2024.április.19. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A KARÁCSONY IGAZI ARCÁT SZENT FERENC FEDEZTE FEL – HOZZÁ FŰZŐDIK A BETLEHEMÁLLÍTÁS SZOKÁSA

3 perc olvasás
  <span class="inline inline-left"><a href="/node/46301"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/A%20pécsi%20elefántra%20majd%20csak%20vízkeresztkor%20ül%20bele%20az%20egyik%20háromkirály.thumbnail.JPG" border="0" alt="A pécsi elefántra majd csak vízkeresztkor ül bele az egyik háromkirály" title="A pécsi elefántra majd csak vízkeresztkor ül bele az egyik háromkirály" width="67" height="100" /></a><span style="width: 321px; height: 58px" class="caption"><strong>A pécsi elefántra majd csak vízkeresztkor ül bele az egyik háromkirály</strong></span></span> <p>Az ünnepek ünnepének tartotta Assisi Szent Ferenc a Megváltó születésének ünnepét. Az ő nevéhez fűződik a betlehemállítás szokása, amely világszerte elterjedt.

  a pécsi elefántra majd csak vízkeresztkor ül bele az egyik háromkirályA pécsi elefántra majd csak vízkeresztkor ül bele az egyik háromkirály

Az ünnepek ünnepének tartotta Assisi Szent Ferenc a Megváltó születésének ünnepét. Az ő nevéhez fűződik a betlehemállítás szokása, amely világszerte elterjedt.

  a pécsi elefántra majd csak vízkeresztkor ül bele az egyik háromkirályA pécsi elefántra majd csak vízkeresztkor ül bele az egyik háromkirály

Az ünnepek ünnepének tartotta Assisi Szent Ferenc a Megváltó születésének ünnepét. Az ő nevéhez fűződik a betlehemállítás szokása, amely világszerte elterjedt.

Az első betlehemállítás történetét Celanói Tamástól tudjuk. Az itáliai Greccióban Ferenc 1223-ban megkérte egy barátját, hogy rendezzen be egy barlangot, készítsen jászolt, hozzon szalmát, szamarat és ökröt, értesítse a pásztorokat, és így „alkalmi színészekkel" felelevenítették a szent éjszaka eseményeit.

A fáklyákkal messze földről érkező zarándokok egyike Ferenc gyönyörű beszéde után azt észlelte, hogy a jászolba fektetett baba megelevenedik, az istengyermek valóban ott van az imádkozó sokaság között.

Egy másik fontos karácsonyi esemény Szent Ferenc életéből olyan esztendőben történt, mikor Jézus születésének ünnepe péntekre esett. A ferences barátok egymás között arról beszélgettek, hogy Jézus szenvedésének és kereszthalálának emléknapja, vagyis a péntek felülírja az ünnepet, vagyis ilyenkor is böjtölni kellene. Ferenc azonban nem értett velük egyet és így szólt: „Vétkezik, aki pénteknek nevezi ezt a napot, amelyen az isteni kisded született. Azt akarom, hogy ezen a napon még a falak is húst egyenek, s mivel ezt nem tehetik, legalább kívülről kenjék be azokat". Azt is elrendelte, hogy bőséges alamizsnát adjanak a szegényeknek, és kérte a gazdákat, hogy a Jézus jászlánál hűségesen szolgáló jószágok utódai e napon dupla adag takarmányt kapjanak. A betlehemállítás szokása azóta világszerte részévé vált a templomok és a közterek karácsonyi programjainak.

A betlehemállítás lényege az egykori események átélése, amely hozzásegíti az embereket, hogy saját szívükben is elkészítsék a jászolt, amelybe minden karácsonykor beleszülethet az isteni kisded, aki hajléktalanul, nincstelenül jött a világra, magára véve minden emberi fájdalmat, nélkülözését, vagyis egy lett velünk e szent éjszakán.

A karácsony igazi arcát immár nyolcszáz éve Szent Ferenc fedezte fel számunkra. A ferences templomokban ma is általában különösen szépek a szentestére felállított betlehemek. Országosan is kiemelkedő a pécsi ferences templom betleheme, melynek életnagyságú több tucat figuráját ferences szerzetesek faragták több mint száz éve. Az egyik „háromkirály" élethű elefánton érkezik meg minden évben a templom szentélyébe, de a ferences betlehemes elefánt a budai, Margit körúti templomból sem hiányzik.

Szerdahelyi Csongor, Ferences Sajtóközpont

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.