2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A Belvárosi Plébániatemplom orgonájának története

6 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><strong><span class="inline inline-left"><a href="/node/107566"><img class="image image-preview" src="/files/images/belvarosi%20org%20kep%20Gabor.preview.jpg" border="0" alt="dr. Kereszty Gábor felvétele" title="dr. Kereszty Gábor felvétele" width="475" height="317" /></a><span style="width: 638px" class="caption"><strong>dr. Kereszty Gábor felvétele</strong></span></span>A több mint kétezer év történelmét magában foglaló Belvárosi Nagyboldogasszony</strong> <strong>Főplébánia-templom legújabb régészeti feltárása még folyamatban van</strong>. Fantasztikus ókori, középkori és reneszánsz emlékek kerültek elő. Ezek bemutatása a nagyközönség számára 2016 év végére elérhető lesz. Budapest legrégebbi, Szent István király által alapított egyházközsége külön turisztikai irodát nyitott kincseinek bemutatására. A helyszínen már kaphatók a különböző idegen nyelvű kiadványok a látványosságokról. December közepétől pedig az altemplom római és középkori falai is megtekinthetők.

dr. kereszty gábor felvételedr. Kereszty Gábor felvételeA több mint kétezer év történelmét magában foglaló Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom legújabb régészeti feltárása még folyamatban van. Fantasztikus ókori, középkori és reneszánsz emlékek kerültek elő. Ezek bemutatása a nagyközönség számára 2016 év végére elérhető lesz. Budapest legrégebbi, Szent István király által alapított egyházközsége külön turisztikai irodát nyitott kincseinek bemutatására. A helyszínen már kaphatók a különböző idegen nyelvű kiadványok a látványosságokról. December közepétől pedig az altemplom római és középkori falai is megtekinthetők.

dr. kereszty gábor felvételedr. Kereszty Gábor felvételeA több mint kétezer év történelmét magában foglaló Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom legújabb régészeti feltárása még folyamatban van. Fantasztikus ókori, középkori és reneszánsz emlékek kerültek elő. Ezek bemutatása a nagyközönség számára 2016 év végére elérhető lesz. Budapest legrégebbi, Szent István király által alapított egyházközsége külön turisztikai irodát nyitott kincseinek bemutatására. A helyszínen már kaphatók a különböző idegen nyelvű kiadványok a látványosságokról. December közepétől pedig az altemplom római és középkori falai is megtekinthetők.

Néhány fontos történelmi esemény a templom életéből: 1046-ban halt vértanúhalált Szent Gellért püspök (980-1046), akinek Muránóból hazahozott ereklyéi az oltárkőbe építve láthatók. A gyönyörű szárnyas oltár Szűz Mária életéről szóló festményeit Molnár C. Pál alkotta. A gyönyörű reneszánsz mellékoltárok (pasztofóriumok) egyikében Szent Erzsébet ereklye, másikában Szent László ereklyét őriznek a barokk szentségtartók.

A Belvárosi Főplébánai-templom eredeti méretei a lébényi és a jáki templomhoz hasonlóak lehettek. Jeles események tanúja volt egykor: 1211-ben a négyéves (későbbi) Szent Erzsébet itt tartotta kézfogóját a türingiai Hermann őrgróffal. A liturgikus térben, a szentély körül gótikus ülőfülkéket fedeztek fel, amelyekben 2010-ben fantasztikus gótikus freskókat találtak. 1458-ban Hunyadi Mátyást e helyen jelölték királlyá, majd másnap a Duna jegén választották meg. 1541 után a templomból dzsámi lett, ebből a korból maradt fenn egy tévesen tájolt török mihráb (nem Kelet felé néz), valószínűleg ekkor fedték le a gótikus festményeket, majd vastag fal mögé rejtették. A templom csarnoka már romos lehetett. 1686-tól, a török kiűzése után barokk stílusban építették újjá. Liszt Ferenc 1858 és 1871 között lakott a plébánia épületében, és bizonyára használta az orgonát.

A 24 gótikus freskók legszebbike a 14. századból való Trónoló Madonna, ölében Jézussal. Az ülőfülke oldalán látható egy püspök, akiről valószínűsítik, hogy Szent Gellértet ábrázolja. A többi Krisztus életéből vett jeleneteket hordoz. A szentély egyik oszlopán friss felfedezés egy gótikus festmény darabja.

Apró Tibor topolyai születésű (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hangszerkészítő Iskolájában oklevelet szerzett) orgonaépítő bemutatója és Virágh András orgonaművész leírása családunk néhány tagjának lehetővé tette, hogy a belvárosi orgona felújításával és történetével jobban megismerkedhessünk. Magam kisgyerekként ülhettem vasárnaponként az orgonapad mellett, amikor nagybátyáim (apai: Kereszty Jenő, anyai: Bocskai Imre) játszottak a hatalmas hangszeren. Az orgona máig kedvencem, egymagában is komplett zenekar. Utánozni képes bármelyik fúvós hangszert, hiszen szintén aerofon módon szólal meg. Az 1940-50-es években még fáradságos fizikai munkával fújtatta az erre rendelt személyzet, ma a legtöbb orgona fúvómotorral rendelkezik.

A Belvárosi Főplébánia-templom zenei története nagyjából 300 éves. Az 1700-as években Sőzer József karnagy folyamodott a Városi Tanácshoz, hogy „méltó orgonát" építtessen. 1806-ban rendelt Pest Város Tanácsa Herodeck József orgonaépítő mestertől 24 regiszteres, két manuálos, pedálos hangszert, ami 1808-ra elkészült. Különleges esemény, hogy Mozart halála (1791) után a templom kórusa mutatta be a zeneszerző halálának 10. évfordulóján, 1801. december 5-én utolsó művét, a csodálatos Requiemet.

1894-ben a Fővárosi Kegyúrság a jagendorfi Rieger Testvéreknél rendelt a Millenniumi Ünnepségekre újabb orgonát: 47 regiszteres, három manuálos, mechanikus, kúpládás változatban, tíz kombinációval. A manuál C-g3-ig, a pedál C-f1-ig terjedt.

1929-ben Kereszty Jenő és Richter Géza orgonaművészek tervei alapján a budapesti Rieger-orgonagyár 62 regiszteresre bővült, Barker-emelős, pneumatikus rendszert épített új játszóasztallal. A II. világháborúban a tüzérségi támadások során az orgona súlyos károkat szenvedett. A hangszer egyharmada használhatatlanná vált. A maradék részt állandóan ellenőrizni és karbantartani kellett.

1996-ban Virágh Endre orgonaművész és karnagy tervezte a felújítást. A felújítás költségeire Bárdos Ferenc kanonok alapítványt hozott létre. A munkálatokat akkor az 1920-ban alapított budapesti cég: Váradi és Fia aranykoszorús orgonaépítő nyerte meg a nagy lehetőségeket kínáló francia romantikus hangzású hangszerrel. A felújítás végét azonban sem a kanonok, sem Virágh Endre nem érhette meg. A Váradi és Fia cég hírnevét öregbíti az újabb regiszterekkel, új sípokkal, komputer technikával felszerelt hangszer. 2007. október 7-én dr. Osztie Zoltán plébános segédletével Bíró László püspök szentelte fel. Az orgonaavató ünnepségen Virágh András Gábor, Murányi Zsuzsanna, Koloss István, Áchim Erzsébet valamint Virágh András karnagy működött közre. A bachi hagyományoknak megfelelően a saját házi szerzők műveit is előadják a templomban.

A templomban és környékén végzett újabb régészeti feltárások során az orgona beszennyeződött. A sípjait egyenként mossák át, azaz teljesen szétszedik, majd újra összerakják, hogy hangversenyekre alkalmas legyen. A hatalmas munkálatokat a Süveges Orgonaépítő Kft. végzi.

2016 karácsonyán az orgona ismét teljes pompájában szól majd.

DOBI ILDIKÓ

 

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.