JELES MAGYAROK: 150 ÉVE SZÜLETETT GÁRDONYI GÉZA

3 perc olvasás

2013.augusztus.13. kedd. EuroAstra - Petrásovits Zoltán

<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/73434"><img class="image image-preview" src="/files/images/Image23_12.jpg" border="0" width="230" height="288" /></a></span>A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját. A bélyeg középpontjában az író portréja, alnyomatként pedig az egri vár 1600-as években készült metszete látható.

A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját. A bélyeg középpontjában az író portréja, alnyomatként pedig az egri vár 1600-as években készült metszete látható.

Alul, az előtérben saját ötlete alapján megvalósított titkosírásának karakterei, ún. „tibetűi" szerepelnek, melynek jelentése: „Gratulálok, ha megfejtened sikerült. A magyar nyelvnek magas, elzárt Tibetjébe találtál kaput. Ha addig eljutsz, ameddig én, megtalálod azt az aranyalmafát is, amelynek neve: analógia." – megfejtők: Gilicze Gábor és Gyürki Ottó. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon a képzeletbeli könyvespolc egyik sora fölött Gárdonyi Géza kéziratából szerepel egy részlet. Az alkalmi bélyegzőt a kor egyik találmánya az asztali írógép ihlette, melyet Gárdonyi Géza az elsők között használt. A kibocsátáshoz fotóanyagot az egri Dobó István Vármúzeum biztosított. Laczkó Anita tervei alapján az ANY Biztonsági Nyomda 150.000 példányt készített belőle. Az újdonság augusztus 14-től kapható a nagyobb postákon valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.

Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19-20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között. Az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri: Egri csillagok (1901), A láthatatlan ember (1902), Isten rabjai (1908).

Néptanítóként indult, majd újságírással foglalkozott. Nemcsak regényeket és novellákat írt, hanem verseket, drámákat, meséket és humoros elbeszéléseket is, de foglalkozott szótárszerkesztéssel és nyelvtudománnyal is. Ő készítette Dante Isteni színjátékának első – Babits Mihály által is elismert – fordítását. Végtelenül sokoldalú, más művészi ágakban is különleges tehetséggel megáldott ezerarcú ember volt. Zenét szerzett, dalokat írt. Kiválóan hegedült és orgonált. Jól rajzolt és festett. Színdarabjaihoz látványterveket készített. Nagyszerűen fényképezett. Természettudósként és régészként is maradandót alkotott. Művelődésszerzéssel, hagyományápolással is foglalkozott. Jól sakkozott, vívott. Vállalkozásokat is alapított. Ő volt a Feszty körkép titkára, és a Dante fordítás elkészítése után megszervezte és létrehozta a Pokol körképet.

(Forrás: gardonyigeza.hu; wikipedia.org)