A december végén lezáruló féléves francia EU-elnökséget értékelte Nicolas Sarkozy az EP plenáris ülésén. A képviselők az uniós állam- és kormányfők december 11-12-ei csúcstalálkozójának kiemelt témáiról – a gazdasági válság uniós kezeléséről, az éghajlatváltozás elleni küzdelemről és a lisszaboni szerződés jövőjéről – is vitáztak.

 

A december végén lezáruló féléves francia EU-elnökséget értékelte Nicolas Sarkozy az EP plenáris ülésén. A képviselők az uniós állam- és kormányfők december 11-12-ei csúcstalálkozójának kiemelt témáiról – a gazdasági válság uniós kezeléséről, az éghajlatváltozás elleni küzdelemről és a lisszaboni szerződés jövőjéről – is vitáztak.

Sarkozy: Európa vállalja a felelősséget, és ne más

„Két meggyőződésre próbálta alapozni féléves elnökségét Franciaország" – mondta beszédében Nicolas Sarkozy, francia államfő az EP plenáris ülésén -, „arra, hogy a világnak egy erős Európára van szüksége", „Európa pedig csak akkor lehet erős, ha egységes, gondolkodik, és megvannak a válaszai a problémákra".

A grúz válság kapcsán ezért az elnökség azt akarta elérni – mondta az államfő -, hogy Európa vállalja a felelősséget a megoldásban, és ne a Boszniában történtek ismétlődjenek meg, ahol az USA közvetített, Európa pedig csak követte.

Sarkozy szerint „nincs más jövő, mint az, hogy Európa példát mutasson szomszédai számára a békéről és azokról az értékekről, amelyeket a kontinens már megtanult". Ezért tovább kell erősíteni az euro-mediterrán partnerséget – mondta. „Az euro-mediterrán párbeszédre mindkét félnek szüksége van, de az uniónak nem szabad csak pénzadományozónak lennie, kérnie is kell valamit: a békét" – fogalmazott.

22 milliárd euró Magyarországnak

Sarkozy szerint Európának sikerült egységesen fellépni a gazdasági válságban, és közös politikát folytatni. Ez nem volt egyszerű – mondta, hiszen, az unió 27 tagállamból épül fel, és nem minden ország van egyforma gazdasági helyzetben. „Az Európai Unió azonban megmutatta szolidaritását, jó példa erre az, amikor egy hétvége alatt Magyarország számára 22 milliárd eurót mobilizáltunk" – mondta. Sarkozy szerint ha az európai intézmények nem vállalták volna fel a felelősséget a válság kezelésében, „példa nélküli helyzet állt volna elő az EU-ban, egyes tagállamok teljesen tönkre mentek volna, az európai bankrendszer pedig padlóra került volna".

Vissza az egy tagállam – egy biztos elvéhez

Sarkozy szavai szerint Európát nem lehet a tagállamok ellenében felépíteni. „A nemzetállamok nem ellenségei Európának" – fogalmazott.

A lisszaboni szerződés jövőjére reagálva azt mondta, többen hittek abban, hogy az Európai Bizottság akkor lesz hatékonyabb, ha kisebb létszámmal működik. „Az Európai Unió azonban úgy lesz erősebb, ha minden tagállam delegálhat egy biztost, ezért a Tanács az »egy tagállam – egy biztos« elvét fogja javasolni" – mondta.

Sarkozy arról is beszélt, hogy amikor Horvátország csatlakozik majd az EU-hoz, új szerződésre lesz szükség, hogy bővíteni lehessen Európát. A horvát csatlakozási szerződésben pedig az Európai Parlament képviselőinek létszámával is foglalkozni kell – tette hozzá.

Sarkozy azt mondta, a klíma- és energiacsomaggal kapcsolatban „eltértek a vélemények arról, mennyi engedményt kapjon az európai ipar és nagyon nagy harcok voltak." „De tovább kell harcolnunk, mert Európa nem mondhat le a céljairól, és az amerikaiakat is rá kell vennünk, hogy megfelelő célokat tűzzenek ki" – tette hozzá. Hangsúlyozta az EP szerepét abban, hogy az intézményeknek a klíma- és energiacsomagban végül sikerült közös álláspontra jutniuk.

„Az elnökség sok dologra megtanított"

 „Az elnökség sokat tanított nekem. Megértettem, hogy az európai parlamenti képviselők miért szeretik a munkájukat. Amikor egy problémáról 27 tagállamot érintő döntést kell hozni, toleráns szellemben, az ember sokkal nyitottabbá válik" – mondta Nicolas Sarkozy.

Barroso: Yes, we can!

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a Tanács, a Bizottság és a Parlament együttműködése a klíma- és energiacsomag elfogadtatásában egy új korszak kezdetét jelenti az Európai Unióban. „A klímacsomagról történő szerdai szavazással az Európai Parlament kezében lesz a kulcs ahhoz, hogy kinyissa az utolsó ajtót egy 21. századi, működőképes Európa előtt" – fogalmazott. Hozzátette, az EU most már nyugodt szívvel fordulhat az Egyesült Államok felé, és mondhatja: „Yes, we can! Yes, you can!" („Igen, meg tudjuk csinálni! Igen, meg tudjátok csinálni!" – Barroso a megválasztott amerikai elnök, Barack Obama kampányszlogenjét idézte – a szerk.)

Barroso beszélt az elkövetkező időszak terveiről is. A tagállamok 1,9 milliárd euró többletkifizetéshez férhetnek majd hozzá, ötmilliárd eurót kap az európai energiahálózat 2009 és 2010-ben, valamint nagyméretű infrastrukturális és energiaprojektek valósulnak majd meg. Azt is mondta, az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alóli kivételek nem jelenthetik majd a versenyszabályok enyhítését. „A közös piac szabályait tiszteletben kell tartani, ha Európa a jövőben is válaszolni akar a válságokra" – mondta.

Joseph Daul (francia) a néppártiak vezérszónoka szerint a francia elnökség mérlege a jobbközép koncepciónak felel meg: pragmatikus, racionális és konkrét megoldásokat mutatott fel, amelyek „a klímaváltozásra, a bevándorlásra és a pénzügyi válságra adott válaszai révén Európa számára kivívták a nemzetközi tiszteletet". „Az EU-nak azonban több politikai stabilitásra és hatékonyabb döntéshozatalra van szüksége, és ehhez a lisszaboni szerződés megfelelő eszközöket kínál" – tette hozzá Daul.

A szocialisták vezérszónokaként felszólaló Martin Schulz (német) szerint a francia elnökségről a klímaváltozás elleni küzdelem és a pénzügyi válság kezelése terén is pozitív mérleget lehet vonni. Sarkozy viszont a frakcióvezető szerint kicsit megkésve reagált „a társadalmi egyenlőtlenségek időzített bombájára". „Még mindig nincs azonban lisszaboni szerződésünk" – tette hozzá Schulz -, „ezért az ír népet emlékeztetni kell kormányának arra, mit tett Európa Írországért a pénzügyi válság idején".

Graham Watson (brit) a liberálisok képviseletében azt mondta, a francia államfő „energikusan, lelkesedéssel és kreatívan kezelte az elnökség ideje alatt elé álló kihívásokat". A képviselő kérte a Tanácsot, hogy csökkentse az energiatakarékos, illetve megújuló energiaforrásokat felhasználó berendezésekre kivetett adót. Watson egyetértett Sarkozyvel az egy tagállam – egy biztos elvében, és azt mondta: „Ha Párizs megér egy misét, Dublin megér egy biztost".

A zöldeket képviselő Daniel Cohn-Bendit (német) szavai szerint „a francia elnökség egyik pillanatban igazat mondott, a másikban azonban már nem tartotta be a szavát". Azt is mondta, Sarkozy „az EP-t csupán kormányzati viagrának tekinti". Cohn-Bendit szerint, ha sikerül elfogadtatni a lisszaboni szerződést, „az egyhangú döntés megöli majd a demokráciát." „Büszke vagyok arra, hogy Hu Csia kapta meg az EP Szaharov-díját, és az EP nem hajolt meg az emberi jogokat sértő kínai rendszer előtt" – tette hozzá a képviselő.

A Nemzetek Európájáért Unió nevében Cristiana Muscardini (olasz) azt mondta, „a grúziai helyzet és a pénzügyi válság kezelése során megtapasztalhattuk, hogy van lehetőség közös európai politika kidolgozására". Muscardini szerint azonban „még világosabb politikai perspektívákra van szükség". A képviselő szerint a jövőben oda kell figyelni az uniós intézményekre, a közel-keleti béke kérdésére, a béregyenlőségre, és az unió szomszédaival folytatott párbeszédre.

Francis Wurtz (francia) a GUE/NGL képviseletében azt mondta az „elnökség emlékezetes marad", és „az elnök egyedi stílusban vezette az uniót". Hozzátette azonban azt is, hogy pártja nem gratulál Sarkozynek azért, amiért a lisszaboni szerződés kapcsán olyan nyomás alá helyezte az ír népet, amely Wurtz szerint nem volt tisztességes.

Nigel Farage (brit) az IND/DEM nevében azt mondta, „egy olyan Európai Unió áll előttünk, amely lenézi a demokráciát", és „képtelen boldogulni az alternatív nézőpontokkal." Szavai szerint elítélendő, ahogyan Sarkozy Csehországot kezelte annak januárban kezdődő uniós elnöksége előtt. Farage képviselőtársát, Daniel-Cohn Benditet is éles vádakkal illette az EP frakcióvezetőinek Vaclav Klaus cseh elnökkel folytatott prágai találkozóján tanúsított magatartása miatt.

A független Bruno Gollnisch (francia) szerint az Európai Unió nem felel meg a céljának, ugyanis nemzeti vagy globális szinten sokkal megfelelőbb megoldásokat lehetett volna találni a pénzügyi válság kezelésére. „Közös európai politikáról beszélünk, noha azok sok esetben ellentétesek egymással, az EU pedig túl kicsi terület ahhoz, hogy a súlyos problémákkal szembeszálljon" – fogalmazott. Véleménye szerint „a klímaváltozási csomagot megfosztották erejétől", a lisszaboni szerződés elfogadtatása pedig „szolgai szavazásra kényszeríti az unió polgárait".

A francia soros elnökség honlapja

Euro6: kevesebb szennyezőanyag a teherautókból

2014 után tilos lesz nyilvántartásba venni, értékesíteni vagy üzembe helyezni az olyan tehergépjárműveket, amelyek nem felelnek meg az Euro6-os szennyezőanyag-kibocsátási határértékeknek.

Az EP kedden a strasbourgi plenáris ülésen 610 igen, 11 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett megszavazta a 2,6 tonnánál nehezebb tehergépjárművek számára technikai előírásokat bevezető Euro 6 rendelettervezetet.

A „tiszta", azaz a kevés szennyezőanyagot kibocsátó tehergépjárművek elterjedése jelentősen hozzájárulhat a levegő minőségének javulásához. A tisztább levegő megteremtéséért az Európai Bizottság az „Euro-rendeletekben" szabályozza a tehergépjárművek által kibocsátható szennyezés maximális mértékét. A legújabb, hatodik rendelet 2013-ban lép majd életbe és a 2006 novembere óta érvényben lévő Euro4 és a 2008 októberétől élő Euro5 rendeleteket váltja fel.

Kevesebb szénmonoxid

Az EP támogatta az Európai Bizottság által javasolt alacsonyabb határértékeket a szennyezőanyagok (szénmonoxid, teljes szénhidrogén, nemmetán szénhidrogén, metán, nitrogénoxidok és ammónia) kibocsátására. Így például az összes nitrogénoxid-kibocsátás nem haladhatja majd meg a 400 mg/KWh-t, ami nyolcvan százalékos csökkentést jelent a korábbi határértékhez képest – olvasható a Mathias Groote (szocialista, német) által készített jelentésben. A részecske-kibocsátás pedig legfeljebb 10 mg lehet majd kilowattóránként, ami 66 százalékkal alacsonyabb az előző, Euro5 rendeletben megengedettnél.

Az EP arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a jövőben a nitrogénoxidokhoz hasonlóan a nitrogéndioxid esetében is határozzon meg egy kibocsátási határértéket.

2014-től betiltanák a nem megfelelő teherautókat

A rendelet 2013-tól lép hatályba. A kibocsátási határértékeknek az új tehergépjárműveknek a Bizottság által javasolt 2014. október helyett kilenc hónappal korábban, már január elsejétől meg kell felelniük – véli az EP. Azt követően az előírásoknak nem megfelelő tehergépjárműveket tilos lesz nyilvántartásba venni, értékesíteni, vagy üzembe helyezni.

A képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, 2010 áprilisáig hozza meg a szükséges végrehajtási intézkedéseket, hogy a gyártóknak legyen elég idejük a felkészülésre és a szükséges átalakítások elvégzésére 2013-ig.

Az EP szerint a tagállamoknak pénzügyi ösztönzőkkel kellene támogatniuk a „tiszta" gépjárművek korábbi bevezetését.

Javítás, karbantartás

Az EP támogatja, hogy a kereskedőkhöz és a javítóműhelyekhez hasonlóan a független piaci résztvevők is hozzáférhessenek a javításra és a fedélzeti diagnosztikára vonatkozó információkhoz. Ez „leegyszerűsítené a rendszeres karbantartáshoz való hozzáférést", „biztosítaná a járművek biztonságos és környezetkímélő üzemeltetését", valamint „megőrizné a versenyt a javítási és karbantartási szolgáltatások piacán" – áll a jelentésben.

A szöveg szerint a tesztek azt mutatják, hogy a tényleges menetüzemben mért kibocsátások eltérhetnek a tesztciklusban mért adatoktól. Az EP ezért hordozható kibocsátásmérők alkalmazását, valamint a menetcikluson kívüli kibocsátások ellenőrzésére szolgáló eljárások bevezetését is szeretné.

Az EP emellett azt is várja az Európai Bizottságtól, hogy dolgozzon ki jogszabályjavaslatot a már üzemben lévő gépjárművek dízelrészecske-szűrővel történő utólagos felszereléséről, illetve a nehéz tehergépjárművek széndioxid-kibocsátásának szabályozásáról.

Jogalkotási figyelő

Matthias Groote

Európai üzemi tanácsok – jobb tájékoztatás, több konzultációs jog

Az „európai üzemi tanácsokról" szóló uniós szabályozás felülvizsgálatát a „szociális napirend" megújításának részeként javasolta júliusban az Európai Bizottság. Jelenleg mintegy 820 ilyen szervezet működik, közel 14 és fél millió munkavállalót képviselve.

Az EP kedden 411 igen, 44 nem, 181 tartózkodó vokssal megszavazta az európai üzemi tanácsokra vonatkozó szabályok módosítását. A parlament, valamint a Tanács és a Bizottság tárgyalódelegációi korábban, december 4-én jutottak megegyezésre a részletekről. Ezt a kompromisszumos javaslatot hagyta most jóvá az EP egésze.

Az Európai Bizottság a 94/45/EC irányelv módosításának részeként a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának, az európai üzemi tanácsok jogkörének pontosabb meghatározását javasolta.

Az irányelv felülvizsgálatának célja, hogy biztosítsák a munkavállalók határokon átnyúló, tájékoztatáshoz és konzultációhoz fűződő jogainak hatékony érvényesülését, valamint hogy növeljék az európai üzemi tanácsok arányát. Jelenleg az irányelv által érintett vállalatok mindössze 36 százalékában van ilyen szervezet.

A szociális partnerek által javasolt módosítások

Az EP támafelelőse Philip Bushill-Matthews (néppárti, brit). Az ő neve alatt futó jelentésbe a parlament beépítette a munkavállalói és munkaadói szervezetek által Xavier Bertrand, francia szakminiszternek, az EU illetékes miniszteri tanácsa soros elnökének augusztus 29-én küldött levélben foglaltakat.

A képviselők eszerint megváltoztatnák a „tájékoztatás" és a „konzultáció" kifejezések definícióját. Így egyértelművé válna, hogy a munkavállalók képviselői számára nyújtott tájékoztatásnak képessé kell tennie őket arra, hogy el tudják végezni a javaslatok „mélyreható elemzését" és elő tudják készíteni „a vállalat illetékes szervével történő konzultációt".

Az üzemi tanácsok számára emellett biztosítani kell „az irányelvből fakadó jogok alkalmazásához" és „a munkavállalók érdekeinek kollektív képviseletéhez szükséges eszközöket" – áll a szövegben.

A módosított 13-as cikk szerint az irányelv nem vonatkozna azokra a cégekre, amelyeknél már érvényben van kollektív szerződés. Szintén kivételek azok a cégek, ahol „megállapodást írnak alá, vagy egy meglévő megállapodást felülvizsgálnak az irányelv elfogadását követő két éven belül".

Határon átnyúló

Az európai üzemi tanácsok hatásköre csak határon átnyúló ügyekre terjed ki.

A Vilvoorde-, British Airways és Marks, valamint Spencer-ügyekben hozott bírósági döntések alapján az EP-képviselők ezért szükségesnek tartották a „határon átnyúló" fogalom tisztázását. Eszerint a határon átnyúló ügyek azok, amelyek az érintett tagállamok számától függetlenül, potenciális hatásuk nagyságát figyelembe véve az európai munkaerő szempontjából fontosak – áll a szövegben.

A képviselők eltörölnék továbbá az 50 fős küszöböt, amelynek elérése jelenleg a tárgyaló testület felállításához (az európai üzemi tanács létrehozásának első lépéseként) szükséges. Ez ugyanis – vélik – diszkriminatív a kisebb tagállamok munkavállalói szempontjából.

Jelentéstevő: Philip Bushill-Matthews (EPP-ED, UK)

Jelentés (A6-0454/2008) – Európai Üzemi Tanács (átdolgozott szöveg)

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról (átdolgozott szöveg)

Eljárás: együttdöntés első olvasat

Vita: 2008., december 15., hétfő

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Philip Bushill-Matthews

Átlátható európai fegyverkereskedelmet akar az EP

Támogatja az EP, hogy a védelmi termékek az EU egész területére érvényes transzferengedélyt kapjanak. A képviselők az engedélyezett termékek köréből kizárnák a gyalogsági aknákat és a fürtösbombákat.

A képviselők kedden 545 igen, 66 nem szavazattal, 44 tartózkodás mellett elfogadták a védelmi termékek kereskedelméről, szállításáról szóló irányelvtervezetet.

A védelmi felszerelések beszerzését és unión belüli transzferét a tagállamok jelenleg nemzeti szinten szervezik. Ennek eredménye huszonhét különböző, rosszul összehangolt rendszer és a források nem megfelelő felhasználása – áll a Heide Rühle (zöldek, német) által jegyzett jelentésben. Mindez megnehezíti a védelmi termékeket gyártó cégek számára, hogy jól működő ellátási hálózatot építsenek ki az unión belül, és akadályozza a nemzetközileg versenyképes európai védelmi ipar fejlődését is – teszi hozzá a szöveg.

Az EP ezért támogatja az Európai Bizottság úgynevezett „védelmi irányelvcsomagját", amely egyszerűsítené és egységesítené a védelmi termékek transzferét szabályozó nemzeti engedélyezési rendszereket.

Kivéve a gyalogsági aknákat és fürtösbombákat

Az Európai Bizottság irányelvtervezete transzfer alatt csak „a kereskedelmi ügyleteket" érti. Az EP ezt kiterjesztené a termékek bármilyen módon történő szállítására vagy átadására is, legyen az vásárlás vagy javítás, kiállítás, vagy akár humanitárius segítség.

A tervezet csak a tagállamok közötti transzferekre vonatkozik, harmadik országok viszonylatára nem. Az EP szerint a tagállamoknak szankciókat kell létrehozniuk az olyan esetekre, amikor „egy védelmi termék címzettje kiviteli engedélyt kér az árura, és hamis vagy hiányos információkat szolgáltat a termék eredeti transzferengedélyében előírt kiviteli korlátozásokról". A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük – így a jelentés.

Az EP-képviselők azzal is pontosítanák az irányelvet, hogy a hatálya ne terjedhessen ki „a gyalogsági aknákra és kazettás lőszerekre, beleértve ezek alrendszereit, részegységeit, alkatrészeit, technológiai transzferét, karbantartását és javítását".

Általános, átfogó vagy egyedi transzferengedélyek

Az irányelv révén a védelmi termékek szállítására a cégeknek elegendő lesz egy, az EU egész területére érvényes engedélyt beszerezniük. A tagállamok három különböző típusú engedély közül választhatnak: általános, három évre szóló átfogó, vagy egyedi szállítónak szóló. Az irányelv lehetőséget adna a tagállamok számára, hogy „szabadon dönthessék el, milyen típusú engedélyt adnak ki", és „az általános vagy átfogó engedély megadását a közérdekre vagy biztonsági érdekekre hivatkozva bármikor megtagadhassák, vagy korlátozzák".

Az általános engedélyek esetében a tagállamoknak rendelet formájában kellene közzétenniük a feltételeket, és az egyszerűbb transzfer kedvéért minden olyan vállalat számára engedélyeznék a szállítást, amelyek megfelelnek az előírásoknak. Az EP szerint azonban „a tagállamok dönthetnek majd úgy is, hogy egyes vállalkozásokat ideiglenesen kivonnak az általános engedélyek hatálya alól, ha komoly fenntartások merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az érintett vállalkozás nem tud, vagy nem akar megfelelni az engedély feltételeinek".

A képviselők szerint főleg a kis- és közepes vállalkozások hasznára válik majd az a rendelkezés, amely szerint „a fegyverzetrendszerekbe épített és később nem transzferálható vagy kivihető alrendszerek vagy alkotórészek esetében nem lesz szükség engedély beszerzésére".

Újrakivitel harmadik országokba

Az EP szerint fontos, hogy „nem valósulhat meg harmadik országokba történő újrakivitel olyan esetekben, amelyben a származási tagállam nem adja hozzájárulását a transzferhez".

„Az engedélyezésre vonatkozó feltételek megsértése esetén alkalmazandó szankciókat részletesebben kell meghatározni" – szól a jelentés. A képviselők szerint a tagállamoknak ellenőrizniük kellene azt is, hogy a szállítók részletes dokumentációval rendelkeznek-e transzfereikről.

Jogalkotási figyelő

Heide Rühle

EP: szélessávot mindenkinek!

Az EP mindenki számára biztosítaná a szélessávú internet-hozzáférést és a médiaoktatást.

A csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén a képviselők 583 igen, 23 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett elfogadták a médiaműveltség és a médiahasználat kiterjesztését célzó véleményadó jelentést.

Az EP szerint „javítani kell az EU-ban a médiaműveltség támogatását célzó koncepciót, különösen a klasszikus médiaformák bevonása és a médianevelés fontosságának elismerése terén". Lehetővé kell tenni az emberek számára, hogy „kritikusan tudják elemezni a médiatermékeket, megértsék a médiaipar gazdasági funkcióit, és saját maguk is képesek legyenek médiatartalmak előállítására" – fogalmaz a jelentést készítő Christa Prets (szocialista, osztrák).

Az EP az Európai Bizottságot arra kéri, dolgozzon ki mutatókat a médiaműveltségre, valamint a MEDIA program utódprogramjában célozza meg a médiaműveltség ösztönzését. Az EP-képviselők támogatják az audiovizuális területen folyó nemzetközi együttműködést támogató Media Mundus program kidolgozását is.

A szélessáv az állami gondoskodás része

A számítógép és az internet elterjedtsége az EU-ban erősen változó. Egyes tagállamokban a háztartásoknak több mint nyolcvan százalékában van számítógép, míg más tagállamokban csak alig húsz százalékában. Bár átlagban több mint negyven százaléknál van már internet, ebből csak mintegy 15 százalék fut szélessávon.

A parlament szerint az „európai politikának gondoskodnia kell arról, hogy csökkenjen a digitális szakadék a tagállamok között, különösen a város és a szélessávú kapcsolattal kevésbé ellátott vidék között". „A széles sávú internethez való hozzáférés biztosítása az állami gondoskodás részét képezi" – írja Prets a jelentésben. A képviselők azt kérik, a szélessáv „legyen elérhető minden polgár számára, elfogadható költségen".

Médiaoktatás – főleg időseknek és gyerekeknek

A médianevelés terén az egyes országok tanterveiben még mindig nagy különbségek vannak: a régi tagállamokban a médianevelés többé kevésbé jelen van, míg – Szlovénia és Magyarország kivételével – a közép- és kelet-európai tagállamokban egyáltalán nem része a tantervnek. Az EP-képviselők szerint a médianevelésnek és a médiatermékek előállításának „a formális oktatás részét kell képeznie, amelyhez valamennyi gyermek hozzáfér", és azt „össze kell kötni gazdasági, politikai, irodalmi, társadalomtudományi, művészeti és információtechnológiai tárgyakkal, vagy akár iskolán kívüli projektekkel" is. A fogyatékkal élőknek és a speciális iskolák tanulóinak is lehetőséget kell kapniuk arra, hogy részt vegyenek ezeken az órákon – írja a jelentés. 

Az EP felhívja a figyelmet arra is, hogy jelentősen javítani kell az iskolai infrastruktúrát, a tanárok képzésébe médiapedagógiai modulokat kell beépíteni, valamint a médianevelésnek foglalkoznia kell a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának, a személyes adatok biztonságának, illetve az interneten keresztül terjedő erőszaknak a témájával.

Az idősebbek körében a médianevelés kevésbé intenzív, különösen a szülők maradnak le gyakran gyermekeik mögött az információs és kommunikációs technológia használatában – áll a szövegben. Az EP szerint „az idősek új médiaformákkal kapcsolatos félelmeit és korlátait le kell leépíteni, hiszen a digitális hálózatok éppen számukra teremtenek lehetőséget arra, hogy erőteljesebben vegyenek részt a társadalmi életben, és javíthassák életminőségüket".

Reklámok

Az EP-képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy a médianevelésnek foglalkoznia kell a reklámmal mint tömegkommunikációs eszközzel, és közvetítenie kell olyan ismereteket, amelyek hozzásegítenek a reklámokban alkalmazott eszközök és gyakorlatok értelmezéséhez.

Jogalkotási figyelő

Christa Prets

Szájer József újabb komitológiai jelentése

Az EU-jogszabályok végrehajtását kísérő „komitológia" demokratikusabbá tétele a célja annak a jogszabálycsomagnak, amelynek parlamenti felelőse Szájer József. Az általa jegyzett jelentések az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás" bevezetésével foglalkoznak. Ezek közül most egy újabbat fogadott el az Európai Parlament.

604 igen, 24 nem és 10 tartózkodó vokssal fogadta el az EP Szájer József (néppárti) jelentését „a jogszabályoknak az ellenőrzéssel történő szabályozási eljáráshoz történő igazításáról.

Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott uniós jogszabályok végrehajtása az Európai Bizottság feladata. A végrehajtást ugyanakkor a tagállamok delegáltjainak részvételével működő bizottságok felügyelik. Ezt a rendszert, illetve az ehhez kapcsolódó eljárásokat hívják komitológiának. Szájer József jelentései a 2006-os határozattal bevezetett új, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással foglalkoznak.

Korábbi sajtóközlemény és háttér

Szájer József

EP-képviselők asszisztensei: új foglalkoztatási és fizetési szabályok

Az EP támogatta, hogy a Brüsszelben dolgozó parlamenti képviselői asszisztensek szerződéseinek szabályozása is bekerüljön az európai tisztviselőkre vonatkozó előírások közé. Az „asszisztensi statútum" értelmében egységesítik a képviselők közvetlen munkatársainak fizetési és szociális biztonsági rendszerét.

A Giuseppe Gargani (néppárti, olasz) által kezelt jogszabálytervezet célja, hogy egységes szabályozással biztosítsa az átláthatóságot és a diszkrimináció-mentességet az európai parlamenti képviselők asszisztenseinek kiválasztásánál és foglalkoztatásánál. Ha a Tanács is elfogadja, az új rendszer egységesíteni fogja az asszisztensek szerződéseire, adózására, társadalombiztosítására jelenleg vonatkozó 27 különböző tagállami szisztémát. A parlamenti jelentést kedden, 598 igen, 19 nem, 47 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.

Az asszisztensek az EP-képviselők közvetlen munkatársai. Tevékenységük a képviselő igényeitől függően az adminisztratív, szervezési jellegű feladatoktól kezdve egészen a politikai tanácsadásig, szakértői munkáig terjedhet. A munkatársakat a képviselő maga választja ki, és jelenleg az adott nemzeti jogszabályoknak megfelelően megkötött szerződések alapján foglalkoztatja őket. A fizetésükre egy meghatározott nagyságú havi keret áll minden képviselő rendelkezésére.

A szavazás után a jelentéstevő felolvasta az Európai Parlament és a Tanács közös nyilatkozatát arról, hogy az új rendszerre történő átállás miatt nem lesz szükség az EP költségvetésének növelésére. „Jó kompromisszumot értünk el a képviselő szabad (munkatárs)választási joga és a transzparencia követelménye között" – vélte Gargani.

Brüsszeli asszisztensek

Az EP brüsszeli központjában foglalkoztatott képviselői asszisztensek a jövőben a parlamenti állomány speciális kategóriájába tartoznak majd.

A munkatársak határozott időre kötött – de legfeljebb az adott parlamenti ciklus (a következő 2009-től 2014-ig tart) végéig terjedő – szerződést kapnak. Az asszisztensek szociális ellátása az EU tisztviselőkéhez hasonló lesz. Fizetésük besorolásuktól függ majd. Az asszisztensi munkaszerződéseket és kifizetéseket az EP pénzügyi szervei intézik a jövőben.

Mivel bizalmi kapcsolaton alapuló állásról van szó, a képviselők továbbra is teljesen szabadon választhatják meg munkatársaikat, és feladatkörüket is ők jelölik ki.

Asszisztensek a tagállamokban

A képviselők származási országában (választókerületében) dolgozó munkatársak szerződéseit és fizetését az adott államban működő, minősített és elismert kifizető szervezetek fogják intézni.

A jogszabály tervezete szerint a parlamenti asszisztenciára felhasználható keretösszegnek legfeljebb egynegyedét lehet majd tanulmányok készítésére, illetve tanácsadásra költeni.

Az eljárás

A brüsszeli asszisztensek statútumának elfogadásához módosítani kell az EU tisztviselőinek és egyéb személyzetének jogállásáról szóló rendeletet. A mostani plenáris voksolás után a Tanácsnak még jóvá kell hagynia a szöveget. A cél az, hogy a módosított jogszabály 2009 júliusában, közvetlenül a júniusi EP-választás után hatályba léphessen, egyidőben a képviselőkre vonatkozó új statútummal.

Jelentéstevő: Giuseppe Gargani (EPP-ED, IT)

Jelentés: (A6-0483/2008) az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek módosításáról

Jogi Bizottság

Jogalkotási figyelő

Giuseppe Gargani

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük