2011. június 30-án tette közzé az Agrármarketing Centrum;   nagyszabású országos marketing kampányt indít a Duna borrégió népszerűsítése érdekében, hogy a jóminőségű alföldi borok a hazai piacon elfoglalhassák érdemük szerinti helyüket, nevük és készítőik ismertté váljanak. 

http://www.alfoldibor.hu/

2011. június 30-án tette közzé az Agrármarketing Centrum;   nagyszabású országos marketing kampányt indít a Duna borrégió népszerűsítése érdekében, hogy a jóminőségű alföldi borok a hazai piacon elfoglalhassák érdemük szerinti helyüket, nevük és készítőik ismertté váljanak. 

http://www.alfoldibor.hu/

Mit fed a Duna borrégió elnevezés?

Három bortermő területet: 

–                      a Duna mentén a Hajós-Bajai borvidéket

–                      a Tisza felé húzódó Kúnság borvidéket

–                      a Csongrádi borvidéket

 

A Hajós-Bajai kétezer hektáros terület, ami magyar viszonylatban közép-méretű borvidéknek számít, (közel ekkora pl. a Soproni borvidék, valamilyen kisebb az Etyeki). Talaja lösz, ill. homok, ami meghatározás az egész régióra vonatkozik.

A homok, mint talajtípus nagy jelentőséggel bír az országban, történeti jelentőséggel bír, hogy a XIX. század végén a filoxera-vész idején (Európa szerte) kipusztult többi szőlő-talajoktól eltérően, ezen a talajon nem tudott nagy erőre kapni a kór.  Magyarországon, az Alföld volt az az egyetlen terület, ahol a homokon olyan szőlőfajták maradhattak fenn, mint az izsáki sárfehér, zalagyöngye,  kövidinka, stb.

A régióra a mérsékelt kontinentális éghajlat jellemző, új elnevezéssel :  sub-mediterrán. Jellemzően melegebb az átlagos magyarországi klímánál, többet süt a nap, kevesebb eső esik, de amikor esik, akkor bőséges a leeső vízmennyiség (ez utóbbi nem tesz jót a szőlőnek). 

Az itt termelt szőlőfajták közül helyi fajta a kövidinka, cserszegi fűszeres,  nemzetközi szőlőfajta a chardonay, a rajnai rizling.  A kék szőlők közül a cabarnet savignon, merlot, kadarka, kékfrankos tartozik a tájhoz.

A három tárgyalt borvidék közül itt haladja meg egyedül a kék szőlők aránya a fehéret.Erre a vidékre is jellemző az új telepítések megléte, az elmúlt években mintegy 500 hektár vált ebből újra termővé. További fejlesztésekre is adott a tér.  Az itteni fehér borokra a friss, gyümölcsös reduktív jelleg a meghatározó, a vörös borok pedig testesebbek.

A Kúnság a legnagyobb borvidék a régión és Magyarországon belül is, 25 ezer hektár. Ez a borvidék is viszaesett területileg az elmúlt 6-8 évben, az EU-s kivágást dotáló szabályzás miatt. Itt is vannak új telepítések. Talaja homok.

A klíma azonos a hajós-bajaival,  de itt már tökéletesen sík a termő-vidék. Klasszikus magyar szőlőfajták teremnek,izsáki sárfehér, zalagyöngye, ezerjó.  Utóbbi Móron is megtalálható, de ott lényegesen kisebb mennyiség van belőle. A nemzetközi szőlőfajták közül;  chardonay, olaszrizling. Kékszőlőből;  elsősorban kadarka, kékfrankos.

A borok többsége fehér szőlőből készül itt, a telepítések 75%-a fehér. 

Az egész régió számára nagy jelentőséggel bír, hogy 2007-ben Wittmann Jánost innen nevezték, s lett az Év Bortermelője.  Ezen a vidéken kb. 3 ezer hektár az újratelepített terület, ami rövidesen szüretre kész, s további 5 ezer hektár újratelepítését is tervezik. Export szempontjából tehát van még mennyiség-növelési lehetőség.

 Csongrád a legkisebb borvidék a régióban,  1.400 hektár.  Fehér és kék szőlőt egyaránt terem a vidék, s jellemzően a termés feldolgozásra a Kúnságba kerül.

 Horkay András szakértő, a Central European Wine Institute (CEWI) vezetője a Duna borrégió borait bemutató borszemlén a budapesti Doblo Bor Bárban szólt a kampányról.  Emlékeztetett, a magyarok hagyományosan nagy bortermelőnek, s komoly borfogyasztónak tartják magukat, ennek van is alapja.  Magyarországon 27 borvidéket tartanak számon, a termővidék közel 70 ezer hektárnyi területen helyezkedik el országszerte.  A Dunai borrégió, melyet korábban Alföldi borvidéknek neveztek, ebből mintegy 28 ezer hektárnyi, s a telepítések 40%-át jelenti.  

A magyar össztermelés évente körülbelül  3-3,5 millió hektoliternyi, évjárattól függően. Tavaly pl., az időjárás viszontagságai miatt, mintegy 3 milliónyi volt. Ebből a Duna régió 1-1,1 millió hektolitert adott, több mint 30%-át az ország termelésének. Ilyen mennyiségű termeléssel az ország legnagyobb borrégiójaként tartható számon, s megkerülhetetlenül számolni kell vele.

Szokásos módon, Magyarországon 6-7 csúcs-borvidéket jelölnek meg, s úgy tartják, a fogyasztás nagy része az ezekből származó borokra összpontosul, de ezek mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a nemzeti fogyasztásban és az exportban sem ekkora területet és ilyen termelési adottságokat, mint amivel a Duna borrégió rendelkezik.

A vonatkozó terület termelésének több mint 90%-át helyben fogyasztják el, ami jó dolog, de lehetőséget kell találni az export számára is. A vonatkozó bortermő terület nagyon régi hagyományokkal bír, több száz éves szőlőtermesztési múlttal. Megítélése a rendszerváltás után viszonylag visszafogott volt, ezen szeretne az Agrármarketing változtatni, fordítani eladás és minőség tekintetében is.  

 Horkay András  mondja;  el lehet felejteni a homoki bor negatív értelmezését, új, kedvező képzeteket társíthatunk az alföldi borokhoz. 

A bor barátai megtapasztalhatták;   a Duna borrégióban termelt borok egyre jobbak,  frissességük, zamatosságuk mind szembetűnőbb.  Az alföldi borok a mindennapok italát jelentik:  könnyedek, kiválóan oltják a szomjúságot,  lágyabbak a hegyvidékieknél, sav- és alkoholtartalmúk viszonylag alacsony. Mindez előnyt jelent, mivel akárcsak világszerte,  Magyarországon is egyre keresettebbek a könnyebb borok.

A Duna borrégióhoz tartozó borvidékek pincészeteiben egyre jobb ár-érték arányú borokat készítenek a jelenleg uralkodó irányzatokon belül, a piaci megítélés azonban nehezen szabadul a korábbi, nem túl hízelgő véleményektől.

A régió jóminőségi borai, érdemes borászatai, borkészítői egy sikert már elkönyvelhettek:  a kínai kormányfő elmúlt napokban tett budapesti látogatásakor, a nemzetközi gazdasági konferencia fogadásán a Duna borrégió legjobb borait kínálták. Ezzel az alföldi borok népszerűsítését célzó kampány nem várt, de nagyon hatékony, az ország határain bőven túlmutató támogatást kapott.

 A világ bortermelésére jellemző fejlődési irányt jól jellemzi, hogy kimutatások szerint mintegy 75-80%-nyi az 5 dollár, ill. 5 euró körüli értéken forgalmazott borok mennyisége.  15% az  5-15 dollár közötti,  és csak 5%-nyi az un. prémium minőség aránya.  A Duna borrégiónak van létjogosultsága az alsó szegmensben a minőségileg megfelelő mennyiség termelésére, különösen, hogy itt olyan szőlőfajták vannak, amilyenek nincsenek máshol Magyarországon és Európában.  A világon olyan országokat és olyan borrégiókat keresnek a szakértők, majd őket követően a fogyasztók, amilyet nem találnak máshol. Ilyen nálunk Tokaj és a furmint,  a Somló és a furmint, hárslevelű és a juhfark. Az alföldi szőlőfajták talán kevésbé kifinomultak, nem olyan „koncentráltak" mint a furmint, de gyümölcsösségükkel, frissességükkel, kellemes fogyasztási értékükkel olyan piacot tudnak teremteni, ami értéket jelent a világon. Az emberek döntő többsége a mindennapok borát keresi, jó ár-érték arányban, könnyen fogyasztható minőségben. Az évnek csak néhány napjára keresünk ünnepi bort, az alföldi bor a mindennapok borára való igényt tudja kielégíteni.  A piacon ezt a mindennapok borát fiataloknak party-borként, nyáron, jó időben a fűszeres jellegű alföldi fehér borokat üdítő  érzést keltő italként lehet  fogyasztani.

Ezen a vonalon vannak jó példák, az USA  húsz év alatt a világ első borfogyasztó nemzete lett, ahol 80 millió ember fogyaszt bort.  Nagy jelentőséggel bírt ezen tömeg kialakulásában a felsőfokú képzésben résztvevő diákok példája.

Nekik nincsen pénzük, minőségi olcsó bort keresnek, jó ár-érték arányút.  Van ott egy kategória, az 5 dollárért kapható egy gallonos (4 liter) bor, nyilván nem ezt célozzuk, de ezen a lépcsőn haladva ott is áttörést lehet elérni, elérhető az a szegmens aki ezeket a borokat keresi.

A lehetőségek másik fele a prémium kategória.  Jó példa erre az EU-s elnökség ideje alatt a kötelező fogadások ellátása, amikor is az egyik májusi rendezvényre az alföldi borok voltak hivatalosak és jól szerepeltek, nagyon jó visszajelzésekkel. Fehér és vörösbor vonatkozásban egyaránt.

A kínai miniszterelnök fogadásán is megállták a helyüket. A tanulság, lehet ebben a kategóriában is, kisebb mennyiségben gondolkozni. Továbbá;  ezt a bor-régiót együtt kell vinni nagy bor-régióinkkal , Villánnyal, Egerrel, a Balatonnal, Sopronnal, stb. a nemzetközi eseményekre, nem lehet kihagyni sem mennyiségi sem minőségi szempontból.  Példa Ausztrália, ahol elhatározták, olcsó, jó minőségű borokat fognak termelni, s meghódítani a világot. Elérték, ma a világ meghatározó exportőrei ebben a kategóriában.

 Frittmann János, a Duna borrégió egyik vezető borásza szerint, feljövőben van a régió, és nagy hibát követ el az, aki nem vesz erről tudomást, hiszen a most kitűnő ár-érték arányú borok hamarosan följebb kapaszkodnak a polcokon.

Az elmúlt években szinte megszokottá vált, hogy a borrégióban meg-megcsillan néhány tehetség, ám sokan elsiklottak felette, hogy az itteni borvidékek nagy tömegben termelt és palackozott borai is egyre jobbá válnak, egyenletesen hozzák az otthoni és társasági fogyasztásra kiválóan alkalmas minőséget.

 Simon Péter, az Agrármarketing Centrum igazgatója is úgy véli, rendkívül nagy, ám eddig jórészt kihasználatlan piaci lehetőség rejlik a régió boraiban, ezen lehetőségek kiaknázásához első lépésben az szükséges, hogy növekedjen a régió borainak ismertsége, reflektorfénybe kerüljenek a „húzó" borok és készítőik. A régió borai jelenleg nyilvánvalóan nincsenek érdemeiknek megfelelő helyen.  Az Agrármarketing Centrum most induló, alföldi borokat népszerűsítő országos kampánya ezért sokat segíthet a borvidékek pincészeteinek változtatni ezen a helyzeten.

 A Duna borrégió kiváló pincészetei ezen a kampány-nyitó rendezvényen bemutatták csúcs-boraikat. A régió jelentősebb borkészítői közül felvonult a Font Pincészet, a Gedeon Pincészet, a Sümegi Pincészet, a Koch Borászat, az Anna Borászat, valamint a Szőke Pincészet és a Frittmann Borászat.

A kampányhoz csatlakozó kiskereskedések személyesen találkozhattak a borrégióhoz tartozó három borvidék (Kunsági, Hajós-Bajai, Csongrádi) idei versenyeinek díjazottjaival. A rendezvényen megismerhették a legkiválóbb borokat, rendelhettek belőlük, vagy akár akciós válogatást is összeállíthattak.

A résztvevők 30-40 tételt teszteltek, e felhozatalon belül többségben voltak a fehérborok, de a szakmai közönség megismerhette a legjobb rozé- és vörösborokat is. Az Agrármarketing Centrum vonatkozó kampánya több lábon áll: van a fesztiválokon megjelenő roadshow, indul egy kiskereskedői akció és jelentős médiakampány is erősíti az alföldi borok helyzetét a hazai piacon. A kampány eseményeit az érdeklődők nyomon követhetik az interneten a  www.alfoldibor.hu  címen, valamint a facebook „alföldi bor" oldalán is.  

A kampány része az a július elsején induló, az értékesítő helyeken belüli eszközökkel operáló egyhónapos BTL-akció is, amelyhez minden olyan borkiskereskedés, borszaküzlet csatlakozhat, amelyik vállalja, hogy 2011. július 1. és 31. között az alföldi borok kampányára külön is felhívja vásárlói figyelmét.

Július folyamán országos citylight-kampányon, valamint az internetes és nyomtatott sajtóban elhelyezett hirdetések útján tájékozatják a fogyasztókat az alföldi borokról.

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük