A többség nem szavazna olyan közös listára, amelyen Gyurcsány Ferenc is szerepel
2 perc olvasás
A magyar választók többsége egyértelműen hátrányosnak tartja Gyurcsány Ferenc beemelését az új baloldali szövetségbe – derült ki a Századvég országos adatfelvételéből. A megkérdezettek 72 százaléka semmiképpen sem szavazna olyan közös baloldali listára, amelyen a volt miniszterelnök is szerepel.
A magyar választók többsége egyértelműen hátrányosnak tartja Gyurcsány Ferenc beemelését az új baloldali szövetségbe – derült ki a Századvég országos adatfelvételéből. A megkérdezettek 72 százaléka semmiképpen sem szavazna olyan közös baloldali listára, amelyen a volt miniszterelnök is szerepel.
Az elmúlt hét legfontosabb politikai témája a hazai baloldali pártok formálódó választási szövetsége volt. A belpolitikai történésekből is egyértelművé vált, hogy az ügy egyik sarokpontja Gyurcsány Ferenc egykori kormányfő szereplése a szövetségben és annak közös listáján.
A Századvég legújabb, országos reprezentatív adatfelvételében annak járt utána, hogyan fogadta a közvélemény a baloldali választási szövetség új kereteit, különös tekintettel a korábbi miniszterelnök (egyben az egyik legmegosztóbb magyar politikai személyiség) beemelésére.
A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) hátrányosnak tartja a szerveződő baloldali szövetség számára Gyurcsány Ferenc szerepeltetését, mindössze 24 százalék ítéli előnyösnek.
A megkérdezettek 64 százalékának véleménye szerint Gyurcsány Ferenc gyengíti a szerveződő baloldali együttműködést, 28 százalékuk úgy látja, inkább erősíti. A baloldali választók körében ez az arány 50, illetve 48 – azaz minden második baloldali szerint a Demokratikus Koalíció elnöke inkább gyengíti, mint erősíti a formálódó szövetséget.
A magyar választók 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmiképpen sem szavazna egy olyan baloldali koalícióra, amelyben a volt kormányfő is szerepet kap.
A kutatás módszertana:
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2014. január 10. és 12. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
