Első alkalommal rendeztek Magyarországon nagyszabású klímakonferenciát, a Klíma Klub szervezésében. A budapesti Hotel Intercontinentalban zajló klímacsúcs a XXI. század egyik legnagyobb környezeti kihívására hívja fel a figyelmet, és keresi az alternatív megoldásokat.

Első alkalommal rendeztek Magyarországon nagyszabású klímakonferenciát, a Klíma Klub szervezésében. A budapesti Hotel Intercontinentalban zajló klímacsúcs a XXI. század egyik legnagyobb környezeti kihívására hívja fel a figyelmet, és keresi az alternatív megoldásokat.

A klímaváltozás elérte a döntéshozók ingerküszöbét – állapította meg Láng István akadémikus, a Klíma Klub elnöke. Ennek több jele, bizonyítéka is van. Született erről már törvény, kidolgozták a nemzeti stratégiát, most pedig klímacsúcsot tartanak.

A klímaváltozás korunk legnagyobb problémája, mely egyformán sújtja a világ országait. A globális felmelegedés az elmúlt száz évben mindössze egyetlen Celsius fokot tett ki, ami látszólag nem okoz nagy gondot, ám mégis félelmetes, mert a folyamat egyre gyorsul. A tudósok szerint száz százalékos bizonyossággal még nem mondható ki, ám mind valószínűbb, hogy a globális felmelegedést az üvegház hatást kiváltó káros anyagok növekvő mennyisége okozhatja.

Magyarország a gyorsuló éghajlatváltozás káros hatásai tekintetében Európa kiemelten veszélyeztetett országa, nem vitás, hogy lefékezéséhez széleskörű társadalmi összefogásra van szükség. Csak közös erővel, összefogással érhetünk el sikert! Ennek előmozdítására jött létre a Klíma Klub, amely most az első Magyarországi Klímacsúcsot szervezte.

A 2009. február 27-én tartott rendezvényen a kérdés fontosságához méltóan akadémikusok, egyetemi tanárok, miniszterek, parlamenti képviselők és polgármesterek vettek részt. Fővédnöke Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki üzenetben köszöntötte a Klímacsúcs résztvevőit, díszvendég Stavros Dimas, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa volt.

 Stavros Dimas az unió éghajlatvédelmi stratégiájáról tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy mennyire fontos a klímavédelem társadalmi támogatottsága, a civil társadalom és az államok közötti párbeszéd a klímavédelem érdekében. A civil társadalom új szempontokkal gazdagíthatja a klímavédelemmel foglakozók munkáját. Nagyon fontos, hogy a média folyamatosan foglakozzon a klímaváltozás kérdésével, hiszen a polgárok  Magyarországon é?s az egész világon – szavazóként és vásárlóként is hatással vannak a klímapolitika kialakítására és a gazdaság szereplőire is.

Stavros Dimas ismertette a résztvevőkkel az Európai Unió klímastratégiájának aktuális kérdéseit és kulcsfontosságú területeit. Megköszönte a magyar képviselők – közöttük Kovács László – együttműködését az Európa Parlament környezetvédelmi stratégiájának kialakításában. Rámutatott, mennyire fontos egy új klíma megállapodás megkötése, a klíma-energia koncepció elfogadtatása. Ebben a kérdésben az EU továbbra is kezdeményező szerepet vállal, hiszen a klímahelyzet gyorsabban romlik, mint arra számítani lehetett. Az idő sürget.

A konferencia kiemelt témái között szerepelt a klímavédelem helyzete Magyarországon, hiszen alapvető kérdés, hogy az állam és a civil szervezetek mit tesznek az éghajlatvédelemért.      

A Klímacsúcs alapvető célkitűzése, hogy fórumot biztosítson a gazdaság, a politika, a tudomány és a civil társadalom képviselőinek, hogy kifejtsék álláspontjukat az éghajlatváltozás veszélyeiről és a védekezés lehetőségeiről. A klímacsúcsot rendező Klíma Klub fontos küldetésének tartja (http://www.klimaklub.hu/), hogy kommunikációs hidat építsen a civil szervezetek, a gazdasági és tudományos élet között. A plenáris ülés felszólalói ennek szellemében a társadalom, és a klímaváltozás összefüggéseit, a káros folyamatok lassításának lehetőségeit vázolták. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter rámutatott, hogy Magyarország és a Kárpát-medence más most is érzékeli a klímaváltozás, a globális felmelegedés negatív következményeit. Fontos kérdésnek nevezte, hogy a hazai belső tartalékok felhasználásával és szemléletváltással is fel lehet készülni a hatásokra, de a legfontosabb a megelőzés. Ennek eszköze a káros anyagok kibocsátásának csökkentése mellett az oktatás, nevelés, a társadalom klímatudatosságának javítása.  Kovács László, az EU adóügyi biztosa az adópolitika környezetvédelmi hatásait világította meg, Gráf József miniszter pedig felhívta a figyelmet a mezőgazdasági termelés fokozott érintettségére. Beszélt a fenntartható fejlődés és a globalizáció összefüggéseiről. Elérendő célként ? és a klímaváltozással szembeni esélyként – jelölte meg a bioenergetikai termelés fejlesztését. Molnár Csaba Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi miniszter kiemelte, hogy mennyire fontos a hazai energiapolitika összehangolása az Európai Uniós klímastratégiával. A hazai cél kilenc évig évi 1 % energia megtakarítás.

 A klímaváltozás kezelése olyan feladat, amely nem lehet hatékony világméretű társadalmi együttműködés, egyéni felelősségvállalás és civil kezdeményezés nélkül. Ha mindenki megérti a kérdés fontosságát és a maga lehetőségeit kihasználva, tesz a folyamat ellen, akkor elmondhatjuk: a klímaváltozás káros következményeinek jelentős része csökkenthető!

A magyarországi első klímacsúcs iránti fokozott érdeklődés is jelzi: mind többen érzik a probléma jelentőségét. Az, hogy milyen Földet hagyunk utódainkra, a mi felelősségünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük