A digitális televíziós átállással kapcsolatban a leginkább érintettek a legkevésbé tájékozottak
4 perc olvasás
A hagyományos földfelszíni analóg műsorszórás közeljövőben történő megszűnése elsősorban azokat érinti, akik jelenleg hagyományos tető- vagy szobaantennával tévéznek, mégis ők a legtájékozatlanabbnak az átállással kapcsolatban – derült ki a Szonda Ipsos 2009. május havi kutatásából. Pedig a technológiaváltás főként e csoportot – vagyis a felnőtt magyar lakosság ötödét – érinti olyan szempontból, hogy jelenlegi vételi eszközeik már nem lesznek alkalmasak a digitális földfelszíni adások [DVB-T] vételére, hanem mindenképp be kell szerezniük egy jelátalakító készüléket [Set-top Box] vagy egy azzal ellátott televíziót [IDTV].
A hagyományos földfelszíni analóg műsorszórás közeljövőben történő megszűnése elsősorban azokat érinti, akik jelenleg hagyományos tető- vagy szobaantennával tévéznek, mégis ők a legtájékozatlanabbnak az átállással kapcsolatban – derült ki a Szonda Ipsos 2009. május havi kutatásából. Pedig a technológiaváltás főként e csoportot – vagyis a felnőtt magyar lakosság ötödét – érinti olyan szempontból, hogy jelenlegi vételi eszközeik már nem lesznek alkalmasak a digitális földfelszíni adások [DVB-T] vételére, hanem mindenképp be kell szerezniük egy jelátalakító készüléket [Set-top Box] vagy egy azzal ellátott televíziót [IDTV].
A Szonda Ipsos reprezentatív felmérésének eredményei azt mutatják, hogy a hagyományos földfelszíni analóg műsorszórás néhány éven belüli beszüntetéséről összességében a 18 éves és annál idősebb magyar lakosság háromötöde értesült már. Bár a digitális átállás elsősorban azokat érinti, akik hagyományos tető- vagy szobaantennával tévéznek, mégis körükben volt az átlagosnál jóval alacsonyabb – mindössze 44%-os – az átállásról értesülők aránya.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2008 márciusában írt ki pályázatot 5 digitális földi televíziós [valamint 1 rádiós] műsorszóró-hálózat üzemeltetésére, és e pályázatot az Antenna Hungária nyerte meg. A MinDigTV szolgáltatás ezek után 2008 decemberében indult el, és szabadon fogható csatornakínálatába jelenleg az RTL Klub, a tv2, a Duna TV HD és a Duna II Autonómia csatornája tartozik, emellett pedig az ATV és a Hír TV kódolt formában hozzáférhető. A MinDigTV szolgáltatásnál a műsorszórás 3 telephelyről [Budapest, Kabhegy, Szentes] történik, és így a magyar lakosság közel 60%-a számára elérhető. A hálózat azonban újabb és újabb telephelyekkel bővül, és a szolgáltatás lefedettsége is egyre nagyobb lesz. A teljes digitális átállásnak a törvény értelmében 2012-ig kell megtörténnie Magyarországon, és ezt a céldátumot a váltásról értesülők harmada pontosan tudta.
A digitális földfelszíni sugárzás – azaz DVB-T [Digital Video Broadcasting Terrestial] – előnyeit a jelenlegi analóghoz képest elsősorban a jobb képminőségben, a jobb hangminőségben, valamint a nagyobb csatornaszámban látják a megkérdezettek. A multiplex csatornák révén az előfizetési díj nélkül elérhető csatornák száma a jelenlegi háromról [m1, tv2, RTL Klub] a többszörösére emelkedik. Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a jelenleg használatban lévő tévékészülékek nagy része önmagában nem alkalmas a digitális földi jelek vételére, ehhez egy jelátalakító eszközre [Set-top Box], vagy olyan televíziókészülékre van szükség, amelybe már gyárilag be van építve e jelátalakító [IDTV].
A digitális átállásról értesülő, tető- vagy szobaantennával tévézőknek mindössze a 6%-a rendelkezik jelenleg valamelyik eszközzel, amelynek segítségével 2012 után is tudja majd nézni a földi sugárzású csatornákat. Akik nem rendelkeznek ilyen eszközzel, azoknak a körében látszólag nagy volt a bizonytalanság a jövőt illetően: minden negyedik válaszadó volt tanácstalan a tekintetben, hogy a digitális földfelszíni jelek vételéhez nekik be kell-e szerezniük valamilyen eszközt az átállás után, vagy minden maradhat így, ahogy van.
Összességében megállapíthatjuk, hogy bár a digitális átállás elsősorban a tető- vagy szobaantennával tévézőket érinti, mégis ők a tájékozatlanabbak e területen. E csoportban egyébként az átlag felett reprezentáltak az időskorúak [és ebből következően a nyugdíjasok, az özvegyek, az egyszemélyes háztartásban élők], az alacsonyan kvalifikáltak, a községekben élők, illetve az alacsony társadalmi státuszúak. Emellett e csoport tagjaira kevésbé jellemző az infokommunikációs eszközökkel, valamint egyéb vagyontárgyakkal való ellátottság is, és az internet-penetráció is lényegesen átlag alatti mértékű körükben.
