A Bizottság Engedélyezi Magyarország Számára A Termőföldszerzésre Vonatkozó átmeneti Időszak Meghosszabbítását

Az Európai Bizottság 2010. december 20-án úgy döntött, hogy Magyarország 2010. szeptember 10-i kérésének megfelelően engedélyezi a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok és valamennyi jogi személy termőföldszerzésének korlátozására vonatkozó átmeneti időszak három évvel történő meghosszabbítását. A Bizottság az átmeneti időszak meghosszabbítását a Magyarország által szolgáltatott információk alapján hagyta jóvá, amelyek rávilágítottak arra, hogy a hosszabbítás nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok lépnek fel. A Bizottság egyben felkéri Magyarországot, hogy fokozza a folyamatban lévő mezőgazdasági reform befejezésére tett erőfeszítéseit, különösen pedig hogy érjen el haladást más intézményi tényezők, mint például a kárpótlási folyamat lezárása tekintetében.

A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier kijelentette: „A mai napon meghozott határozat valamennyi érv alapos elemzésének eredménye. Azért engedélyezzük Magyarország számára az átmeneti időszak további három évvel történő, egyszeri meghosszabbítását, mert hiszünk benne, hogy így képes lesz felkészülni a teljes körű liberalizációra, amelynek révén azután a magyar mezőgazdasági ágazat az Unió belső piacának minden előnyét élvezni tudja."

Kérelmében Magyarország rámutatott: az átmeneti időszak meghosszabbítására azért van szükség, mert továbbra is jelentős különbségek állnak fenn a mezőgazdasági termelők jövedelemszintje, valamint a termőföldek ára tekintetében Magyarország és a 2004 előtt csatlakozott tagállamok között.

A jelek szerint a globális válság az átlagnál súlyosabban érintette a magyar mezőgazdasági ágazatot: a mezőgazdasági reáljövedelmek 2009-ben számottevően nagyobb mértékben csökkentek, mint az EU más tagállamaiban (mintegy 30%-kal, szemben a mintegy 12%-os uniós átlaggal). A helyzetet tovább súlyosbították a rendkívül rossz hitelfeltételek.

A Magyarországot érintő további, sajátos tényezők között szerepelt a földtulajdonlás konszolidációjának lassú előrehaladása a mezőgazdasági földterületek piacán, valamint a kárpótlás és a privatizáció hosszantartó és még mindig befejezetlen folyamata.

Tekintettel a magyar mezőgazdasági piac speciális helyzetére, a Bizottság úgy véli, hogy a magyarországi mezőgazdasági földterületek piacán valóban fennáll a hivatkozott súlyos zavarok veszélye.

Ugyanakkor a Bizottság emlékezteti Magyarországot azokra az előnyökre, amelyekkel a külföldi tőke fokozott beáramlása járna a mezőgazdasági földterületek piacán, valamint arra a pozitív hatásra, amelyet a külföldi beruházások a tőke- és know-how-ellátottság révén gyakorolnának a földterületek piacának működésére és a mezőgazdasági termelékenységre¹.

Mivel az átmeneti időszak csak egyszer hosszabbítható meg, Magyarországnak az eddigieknél eredményesebben kell kihasználnia a hátralévő időszakot. Elengedhetetlen, hogy az ország haladást mutasson fel a mezőgazdasági piacok fejlődését befolyásoló intézményi tényezők, például az alábbiak tekintetében:

a mezőgazdasági termelők hitel- és biztosítási lehetőségeinek javítása;
a kárpótlási folyamat befejezése; továbbá
a tulajdonjogokkal kapcsolatos jogbiztonság megteremtését célzó eljárások véglegesítése.

Tekintettel a mezőgazdasági piacok jövőbeli elkerülhetetlen liberalizációjára, a Bizottság azt tanácsolja Magyarországnak, hogy mérlegelje a külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó korlátozásoknak az átmeneti intézkedések fennmaradó alkalmazási ideje alatti fokozatos enyhítését.

Háttér-információk

A 2003. évi csatlakozási okmány úgy rendelkezik, hogy Magyarország a csatlakozást követő hétéves időszakra (azaz 2011. április 30-ig) fenntarthatja a már létező tilalmakat. Ezek a tilalmak a termőterületek magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok, illetve bármely jogi személy általi megszerzésére vonatkoznak.

Ez az Európai Unió működéséről szóló szerződés 63-66. cikke által biztosított szabad tőkemozgás alóli átmeneti kivételt jelent. A csatlakozáskor Magyarországnak főleg azért volt szüksége az átmeneti időszakra, hogy az egységes piac bevezetésének és a közös gazdaságpolitikára való áttérésnek a kezdetén meg tudja őrizni a mezőgazdasági tevékenységek társadalmi-gazdasági feltételeit.

A 2003. évi csatlakozási okmány arról is rendelkezik, hogy amennyiben elegendő bizonyíték támasztja alá, hogy az átmeneti időszak lejártával a mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok kialakulása fenyeget, a Bizottság Magyarország kérésére engedélyezheti az átmeneti időszak legfeljebb három évvel történő meghosszabbítását. Az átmeneti időszak meghosszabbítása csak egyszer engedélyezhető.

A magyarországi mezőgazdasági földterületek szerzésére vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbításáról szóló, 2010. december 20-i bizottsági határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

További információkat a következő weboldalon talál:

http://ec.europa.eu/internal_market/capital/reports/index_en.htm

¹ :

Ezt már az átmeneti rendelkezések 2008. évi, a Bizottság által a Tanácsnak előterjesztett félidős felülvizsgálata is kiemelte; COM(2008) 461 végleges, 2008. július 16.