Végső útjára indult a II. világháborús amerikai katona és örök nyugalomba helyezik az akkori szövetséges szovjet katonákat. A Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetsége és az Oroszországi Föderáció Budapesti Nagykövetsége képviselői öt éves kitartó munkájának eredményeként 2009. augusztus 4-én a budapesti Szabadság téren egyházi szertartással és teljes katonai díszpompával vettek végső búcsút Marvin Steinford J. az amerikai légierő törzsőrmesterétől, majd ezt követően a maradványok hazatértek az Amerikai Egyesült Államokba. Az Egyesült államokbeli eltemetésének helyéről később döntenek, egyeztetve a törzsőrmester hozzátartozóival.

 

Végső útjára indult a II. világháborús amerikai katona és örök nyugalomba helyezik az akkori szövetséges szovjet katonákat. A Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetsége és az Oroszországi Föderáció Budapesti Nagykövetsége képviselői öt éves kitartó munkájának eredményeként 2009. augusztus 4-én a budapesti Szabadság téren egyházi szertartással és teljes katonai díszpompával vettek végső búcsút Marvin Steinford J. az amerikai légierő törzsőrmesterétől, majd ezt követően a maradványok hazatértek az Amerikai Egyesült Államokba. Az Egyesült államokbeli eltemetésének helyéről később döntenek, egyeztetve a törzsőrmester hozzátartozóival.

Marvin Steinford J. törzsőrmester – aki 30 év körüli lehetett -, a második világháborúban egy B-17G típusú amerikai bombázó hétfős legénységének volt a tagja. A gép Olaszországból szállt fel, fedélzetén 10 fővel és 1945. március 14-én Szőny légterében végrehajtott feladat során találatot kaphatott és ismeretlen helyen, valószínűleg Zirc térségében lezuhant. A legénység többi tagjának sikerült a gépet ejtőernyővel elhagynia, azonban Marvin Steinfordnak valószínűen már nem volt ideje az ugrásra, vagy nem nyílt ki az ejtőernyője. Őt azóta a szolgálat teljesítése közben eltűntként tartotta nyilván az amerikai hadsereg. A helyi lakosság feltehetőleg március 24-én a térségben hősi halált halt 26 szovjet katonával együtt közös sírba temette az amerikai légierő törzsőrmesterének holttestét Zircen, a főtéren.

2004-ben a főtér alatt nyugvó hősi halottakat – az orosz kormány hozzájárulásával – áthelyezték a Borzavári úti temetőbe, ahol emlékművet is állítottak a katonák sírja mellé. A hősi halottak nyughelyének 2004. októberi feltárásakor derült ki – a katonai azonosító jegy (biléta) alapján -, hogy ott a szovjetekkel együtt egy amerikai katonát is eltemettek.

A katona földi maradványait 2009. július 21-én exhumálták, majd az exhumálást követően Budapestre szállították a Természettudományi Múzeum antropológiai vizsgálójába, ahol az amerikai és magyar professzorok – az orosz hatóságok képviselőinek jelenlétében – az azonosítást DNS-vizsgálatok alapján elvégezték.

A korábban Air Medal-al és Purple Heart-al (Bíbor Szív sebesülési éremmel) kitüntetett katona Zircen történő exhumálásáról, azonosításáról és hazaszállításának körülményeiről 2008. szeptember 9-én az Egyesült Államok Védelmi Minisztérium Hadifoglyok és Eltünt Személyek Felkutatásáért Felelős Egyesített Parancsnoksága, az Oroszországi Föderáció Budapesti Nagykövetsége és a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviselői háromoldalú memorandumot írtak alá. A memorandum rögzítette, hogy a közös sírban nyugvó 26 szovjet és 1 amerikai katonát exhumálják, az amerikai légierő törzsőrmesterének földi maradványait az Amerikai Egyesült Államokba szállítják. A harcokban hősi halált halt 26 szovjet katonát egyházi szertartás és teljes katonai díszpompa keretében 2009. augusztus 6-án Zircen helyezik végső nyugalomra a Borzavári úti temetőben.

Evan G. Roelofs ezredes az exhumálás kezdetekor köszönetet mondott mindazoknak – kiemelten az orosz kormánynak -, akik lehetővé tették a sírhely feltárását. Hangsúlyozta, hogy az amerikai hadsereg mindig szeretné megadni hős katonáinak a végső tiszteletet. – Örülünk annak, hogy ezt a végtisztességet most a korábbi szövetségesünkkel együtt adhatjuk meg – tette hozzá. – Nincs szó politikáról, ez egy „humanitárius művelet", minden nemzet gondoskodik hős katonáinak a végtisztességéről – válaszolta Ivan Brednev ezredes.

Az Egyesült Államok hadseregénél szilárd alapelv, hogy ha bárhol háborúban elesik egy katonájuk, akkor a holttestét lehetőség szerint haza kell vinni. Amikor ugyanis a háborúba mennek, azt ígéri meg számukra a hadsereg, hogy hősi haláluk esetén a holttestüket haza szállítják – mondta Evan Roelofs ezredes, katonai attasé. Nem tudják pontosan, hány második világháborús hősi halottjuk nyugodhat Magyarországon, de „elég hosszú" a világháborúban eltűnt amerikai katonák listája.

A három ország közötti egyedülálló kegyeleti-diplomáciai együttműködés példaértékű a világ nemzetei számára, megfogalmazva az ide illő jelmondatot:

„A halott katona nem ellenség: HŐS"

 

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük