A haláladó részleges eltörléséről – az állam most kevésbé gyalázza meg szeretteinket
5 perc olvasás
A Magyar Demokrata Fórum közel öt esztendeje küzd azért, hogy az erkölcsileg leginkább megkérdőjelezhető adónem, az öröklési illeték végre eltűnjön a hazai adórendszerből. Sokszor elmondtuk, hogy az öröklési illeték az állam, talán legkevésbé etikus és indokolható eszköze a költségvetés bevételeinek növelésére, mert éppen azokat sújtja, akiknek a legnagyobb szüksége volna a segítségre és a támaszra gyászukban, nem ritkán éppen a haláleset miatt bekövetkezett nehéz egzisztenciális helyzetükben.
A Magyar Demokrata Fórum közel öt esztendeje küzd azért, hogy az erkölcsileg leginkább megkérdőjelezhető adónem, az öröklési illeték végre eltűnjön a hazai adórendszerből. Sokszor elmondtuk, hogy az öröklési illeték az állam, talán legkevésbé etikus és indokolható eszköze a költségvetés bevételeinek növelésére, mert éppen azokat sújtja, akiknek a legnagyobb szüksége volna a segítségre és a támaszra gyászukban, nem ritkán éppen a haláleset miatt bekövetkezett nehéz egzisztenciális helyzetükben.
Számtalan példáról tudunk mindannyian, ahol az örökösöknek az illeték megfizetése miatt kellett eladniuk a család vállalkozását, járművét, földjét, vagy végső esetben lakását is. Nem tarthattunk egy olyan társadalmi terhet igazságosnak, mely a családok nehezen megkeresett, évek alatt felhalmozott jövedelmét „adóztatja" meg még egyszer, ráadásul olyan módon, hogy a legelesettebbek szenvedik meg leginkább a terheit.
Az MDF öt esztendős küzdelme után nyilvánvalóvá vált, hogy a törvényhozás felelőssége óriási a társadalmi igazságosság helyreállítása irányában. Az öröklési illeték pedig az a közteher, melynek jogosságát, igazságosságát és létjogosultságát a leginkább kétségbe vonják az emberek. Ez a társadalmi értékítélet tükröződik most abban a törvénymódosításban, mely az öröklési illetéket – ha nem is teljesen, de – a lehető legszélesebb körben és az örökösök legnagyobb csoportját érintően megszünteti.
Mivel az utóbbi hetekben rengeteg kérdés érkezik hozzánk a módosítás gyakorlati alkalmazását illetően, ezért röviden összefoglaljuk, hogy mit is jelent a most életbe lépő mentesség:
Kire vonatkozik a most elfogadott mentesség
Az örökös akkor jogosult a mentességet igénybe venni, ha az illetéktörvény szerinti I-es örökös-csoportba tartozik, tehát az elhunytnak (azaz az örökhagyónak) gyermeke, házastársa vagy szülője, valamint az örökhagyó háztartásában eltartott szülő nélküli unokája.
Mire és milyen összeghatárig él a mentesség
Az örökös által megszerzett örökrész tiszta értéke 20 millió forintig lesz illetékmentes. Ez több dolgot is jelent: egyrészt több örökös esetén mindegyikük örökrészére vonatkozik a 20 millió forintos mentességi értékhatár, másrészt az örökrész tiszta értékére, tehát a hagyatéki terhek (így többek között: az eltemettetés költségei, a közjegyzői eljárás díja, az örökhagyó fennálló tartozásai…) levonása után fennmaradó értékre kell alkalmazni.
Ezt a mentességet elsődlegesen az örökös vagy az örökösök által megszerzett lakástulajdon vagy a lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog illetékalapjának csökkentésére kell fordítani. Ugyanakkor a törvény úgy rendelkezik, hogy ha a megszerzett lakás tiszta értéke nem éri el a 20 millió forintot – abban az esetben a 20 milliós összeghatárig (a lakás értékén felül, 20 millió forintig fennmaradó részben) az általános mértékű öröklési illeték alá eső más vagyontárgyak (pl. üdülő besorolású ingatlan, termőföld, nagyobb értékű ingóság, értékpapír, kötvény, részvény…) is mentesülnek az öröklési illeték alól.
Mikortól alkalmazható a mentesség
A mentesség 2009. január 1-jén lép hatályba, ugyanakkor azt már alkalmazni kell a folyamatban lévő ügyekre is az alábbiak szerint. A törvény úgy rendelkezik, hogy a mentességet alkalmazni kell az illetékhivatal előtt folyamatban lévő, de a törvény kihirdetésének napján még jogerősen el nem bírált illetékügyekben is. A módosítás a 2008. évi LXXXI. törvénnyel, 2008. december 9-én került kihirdetésre.
Ennek megfelelően azok esetében, akiknek a hagyatéki ügyében 2008. december 9-éig nem volt jogerős illetékkiszabó határozat, azokra már a kedvezményes szabályok vonatkoznak.
Egy átlagos példa
Az örökhagyó után egy 12.5 millió forint értékű társasházi ingatlan és egy 6 millió forint értékű üdülő-ingatlan maradt, mint hagyatéki vagyon. Az örökhagyó örököse gyermeke.
A korábbi szabályok alapján az öröklési illetékfizetési kötelezettség a társasházi ingatlanra 312.500 forint (2.5%-os illetékkel), míg az üdülő-ingatlanra 660 ezer forint (11%-os illetékkel), azaz mindösszesen 972.500 forint.
A módosítást követően – figyelembe véve a 20 milliós mentességi értékhatárt – a fizetendő illeték mértéke 0 forint lesz. Amennyiben a törvény kihirdetésének időpontjában (tehát 2008. december 9-én) még nincs jogerős illetékhivatali határozat az öröklési illeték kiszabásáról, akkor a mentesség igénybevételére az örökös jogosult.