A „gazellák”, azaz a kis- és középvállalatok lehetnek a gazdaság motorjai
5 perc olvasás
Az utóbbi hónapok válságos időszaka rávilágított arra, hogy az elkövetkezendő évek gazdaságpolitikája átgondolásra szorul. Mind a politikai életnek, mind a gazdaság meghatározó szereplőinek elemi érdeke a növekedés újraindítása, felpörgetése, amely munkahelyteremtéssel és a növekvő foglalkoztatással érhető el.
Az utóbbi hónapok válságos időszaka rávilágított arra, hogy az elkövetkezendő évek gazdaságpolitikája átgondolásra szorul. Mind a politikai életnek, mind a gazdaság meghatározó szereplőinek elemi érdeke a növekedés újraindítása, felpörgetése, amely munkahelyteremtéssel és a növekvő foglalkoztatással érhető el.
A következő évek lehetőségeiről és a hazai kis- és középvállalkozások sorsáról és a foglalkoztatásban betöltendő szerepükről is szó volt azon az MTA Közgazdaságtudományi Intézet által, 2011. november 30-án megtartott műhelykonferencián, amelyet Szepesi Balázs a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkárság titkárságvezetője, és Fazekas Károly, az MTA KTI igazgatója nyitott meg. A konferencián résztvevő előadók többek között arra keresték a választ, hogy a versenyképességben és munkahelyteremtésben kulcsszerepet játszó „gazellák" miképp válhatnak a következő évek gazdaságpolitikájának szerves részévé.
Szepesi Balázs a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkárság titkárságvezetője, és Fazekas Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója nyitotta meg 2011. November 30-án azt az MTA KTI által szervezett konferenciát, amelyen az intézet a „Munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése" elnevezésű program kapcsán számolt be a hazai kis- és középvállalkozások szerepéről a foglalkoztatottságban. A konferencián – a projekt eddigi és várható eredményeinek részletes ismertetése mellett – a résztvevő előadók többek között arra keresték a választ, hogy a versenyképességben és munkahelyteremtésben kulcsszerepet játszó „gazellák" miképp válhatnak a következő évek gazdaságpolitikájának szerves részévé. A hazai munkaerőpiacot továbbra is a tartós bizonytalanság jellemzi, melyet a válság újabb szele és a kedvezőtlen világgazdasági körülmények is tovább rontanak. Hazánkban az európai összehasonlításban is csak átlagosnak mondható munkanélküliségi ráta a feltűnően alacsony foglalkoztatási, és magas inaktivitási szinttel párosul. A kedvezőtlen állapot egyik oka a keresleti és a kínálati oldal közötti gyenge összhang, ami nem kis mértékben a munkaerőpiac jövőbeni állapotára vonatkozó információk hiányából fakad.
„Az MTA KTI által jelenleg is készítés alatt álló széleskörű előrejelzés egyik legfőbb célja az, hogy egy olyan rendszer jöjjön létre, amelyben a munkaerőpiac szereplői – köztük az álláskeresők, a munkaadók, a foglalkoztatás- és oktatáspolitikát alakító szakemberek – a jelenleginél sokkal több és pontosabb információt kaphassanak majd a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának várható közép- és hosszú távú alakulásáról." – mondta el a projekttel kapcsolatban Fazekas Károly az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója.
A konferencián Muraközy Balázs és Békés Gábor bemutatták a „Magyar gazellák: gyors növekedésű vállalatok jellemzői és kialakulásuk elemzése Magyarországon" című tanulmányukat.
http://elorejelzes.mtakti.hu/publikaciok/TaMOP-2-3-2-09-1-muhelytanulmanyok/16/
A tanulmány szerint is a gazdaságpolitika egyik kulcskérdése a növekedés „újraindítása" és a munkahelyteremtés. A statisztikai adatok alapján azt látjuk, hogy az új munkahelyek nagy részét a cégek egy szűkebb csoportja adja: a válságot megelőző három évben a vállalatok mindössze tíz százalékának volt köszönhető az új munkahelyek több mint 87 százaléka. Ezek közül is kiemelkednek a leggyorsabban növekvő kis- és középvállalatok, melyeket a szakirodalom „gazelláknak" nevez: ezek a cégek hozták létre az összes új munkahely 30 százalékát. A szerzőpáros tanulmánya arra a kérdésre is választ keresett, hogy a kis- és középvállalatok sikerei milyen múltbéli jellemzők alapján jelezhetők előre. Jó eséllyel lehet számítani arra, hogy a fiatal, dinamikus és jó termelékenységi mutatókkal jellemezhető vállalatok előbb vagy utóbb „gazellákká" válnak. Az iparág és régió viszont kisebb súllyal esik a latba, mint gondolnánk: a csúcstechnológiájú iparágakban hasonló arányban fordultak elő „gazellák", mint az információs technológiát alig használókban és Kelet-Magyarországon hasonló volt a gyorsan növekvő vállalatok aránya, mint Budapesten vagy Nyugat-Magyarországon.
A nap második felében megtartott előadásokon a „gazellákat" a gyakorlati tapasztalatok alapján mutatták be a szakemberek, akik szintén rámutattak arra, hogy a gazdaságpolitikának a korábbiaknál differenciáltabban kell megközelíteniük a kis- és középvállalatokat a növekedési ösztönzők alkalmazása során. Abban mindenki egyetértett, hogy a kis- és középvállalatoknak a jövő foglalkozáspolitikájában kulcsszerepet kell kapniuk.
A „Munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése" elnevezésű program honlapja a következő linken érhető el:
A kutatás az MTA Közgazdaságtudományi Intézet TÁMOP-2.3.2 kiemelt projekt (amely az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg) Munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése című program keretében készült
