetért a legtöbbet teheti valaki, hanem amelyikkel a legtöbb pénzt takaríthatja meg.
Sokan érdeklődtek még az ökológiai lábnyom kiszámításának módja, illetve tapasztalatai iránt. Örömteli visszajelzés, hogy míg a projekt legelején végzett felmérésünk tanúsága szerint néhány hónapja alig valaki tudta a megyében, hogy mi az ökológia lábnyom, mostanra nincs olyan nap, hogy ne jönnének többen is kifejezetten ennek kiszámítása, elmélete iránt érdeklődve – számolt be a tapasztalatokról a szakember. A visszajelzésekből kiderült, hogy mostanra sok olyan család van, akiknek kifejezetten a tőlünk hallottak adták meg a kezdőlökést az életmódváltáshoz, és néhány hónap alatt majdnem a kétharmadára csökkentették ökológiai lábnyomukat pusztán a szokásaik megváltoztatásával.
Nem meglepetés, de egyértelmű megerősítést nyert, hogy a 6-14 éves korosztály a legnyitottabb a zöldinformációkra. Ebben a csoportban már formálódik a felelősségtudat, pontosan megértik, miért fontos mindez, és még nem váltak közönyössé a téma iránt. Úgy tűnik, a szülőkhöz, felnőttekhez is rajtuk keresztül vezet a legrövidebb út – jelentette ki Libor Mária.