A Kapisztrán Szent János-templom felszentelésének 60. évfordulója
3 perc olvasás
A nyolcszáz éves ferences jubileum évében Buda két ferences temploma is kerek évfordulót ünnepel. Ősszel lesz hetvenöt éves a pasaréti templom, és a napokban tölti be hatvanadik évét a Kapisztrán Szent János-templom a rózsadombi Tövis utcában.
A nyolcszáz éves ferences jubileum évében Buda két ferences temploma is kerek évfordulót ünnepel. Ősszel lesz hetvenöt éves a pasaréti templom, és a napokban tölti be hatvanadik évét a Kapisztrán Szent János-templom a rózsadombi Tövis utcában.
Ma már szinte elképzelhetetlenül nehéz korban, a háború után, a totális kommunista hatalomátvétel előtti utolsó pillanatban, 1949-ben épült a budai Kapisztrán Szent János-templom. Előzménye a Margit körúti templomtól a Rózsadombra felvezető keresztúti stációk végénél emelkedő XVII. századi Veronika-kápolna volt, amely az ostrom alatt elpusztult. A misézőhely nélkül maradt rózsadombi hívek és a budai ferences atyák alkalmas helyszínt keresve a Törökvész út és a Tövis utca sarkán szép fekvésű telekre bukkantak, amelynek tulajdonosa Herczeg Ferenc volt. Mikor a hívek közül valaki felkereste, a nagy író kijelentette, hogy magánszemélynek nem adja el, de az egyháznak szívesen. Négyszögölenként 80 forintot kért, de amikor megtudta, hogy templomot akarnak rajta építeni, húsz forintot engedett az árból.
A templom Say-Halász Antal tervei alapján villámgyorsan, nyolc hónap alatt „szerkezetkészre" megépült, mert félő volt, hogy a hatalom bármelyik pillanatban leállíthatja a munkálatokat. Érdekes, hogy az építés tempójával épp az akkori kommunista legfelső vezetés egyik tagja, Vass Zoltán, a Tervhivatal elnöke volt elégedetlen. A közelben lakott, és egyszer megszólította a munkásokat. Azt kérdezte, miért szakaszosan dolgoznak, miért nem folyamatosan. A válasz az volt, hogy nincs pénz; anyagot csak akkor tudnak venni, ha a hívektől újabb adományok érkeznek. A legközelebbi alkalommal, amikor hazafelé tartott, az építkezésen tartózkodott a Margit körúti plébános, Gábris Grácián ferences is. Vass Zoltán a kezébe nyomott húszezer forintot, és azt mondta: fejezzék be gyorsan. Ő már tudott valamit… Jóindulatának oka pedig: a Horthy-korszakban a váci börtönben raboskodott, ahol a börtönlelkész a szintén ferences Riba Hugó volt, akit emberségessége miatt még a kommunisták is szerettek.
A templom történetéről, művészeti értékeiről (Molnár C. Pál, Pleidell János, Jeges Ernő, Metky Ödön, Búza Barna, Kontuly Béla, Fuchs Hajnalka és mások alkotásai) és a lelkipásztori munkáról szép kötetet jelentetett meg a Rózsadombi Ferences Alapítvány Frajka Félix templomigazgató, Mádl Dalma, Rónay László és Székely Imre tollából.
2009. Július 12-én, vasárnap ünnepi szentmise keretében emlékeznek meg a budapesti templom 1949. július 10-i felszenteléséről.
A 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Paskai László bíboros mutatja be.
A szentmisén – a Kapisztrán Kórus előadásában – elhangzik Joseph Haydn F-dúr Missa Brevis (Jugendmesse), Halmos Ecce Sacerdos, Händel Canticorum Jubilo, valamint Franck Panis Angelicus című műve. Vezényel: Lógó Tibor karnagy.
Helyszín: Kapisztrán Szent János-templom (Budapest, II. kerület, Tövis u. 1/a)
Magyar Kurír
;){kind=link}