A dunakeszi házAz UNESCO Világörökségi Egyezménye 1972-ben jött létre, amelyhez hazánk 1985-ben csatlakozott. Ami a helyszíneket illeti, belépésünk óta kilenc magyarországi helyszínnel gyarapodott a lista. Ezen túl a szellemi világörökséggel sem állunk rosszul, például legutoljára bekerült a körbe a mohácsi busójárás.
A dunakeszi házAz UNESCO Világörökségi Egyezménye 1972-ben jött létre, amelyhez hazánk 1985-ben csatlakozott. Ami a helyszíneket illeti, belépésünk óta kilenc magyarországi helyszínnel gyarapodott a lista. Ezen túl a szellemi világörökséggel sem állunk rosszul, például legutoljára bekerült a körbe a mohácsi busójárás.
A dunakeszi házAz UNESCO Világörökségi Egyezménye 1972-ben jött létre, amelyhez hazánk 1985-ben csatlakozott. Ami a helyszíneket illeti, belépésünk óta kilenc magyarországi helyszínnel gyarapodott a lista. Ezen túl a szellemi világörökséggel sem állunk rosszul, például legutoljára bekerült a körbe a mohácsi busójárás.
A MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztálya Ifju György elnökhelyettes egy alakuló világörökségi helyszín egyik állomására, Dunakeszire vitte csoportunkat. Dunakeszi eddig turisztikai látványosságairól nem volt híres. Ám nemrég a Római Birodalom dunai határainak, a ripa Pannonicának egy kis szeletét fedezte fel a saját telkén Hirschberg Attila. A telket 1995-ben vásárolta, majd 2002-ben kezdett volna építkezni. Ekkor garázs helyett késő római kori őrtornyot, azaz annak vastag, kőből készült alapfalait ásta ki a földből.
Római katona szobra az erődfal előtt
Kérte a Nemzeti Múzeum régészeinek segítségét, akik sejtették az erőd létét, de anyagi források híján a 280 hazai lelőhely mindegyikén nem végeztek ásatásokat. Azt tudták, hogy a szemben lévő Szentendrei-szigeten párja is akadt az erődnek, és a kettő között komp létesített kapcsolatot – tehát kétezer év óta közlekedik! Hirschberg úr bízik a jövőben, hogy néhány év múlva világörökségi helyszín tulajdonosa lesz. Addig is jó kezekben van a műemlék. Épületet emelt a feltárt falak fölé, szakszerűen elvégezte az állagmegóvást, és a Nemzeti Múzeum raktáraiból előkerült korabeli leleteket tárlókban helyezte el. Kiegészítette makettekkel, 3D-s filmekkel, térképekkel, műtárgy másolatokkal. A látogatóknak pedig komoly vetített képes előadásokat tart a római kor pannóniai katonai hadviseléséről, védelmi rendszeréről, kereskedelmi szokásairól. Nekünk is tökéletes múzeumi programot nyújtott.
Egy római gálya makettje
Amiről a Duna-menti limes (határ) szól, hogy a Közép-Európa Program keretében, az Európai Regionális Alap társfinanszírozásával fog megvalósulni. Célja pedig Magyarország és Szlovákia nevezési dokumentációjának elkészítése, valamint tudományos koncepció kidolgozása a dunai limes meghatározására és világörökségi védelmére, amelyet majd a dunai limes további szakaszaira is alkalmazni lehet, és végül felkelteni az érdeklődést az országhatárokon átnyúló világörökségi helyszínek iránt. Előadónk megjegyezte, hogy csupán Dél-Tirol évi 29 millió vendégéjszakát könyvelhet el, addig egész Magyarország évi 19 milliót, Ausztria összesen 130 milliót! Ezen a helyzeten új attrakciókkal lehetne segíteni.
„A Római Birodalom határai" egyelőre még csak alakulóban lévő világörökségi helyszín, amit Traianus császár uralkodásától Septimius Severusig (Kr. u. 100 és 200 között) építettek határvédelmi céllal. Részei katonai táborok, erődítmények, őrtornyok és polgári létesítmények. A hódításokkal a Római Birodalom hatalmasra növekedett, az ókori világ legnagyobb szárazföldi hadseregét és haditengerészetét foglalkoztatta. Távoli szárazföldi (limes) és természetes vízi határait (ripa) komoly erődítményekkel, légiós táborokkal, őrtornyokkal kellett megvédenie a külső támadásoktól. A határok mentén húzódó régészeti együttes nyomai megtalálhatók Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, összesen 5500 km hosszúságban. Néhány része máris a világörökségi helyszínek között szerepel, mint a Hadrianus fal Észak-Angliában, az Antonius fal Skóciában és a német szakaszon a felső-germániai raetiai limes. A magyar-szlovák szakasz elismertetéséhez és látványos kulturális útvonal kialakításához még sok intézmény, szervezet önkormányzat és civil közösség munkája szükséges.
Egy római katona
Pannónia határa az I. század végétől a mai Ausztria területén lévő Klosterneuburgtól Belgrádig terjedt. Ezt a Duna-menti határvonalat nevezzük ripa Pannonicának, amelyből a jelenlegi Magyarországra 415 km-es szakasz jut. A Mosonmagyaróvártól Kölkedig tartó határvonal mentén két légiótábor (Komárom-Brigetio, Óbuda-Aquincum), 21 segédcsapattábor, 4 nagyobb erődítmény és mintegy 200 őr- vagy jelzőtorony és hídfőállás található. A limes, jelen esetben a ripa mentén a táborokat egymástól 20-30, az őrtornyokat 1-2 km-es távolságra, azaz látó- és hallótávolságra telepítették. Az elmúlt évszázadokban azonban a római emlékek közel 35%-án újabb települések keletkeztek, vagyis többé nem láthatók. Pannónia fontosságára utal, hogy 44 településen 6 légiót helyeztek el, amíg Hispániára mindössze egy vigyázott. Értékeink megőrzésére alakult meg a Magyar Limes Szövetség, amelynek ügyvezető elnökévé Hirschberg Attilát választották.
DOBI ILDIKÓ
