A Festészet Napja 2009.
5 perc olvasás 
Konok Tamás festménye
Én képeket akarok látni a falakon, hogy újra kinyissák elém a világot…" (Babits: Örökkék ég a felhők mögött)
Több mint 50 helyszínen, 200 alkotó több mint ezer műve látható a 2009. október 9-én induló összművészeti fesztivállá terebélyesedett VIII. Magyar Festészet Napja programsorozaton.
Konok Tamás festménye
Én képeket akarok látni a falakon, hogy újra kinyissák elém a világot…" (Babits: Örökkék ég a felhők mögött)
Több mint 50 helyszínen, 200 alkotó több mint ezer műve látható a 2009. október 9-én induló összművészeti fesztivállá terebélyesedett VIII. Magyar Festészet Napja programsorozaton.
Az Október 7-én Újbuda Önkormányzatának Házasságkötő termében tartott tájékoztató első eseményeként Tölg Molnár Zoltán igazi, helyhez és festészethez kötődő hangnemben a következőkkel nyitotta meg Konok Tamás, Kossuth-díjas festőművész kamarakiállítását:
„Ha jól tudom, már pedig ebben nemigen szoktunk téveszteni, most vagyok így nevesítve harmadszor egy házasságkötő teremben. Mondhatom, boldog napjai életemnek e jeles dátum. Amikor Konok Tamás a 2008-as életműdíjas kamara-kiállításának megrendezésére kaptam a felkérést, úgy éreztem, hogy a festészet és a napi esemény megengedi, hogy a régi frigyet, ami sokunkat köt a festészethez, legalábbis a magam nevében újra megerősítsem. Tehát mondok egy határozott igent, vállalva továbbra is ezt a nehéz, igaz szerelmet. Isten éltesse a festészetet!"
 |
 Atlasz Gábor |
 Bayer Ilona |
 Brada Tibor |
 Bukta Norbert |
 |
A kiállítás megnyitása után Bayer Ilona, mint a Magyar Festészet Napja háziasszonya, Atlasz Gábor és Bukta Norbert szervezők ismertették a programokat és néhány érdekességre hívták fel a figyelmet, majd Molnár Gyula újbudai polgármester az Újbuda Kulturális Városközpont Övezet tervezetéről tartott ismertetést. Az újdonságok közül figyelemreméltó az október 14-én nyíló Kortárs Üvegfestészeti Kiállítás a Róth Miksa Emlékházban, ahol a megnyitóhoz színi előadás és élőfestés kapcsolódik. Újszerű kísérlet az október 15-én kezdődő Festők-Szobrászok kiállítás, ahol festett szobrokkal illetve szobrászkodó festők műveivel találkozhatunk. A Szent Gellért tértől a Móricz Zsigmond körtérig festmények 2×3 méteres óriási nagyításait csodálhatjuk meg, a Hegyvidék galéria kirakat-kiállítása a XII. kerület fiatal festőművészeit mutatja be az üzletek ablakaiban a Városmajor utcán. A már hagyományos Doyenek kiállításon október 19-én adják át egy iskolateremtő idős művésznek az Életműdíjat. Kedvenc képem címmel a Duna Televízió szavazásra kérte fel nézőit, voksoljanak arra a képre, amely a legjobban tetszik. A képek megtekinthetők a Duna TV székházában és a http://www.festeszetnapja.hu/ internetes oldalon. A szavazással nyerni is lehet – Buhály József festményét – sorsolás az október 21-i Kívánságkosárban.
 Konok Tamás – BradaTibor – Tölg Molnár Zoltán |
 Molnár Gyula |
 Újbudai Kulturális Városközpont tervezete |
A Magyar Festészet Napja civil kezdeményezésként, Bráda Tibor festőművész és néhány lelkes ember erőfeszítéseként 2002-ben jött létre. Azóta rendszeresen megünnepeljük a Magyar Festészet Napját, amelyet október 18-ra tűztek ki, mert ekkor ünnepeljük Szent Lukács névnapját, aki évszázadok óta a festők és orvosok védőszentje. Ez a nap a fény, a színek, a formák és ritmusok, az élő festészet ünnepe!
2002-ben csak remélték, hogy országos, esetleg az országhatárt is átlépő és talán egész héten át tartó művészeti fesztivál, festészeti seregszemle lesz a kezdeményezésből. Az akkor egynaposnak indult fesztivál fokozatosan növekedett, immár a 2009. október 10-20. közötti rendezvény a nyolcadik és programja minden évben változott, bővült, és egyre nagyobb léptékben gondolkodott. Programjait már régen nem csak tárlatok és kiállítások alkotják; koncertek, irodalmi műsorok és mozgásszínházi előadások is ünneplik a kortárs festészetet.
Évről évre nőtt a rendezvénysorozat látogatottsága és kiállítóinak száma, a kezdeményezéshez csatlakoztak szlovéniai, székelyföldi és szlovákiai kiállítóhelyek is.
A Magyar Festészet Napja a kortárs magyar festők és alkotásaik iránti közönségszeretet kivívásának ünnepi eseménye, hiszen egész nemzedékek, társadalmi rétegek életéből maradt ki a festészet értékeinek élményszerű elsajátítása, miáltal világuk nem képes kinyílni.
„A művészi alkotások nem érhetik el céljukat a befogadó közönség együttműködése nélkül. A festmény ugyanis a festő és a képben gyönyörködő befogadó személy közös alkotásának is tekinthető." – írta köszöntőjében Freund Tamás akadémikus, agykutató, a rendezvény fővédnöke. „Művészet és tudomány, bár a kultúra két különböző arca, ezer szálon kapcsolódik egymáshoz, és szükségük is van egymásra. Tudósként tanúsíthatom, hogy az eredményes kutatómunkához, az eredeti elképzelések megszületéséhez az ismereteken túl egy gazdag belső világból táplálkozó kreatív gondolkodó képesség szükséges. Ennek a belső világnak a gazdagodását pedig elsősorban a művészetektől, az általuk biztosított katartikus élményektől várhatjuk."
„A hazai tudomány és művészet zászlaját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt határainkon túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet."
Georges Braque szavaival zárnám soraimat:
„A művészet tulajdonképpen varázslat, valami rejtély, amely körülleng bennünket. Mivel az emberek érzéseit inkább a logika vezérli, semmint az öntudatlan, amelynek hatalma van a világ felett, senki sem figyel fel a művészet varázslatos erejére."
Fogadjuk el a gondolatot és induljunk el legalább egyszer az évben a Magyar Festészet Napján, adjunk esélyt magunknak, hogy bennünk is kinyissák a világot, hogy felfedezzük a művészet varázslatos erejét.
Lantai József
