1964-ben szentelték fel Fatimában a Magyar Kálváriát, amely elsősorban az 1956-ban külföldre menekült honfitársaink adományaiból épült fel.

1964-ben szentelték fel Fatimában a Magyar Kálváriát, amely elsősorban az 1956-ban külföldre menekült honfitársaink adományaiból épült fel.


A Magyar Kálvária és a Szent István-kápolna első 14 stációja Marek László magyar építész műve, 1964. május 12-én szentelték fel ezeket. A kápolna szobrait Soares Branco portugál szobrász készítette.

Most nagyon aktuális...Most nagyon aktuális…A 15. állomás, amelyet 1992. október 13-án, a fatimai jelenések 75. évfordulóján, a magyar nagykövet jelenlétében avattak fel, a lajosmizsei plébánia adományából épült, annak emlékére, hogy Magyarország felszabadult a kommunizmus alól.

A 8. és a 9. stáció között áll egy szobor, amely a Szűzanya negyedik jelenésének állít emléket, ezt 1956. augusztus 12-én szentelték fel.

A keresztút útvonala megegyezik azzal, amelyet a kis pásztorok minden nap megtettek, amikor otthonukból, Aljustrelből a juhnyájat legelni vitték Cova da Iriába, ahol a jelenések történtek. A jelenések során egyre többen kísérték el a gyerekeket, annak reményében, hogy láthatják a Szűzanyát, és egy csodának is szemtanúi lehetnek, ami 1917. október 13-án meg is történt.

Kardos Illés, a Csanádi Egyházmegye papja 1944-ben hagyta el Magyarországot. Ő készítette elő a kálvária tervét és alapította a Fatimai Magyar Kálvária Mozgalmat. Hitte, Isten a Szűzanya közbenjárására kiemeli nemzetünket a rabságból. Kardos atya 1961-ben elhunyt, így nem élhette meg a rendszerváltás éveit. Utóda, Győrfy Albert plébános vitte tovább a mozgalom ügyeit, s sorra alakultak a gyűjtőközpontok azokban az országokban, ahol magyarok éltek.

João leiria-fatimai megyéspüspök 1959-ben jelölte ki a keresztút útvonalát; azt az ösvényt, amelyen a három gyermek vezette a nyájat naponta szülőfalujából a jelenések helyszínére. Hamarosan lerakták a kálvária alapkövét. 1962. augusztus 11-én áldotta meg János püspök a tizennégy stációt és helyezte el az épülő Szent István-kápolna alapkövét. A szentelésre 1964. május 12-én került sor.

A kápolna mennyezetén látható 55 négyzetméteres mozaik és a színes üvegablakok Prokop Péter római műtermében készültek.

Magyar Kurír

Tartalom

1. rész :  A fatimai jelenések története 1.rész | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/39862

2. rész: A fatimai üzenet három titka – 2. rész | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/39864

3.rész: A harmadik fatimai titok története – 3. rész | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/39866

4.rész:  Fatima, a kegyhely – 4. rész | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/39870

5. rész: A fatimai Magyar Kálvária – 5. rész | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/39873

6. rész: A Pásztorgyermekek Irodája Fatimában – Secretariado dos Pastorinhos — 6. rész | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/39876

7. rész: Fatima Nap – Tartalom — 7. rész | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/39878

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük