A felsőoktatásban hallgatók létszámváltozásának okai

A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság szerint megtévesztőek a 2015. december 21-én, a sajtóban megjelent, hallgatói létszámcsökkenéssel kapcsolatos hírek. Annak ellenére, hogy a cikkek az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a KSH által kiadott adatokat közölnek, figyelmen kívül hagyják azon demográfiai változásokat, statisztikákat, tényeket, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a felsőoktatásban tanulók létszámának 2006 óta tartó csökkenéséhez.

A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság szerint megtévesztőek a 2015. december 21-én, a sajtóban megjelent, hallgatói létszámcsökkenéssel kapcsolatos hírek. Annak ellenére, hogy a cikkek az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a KSH által kiadott adatokat közölnek, figyelmen kívül hagyják azon demográfiai változásokat, statisztikákat, tényeket, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a felsőoktatásban tanulók létszámának 2006 óta tartó csökkenéséhez.

A 18-19-20 éves, érettségiző illetve felvételiző korosztály demográfiai csökkenése 2006-tól egyértelműen látszik a KSH vonatkozó statisztikájában:

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd009.html

Magyarország népességi előrejelzése szerint a teljes népesség csökkenése a következő években is folytatódni fog és ezzel párhuzamosan egyértelmű lesz a felsőoktatásba jelentkezők számának mérséklődése is:

http://demografia.hu/hu/tudastar/nepesseg-eloreszamitas

Szintén jelentős ok, hogy míg 1990-ben 108 ezer felsőoktatásban tanuló hallgató volt, addig ez a létszám 2005-re 424 ezerre nőtt, köszönhetően annak, hogy egyre több hallgatót vettek fel államilag finanszírozott képzésre. A 424 ezer hallgató közül sokan nem 18-19-20 évesen, hanem ennél idősebb korban jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, így 2005-re azok is a felsőoktatásban tanulhattak, akiknek korábban nem volt alkalmuk diplomát szerezni. Ez a tendencia 2005 után lecsengett, hiszen már nem voltak jelen tömegével a felsőoktatásban a 25-30-45 év közötti vagy annál idősebb hallgatók.

A cikkek félrevezető módon állítják, hogy csökkentek a felsőoktatásra szánt állami források. A hallgatói létszámcsökkenést figyelembe véve az egy hallgatóra eső állami finanszírozás nemhogy nem változott, éppen ellenkezőleg. Nőtt, mint ahogy 2013 óta folyamatosan növekszik a felsőoktatásra fordított központi költségvetési források szintje is: 2017-re el fogja érni a 260 milliárd forintot, ami 50 milliárd forinttal haladja meg a 2010-es szintet. Az intézményi belső struktúraátalakítások eredményeképpen megszűnt a korábbi felelőtlen gazdálkodás, és az így felszabadult jelentős forrásokat az egyetemek a valós feladataikra, az oktatásra és a kutatásra fordíthatják.

Továbbá felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a kormány nem felsőoktatást zsugorító intézkedéseket hozott az elmúlt egy évben, hanem ellenkezőleg: stabilizálta a korábbi, a szocialista kormányok alatt hozott intézkedések hatására nehéz helyzetbe került intézmények működését, anélkül, hogy egyetlen képzést megszüntetett volna. A különböző hallgatói ösztöndíjakkal vagy például a közösségi felsőoktatási képzőközpontok lehetőségének megteremtésével azoknak is lehetőséget ad a felsőoktatásba való bekapcsolódásra, akiknek szociális helyzetük vagy lakhelyük miatt erre nem lenne lehetőségük. A kidolgozott, részben már elindult vagy hamarosan induló programokkal (mint például a Campus Mundi, az Új Nemzeti Kiválósági Program vagy éppen a lemorzsolódás csökkentését elősegítő támogató programok) olyan lehetőségeket kínálunk minden hallgatónak, hogy a képességeinek maximális kihasználásával értékes tudást biztosító diplomát tudjon szerezni.